TOMPA MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom! Tökéletesen elhisszük, hogy rosz érzést csinált bennetek az, hogy hozzátok nem megyünk, nem mehetünk. Bizony mi is ugy vagyunk vele! Hanem egésségének helyreállitása az első mindenek felett. Azóta ismét ujabb komédiánk volt: feleségem a ház közepén öszszerogyott görcsökben, alig tudtam az ágyhoz vonszolni s ruháját leszaggatni; hála istennek, kevés id

e

Beszúrás

ig tartott a roham, folytonos meleg (sőt forró) borogatások által magához hoztuk, azonban nehány nap mégis az ágyban maradt, s azóta még gyengébb mint valaha. E

dd

Beszúrás

ig már a fördőben volna szegén, de nekem

Patak

Sárospatak

ra kell menni, jul 12–18 ig ott leszek a Censurákon;

n

Jegyzet

jul 12–18 ig ott leszek a Censurákon

– Censurákon: vizsgákon (lat.); lásd

Tompa

Tompa Mihály

1857. máj. 25-i, Szentpétery Sámuelnek írt ( TMLev I. 279–280.) és 1857. máj. 28-i,

AJ

Arany János

-nak írt levelét (908.)

valószinű hogy

Szemere Miklós

t is meglátogatom, siess neki írni, hogy ne legyek kénytelen menteni előtte, mondván: bizony korhely ember a

János

Arany János

! – Feleségemmel összebúva este, (Hon

y

Beszúrás

[!]

[sic!]

soit qui mal y pense!

n

Jegyzet

HonyBeszúrás [!][sic!]soit qui mal y pense!

– Huncut, aki rosszra gondol (fr.); a Térdszalagrend jelmondata. Az érdemrend alapításának mondája szerint 1350-ben III. Edward ezzel a mondattal adta vissza egy udvari bálon Salisbury grófnőjének tánc közben elveszített harisnyakötőjét.)

sokáig tanácskoztunk leveleitek fölött, s igen okos eredményre jutottunk. Mi nem mehetünk hozzátok, ti nem mentek

Szalontá

Nagyszalonta

ra, (itéletem szerint is, te nem mehetsz most oda; más elmehetne, el is menne; igen tapintatosan (szó-csin tan) van kigondolva, hogy most oda ne menjetek!) Azonban a fördőred nézve sem vagy tisztában, s teljesen hiszem: hogy utóljára is

NKőrös

Nagykőrös

ön maradtok. Bolondság lenne hát egymás nélkül el-lennünk, Jőjetek hozzánk! – Nagy szó, ugy-e? ezer ok üti fel fejét ellene, példaul: mit mond a világ! kétszer egymás után! alkalmatlankodni! s több efféle. Lehetlen nekem rólatok fel is tenni: hogy a világ itéletével sokat törődtök; mi gondja a világnak rátok, és nektek a világra? aztán ha ez nem-tisztességes dolog volna: hallgatnék; de mi van

abban3

Szerkesztői feloldás: abban 3

évre ismét eljönni? Aztán legyen szabad remélnünk, hogy a világ itélete miatt (ha igazán megitéltetnétek is) az összejövetelt nem mulasztánatok

[!]

[sic!]

el. Igen szépen berendeznők magunkat! Feleséged, feleségemmel (s ha tetszik a gyermekekkel vagy gyermekkel)

Ajnács kő

Ajáncskő

ben

[!]

[sic!]

tőltenék az időt; igen jól el-lennének ott, nem csak de a kedves komámasszony lábfájásából gyogyulna

[!]

[sic!]

ki. Igy én, valóságos kötelességnek nézem a hozzank jövetelt részetekről. Egy szobát csakugyan kell tartanunk, abban együtt szépen elférnének; sokba nem kerűl, mert aprólékosdolgokat:

[!]

[sic!]

kenyeret, vajat, turót, kávét, czukrot innen hazulról szoktunk oda kűldeni. Ruházkodni, őltözködni épen de épen nem kell! komolyan nem kell, e ponton erősen üzeni feleségem. Mint a háznál ugy lehet ott lenni, és szoktak is lenni. Felséges vidék, hatalmas savanyú víz, csendes élet, ha kell magány, ha kell társaság jellemzik azt a kis fördőt. Komolyan, gondo[törölt]
« k »

l

Beszúrás

kozzatok, söt ne is gondolkozzatok a dolog felett, hanem határozzatok és jöjetek! de persze pénz sincs ugy-e? azt én elhiszem! azonban a mit addig

NKörös

Nagykőrös

ön megéltek, abból kitelik az úti kőltség; tehát ugyszolván mi

b

Beszúrás

e se kerül az ut; Mi,

[!]

[sic!]

a mikor tetszik, meglátogatjuk a többit, nehány napra magunk is ott maradunk. Hidd el, rád nézve is végetlen jót fog tenni. A hires Ithaly,

n

Jegyzet

Ithaly

– a Pozsony megyei nemesi család egyik tagja

mikor Gömöriek folyamodtak hozzá, azt szokta felelni: minek jönnek én hozzám, mikor ott van

Ajnácskö

Ajáncskő

! Nem mennénk sehova, se

n

Beszúrás

kihez;

Vágó

Vágó József

és

Levay

Lévay József

[!]

[sic!]

ide igérkeztek a vacátioban, pompásan töltenénk az időt; nem kinállak egy korty borral se, becsületemre mondom. Igen kényelmes, jó lakhelyünk van. Még ha te

Budá

Budapest

ra mennél is, komámasszonynak a gyermekekkel el kell jönni, meggyógyulni; Meglásd,

[!]

[sic!]

áldani fogjátok ezt a tervet! Öszszevonva:

Szalontá

Nagyszalonta

ra nem mentek.

Fördőbe mégy,:

[!]

[sic!]

menj! nöd a többivel jöjön ide.

Seh

o

Beszúrás

vá se mentek: mindnyájan jőjetek ide!

Csak hadd te azt a muze

u

Beszúrás

mot és Szemlét ,

n

Jegyzet

Csak hadd te azt a muzeuBeszúrás mot és Szemlét

– az ÚMM-ot és a BpSz-t

mellyeknek bajaival most körűlhálóztak; megleled máskor, de ezt leled-e meg valaha vagy soha? Különben is hidd el, az egész irodalmi komédia, nem ér föl egy becsületesen töltött 24 órával! Elengedted nekem, hogy a többiről; pl. alkalmatlankodásró

l

Beszúrás

sat

[betoldásjel]

Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.

ne is szóljak. Ugyis rémitő komisz időben voltatok itt, most teljes egésség uralkodik, kedélyünk is egészen más lett. Nem lesz semmi hű hó, egészen csendes kedélyességben töltjük az időt, még legfölebb

Szemere Miklós

t idézem ide. – Ha csakugyan fördőbe kell menned, még akkor is ide jőj; felviszlek

Schmeks

Tátrafüred

re,

n

Jegyzet

SchmeksTátrafüred re

– Tátrafüredre (szlovákul:

Starý Smokovec

Tátrafüred

)

többet érne az neked, mint a budai lúg. Ez utóbbit is vedd jól figyelembe, te

Schmecks

Tátrafüred

en, nőd Ajnácskőben, Hanva a központ, – nocsak jertek!

Szász Károly

csakugyan visszajött? azt jól tevé; én nem haragudtam soha

Károly

Szász Károly

ra, de most is annak ösmerem, ki nem igen melegíti magához az embert. Majd majd! vénüljön csak egy kissé, még ö belőle jó barát lesz.

Medgyes Lajos

tól,

Deezs

Dézs

ről irtam neki levelet,

n

Jegyzet

Medgyes LajosMedgyes Lajos tól, DeezsDézs ről irtam neki levelet

–

Medgyes Lajos

(1817–1894): ref. lelkész és egyházi író Dézsen. Korábbi kapcsolatukra nézve lásd AJÖM XV. 863. és XVI. 1183. Kötetünk egy Medgyes-levelet közöl; az említett levél nem szerepel a TMLev-ben

azon meleg sajnalkozással: hogy Erdélyben vagyok, még se láthatom, s ö arra se felelt. Elebb

[!]

[sic!]

irt igaz nehány sort [törölt]
« Margitjával »
, akarom mondani Hedvigjével, de én ugy láttam akkor is, hogy nem a levél hozta nekem azt a leányzót, hanem a leányzó a levelet. Különben arra is ráállok, hogy csalatkozom.

Pest

Budapest

re mennél? én nem tudnék tanácsot adni; hiszem hogy te nem lennél soha pesti ember, ollyan értelemben mint én gondolom; nem vesztened

[!]

[sic!]

el soha azt a valamit, mellyet én a városi embereknél nem találok; de saját nyugalmadért tán jobb lenne falun (

Körös

Nagykőrös

is falu) maradnod. Persze hogy az az 1400 penft szép pénz. Ha a dolog fejlik mindenesetre tudosits, akkor okosabban hozzá lehet szólni.

A bárányfelhöt nem értem, – csak sejtem. Én azóta f

u

Beszúrás

rcsa verseket írtam, irattattam,

d

Beszúrás

e aligha lát napvilágot, bizonyos körülmények miatt; de ha a körülmények elmaradtak volna is ali

g

Beszúrás

ha, magaért a versért, – mert rosz.

Te

s

Beszúrás

e értesz engem egészen, de ugyhiszem sejtesz. Nem azért kérdeztem a pályázást, mintha magamnak is nagy kedvem volna rá, vagy

mindenesere

Szerkesztői feloldás: mindenesetre

törik szakad megfogna történni; mert biz az igen szépen elmaradhat, miután én sem vagyok ment attól a bajtól, melyröl te emlitést teszesz; ha rád nézve idestova a versirás is lejár; hát én mit mondjak?

Verseimből 90 lapot már megkorrigáltam, tán ősz

u

Beszúrás

tólján kijönnek; különben legkisebb ragaszkodás vagy érdek nélkül kapom és igazgatom öket, mintha a nadrágom foltoznám. Nem is szeretem legnagyobb részét, s átalában az irodalommal jól laktam. Jobban boszan

t

Beszúrás

, hogy a méheim keveset rajzottak, van köztök egy korhely, már két év óta nem ereszt, mihelyt megérk[törölt]
« é »

e

Beszúrás

ztek, ként vetek alá. – Nocsak

Laczi

Arany László

kám, sürgesd apádat (anyád könyebben rá áll) hogy jőjetek el, bese bocsátlak a házba, söt még a gőzösnél megtanitlak a – csombókra.

n

Jegyzet