ARANY JÁNOS – CSENGERY ANTALNAK

Kedves Barátom,

Nem sok időd van rá, tudom, hogy az én kuszált leveleimet olvasgasd, még kevesebb, hogy azokra válaszolj is: de nekem, irni, van elég, s igy nem szabadulhatsz tőlem. Mire

Pest

Budapest

ig jutnak soraim, Te már haza fogtál érkezni a

s.pataki

Szerkesztői feloldás: sárospataki

nagy ünnepélyről,

n

Jegyzet

Te már haza fogtál érkezni a s.patakiSzerkesztői feloldás: sárospataki nagy ünnepélyről

– az ünnepélyt 1860. júl. 8-án tartották, a sárospataki kollégium fennállásának 300. évfordulója alkalmából (lásd

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 1162. 1860. júl. 4.)

hova, mint az egyház küldötte, én is elmehettem volna, ha átalában kedvem volna az ily sokemberes összejövetelekhez.

Szilágyi

Szilágyi Sándor

val azt hiszem találkoztál, haugyan őt

Fulton

Fulton, Robert

paripái[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»

n

Jegyzet

FultonFulton, Robert paripái

– a gőzhajó feltalálása

Robert Fulton

Fulton, Robert

hoz (1765–1815), a gőzmozdonyé

George Stephenson

Stephenson, George

hoz (1781–1848) fűződik

az egekbe – vagy hová – nem ragadták. Hallom,

Gyulai

Gyulai Pál

is ott akart lenni, és most talán már

Pest

Budapest

en időz a „kedvesnél” – legyenek mindketten általunk szívesen üdvözölve.

Gyulai

Gyulai Pál

oly jó volt – meg

Salamon

Salamon Ferenc

is – hogy a minap meglátogattak:

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál oly jó volt – meg SalamonSalamon Ferenc is – hogy a minap meglátogattak

–

Gyulai

Gyulai Pál

pünkösdre (jún. 4-re) jelentette be magát

AJ

Arany János

-hoz (

Gyulai

Gyulai Pál

Szabó Károly

nak, 1860. ápr. 19. GyPLev 355. 411.), erre azonban nem ekkor, hanem jún. 24. után kerülhetett sor, hiszen ezen a napon még Kolozsvárról írt levelet Erdődön lévő feleségének (ugyanott 365. 419.)

de Töled, rectius:

n

Jegyzet

rectius

– helyesebben (lat.)

„Tőletek” az idén nem valék szerencsés ily szerencsében részesűlni. Hiába no!

Kőrös

Nagykőrös

csak

Kőrös

Nagykőrös

– nem adhat, a mi magának sincs, kellemes időtöltést. A gazda sem az, a ki, vagy mi örömest lenne, ha lehetne: ez egy szótlan, kedvetlen, munkátlan, barátlan ember, szóval benne minden nemleges lan, len összegyűlt, több, mint

Kuthy

Kuthy Lajos

nál.

n

Jegyzet

Kuthy Lajos

– (1813–1864): a belügyminisztériumtól 1853-ban Nagyváradon, 1855-ben Aradon kapott megyei hivatalt; e korszakból való műve: A királyné olvasója (1860); lásd AJÖM XV. 853.

És e merő negativumból álló ember, lásd, mégsem tett le arról, hogy valaha positív is legyen. Ne veszítsd el türelmedet, hogy ismét e tárgygyal foglak űzőbe.

Igen, Barátom, én még most is ábrándozom a pesti élettel. Soha sem éreztem annyira, mint ez évben, hogy szakadnom kell innét. Talán fölelevenedném köztetek, „mint a holt szén eleven társai közt”, a hogy

Szemere M.

Szerkesztői feloldás:

Szemere Miklós

egyetlen szép verse mondja.

n

Jegyzet

„mint a holt szén eleven társai közt”, a hogy Szemere M.Szerkesztői feloldás: Szemere MiklósSzemere Miklós egyetlen szép verse mondja

–

S ha, midőn bánat ér, vidor czimborák közt

Viharzom át az éjt, mig künn fergeteg dul;

Köztök, mint a holt szén égő szenek között,

Elsötétült kedvem ujonnan felpirul

(Kedvteléseim). Vesd össze „Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.” (Péld 26:21);

Valamint a holt szén gerjed eleventül

(

AJ

Arany János

: Buda halála, VII. 180.)

Talán nem vesztem volna még el az életnek s irodalomnak. De itt ónsuly nehézkedik lelkem

en

Beszúrás

: évek óta nyom az eltévesztett pályának terhe. Hozzá a betegség, talán ép e helyzet által idézve elő, táplálva bizonynyal. De ha erőm teljes használatában volnék is, meddig lehetne itt maradásom? A mint a körülmény fejlödik – hallhattad is már valami neszét a közelebbi

sup.

Szerkesztői feloldás: superintendentialis

n

Jegyzet

sup.Szerkesztői feloldás: superintendentialis

– egyházkerületi (lat.)

gyűlésen – az autonomia első gyümölcse aligha ez intézet felbomlása, vagy oly mérvre szállítása nem lesz, hogy én nem maradhatok tovább. De most is sért már az, hogy oly itteni egyének, kik a görög „arisztosz” = „legjobb” szótól neveznék magukat, oly egyének kiáltozzák s adják a nép szájára: „minek az a sok ingyen élő?”… értvén a magamformákat. Szóval minden külső, benső állapot arra ösztönöz, hogy innét szabadulni törekedjem.

De hová? – Kinek annyi bátorsága, lelki ereje sincs – fogod ellenvetni – hogy egy lapszerkesztést, előnyös feltételek alatt, megkisértsen; ki visszariad a journalist

i

Beszúrás

ka aprócseprő kellemetlenségitől, annak többé nem lehet tanácsolni. S igazad van. Magam is félek, hogy minden állapot nehéz lenne már nekem, addig legalább, míg hozzá nem törődném a változáshoz, vagy míg – mert hisz e reményben tenném – maga e változás nem könnyitné rögzött bajomat. Fogja-e? nagy kérdés: de én azt hitettem el magammal, hogy ha ösztönzőbb tér nyilna munkásságomnak, talán még tehetnék is valamit: ha nem oly nagyot, szépet, a mi egykor lelkemnek álma volt, hasznosat legalább. Én, ki ily romlott állapotomban, s megfosztva az alkotó munkásságtól, most is tudok némi szenvedélylyel űzni valamit (igy például e nyáron a félig értett, félig elfeledt görög classicusoknak oly hévvel döltem, hogy szem- és elmetompulásig olvastam őket) – bajaim nagy részét hajlandó vagyok külingerlés hiányának tulajdonitni. Csalódhatom: de akkor nincs hátra egyéb, mint: „lasciare ogni speranza[törölt]
« . »
!”

n

Jegyzet

„lasciare ogni speranza[törölt] « . »!”

–

Dante

Dante, Alighieri

: Isteni színjáték III. ének.

Babits

Babits Mihály

fordításában: „hagyj fel minden reménnyel!”

AJ

Arany János

Dante-fordításának töredéke – A Pokol első hat sora – A magyar nemzeti vers-idomról c. tanulmányban jelent meg ( Harmadik Tudósitvány a N.-kőrösi helv. hitv. evang. Főgymnasiumról 1855/56 tanévben. Kecskemét, 1856. és ÚMM 1856. 441–483. Lásd AJÖM I. 256. és AJÖM XI. 218–258. Jegyzet hozzá: 602–607.)

De hová mind e jeremiáddal? fogod már kiáltani. Valóban, magam sem tudom, mi legyen a conclusio. Azt csak nem várhatom Tőled, hogy Te nekem biztos és kényelmes állást szerezz, mig én egyet sem lépek utána. S én még panasznál egyebet nem csináltam. Jó lett volna,

B.

Szerkesztői feloldás:

Benedek

Benedek Lajos

tsznagy ittjártában

n

Jegyzet

B.Szerkesztői feloldás: BenedekBenedek Lajos tsznagySzerkesztői feloldás: táborszernagy ittjártában

– Benedek Lajos táborszernagy (1804–1881), 1860 júniusától Magyarország főkormányzója, 1860. jún. 15-én látogatta meg Nagykőröst (

Szabó Károly

Gyulai

Gyulai Pál

nak, 1860. jún. 16. GyPLev 364. 418–419.)

egy rögtönzött audientiát

n

Jegyzet

audientiát

– kihallgatást (lat.)

kérni, s a lapengedély iránt szólani: de elkéstem a gondolattal. Ha itten az – ohajtásom szerint utolsó – vizsgákon átesem, gondolám már, jó volna

Pest

Budapest

re rándulni és veletek értekezni. Akkor aztán föltetetném

n

Jegyzet

föltetetném

– írásba foglaltatnám

valami szakértővel és beadnám a folyamodványt. Ha az engedély iránt bizonyos lennék, volna idő a kiadás módja [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
felől úgy intézkedni, hogy kezem minél kevésbbé legyen megkötve anyagi tekintetek által. De természetesen, úgy szeretném, hogy a lapon kivűl is volna – bármi csekély – támasz, egy tisztességes, s elég szilárd basis, melyre sorsom fecskefészkét most harmadszor – és a mi több, nyaram végén! – lerakjam. Ezek az X-es évek! 830-ban hagytam el a szülői hajlékot, 840-ben családossá lettem, 50-ben csaknem földönfutó valék és most 60-ban? Prudens futuri temporis exitum…

n

Jegyzet

Prudens futuri temporis exitum…

–

Prudens futuri temporis exitum

caliginosa nocte premit deus

ridetque, si mortalis ultra / fas trepidat.

(

Horatius

Horatius, Quintus Flaccus

: Carminum, III. 29.) Bede Anna fordításában:

Pedig jövendőnk útjait éj sürű

ködébe rejtik bölcsen az istenek,

nevetve, hogyha kelletén túl

reszket a földilakó.

máskép megőrűlne az ember. –

Hallom, hogy a K. társaságnál gyűléseztek.

n

Jegyzet

Hallom, hogy a K. társaságnál gyűléseztek

– „(A Kisfaludy-társaság uj alapszabályai) felsőbb megerősitést nyervén, a társulatnak

Pest

Budapest

en lakó volt tagjai b.

EötvösJózsef

Eötvös József

elnöklete alatt már két gyülést tartottak. Az elsőben választmányt neveztek ki, mely a választásokra előkészületeket tegyen s a pénztár állását megvizsgálja. A második ülésben, jun. 20-án,

Tóth Lőrincz

Tóth Lőrinc

pénztárnok jelenté, hogy az elnök, b.

Eötvös József

, a társaság tőkéje nevelésére 200 darab aranyat, egy magát megnevezni nem akaró pedig 300 ftot ajánlott.” VU 1860. júl. 1. 330.

A mi e részben köztünk szóban forgott: kérlek, ne tudja senki, ha nincs kilátás, vagy érdekbe ütközik. Nem akarnék a régibb tagok[törölt]
« nak »
sérelmére lenni. Nem, annál kevésbbé, mert az ügy nálam akárhány méltóbb szolgát fog találni. Jóakaraton nem múlnék, de az nem elegendő. Erély, buzgalom, kitartás kell: s az nekem lesz-e annyi, hogy az ügy kárát ne vallja. De önkénytes bizalmat nem utasitnék vissza, s a fönt érintett „basis” mellett alábbrendelt hely sem volna ellenemre. Kivált ha másik czélommal összekapcsolhatnám, s a t. aegise

n

Jegyzet

aegise

– oltalma, védelme (gör.)

védné kezdeményemet. Ez az, a miről máskor is irtam. –

A „Szemle”

n

Jegyzet

A „Szemle”

– a Budapesti Szemle

sziveskedjék várni egy kevés ideig. Kijöttem a hangúlatból. Sokat aggódom a jövőn: nincs dolgozni kellő nyugalmam. A

Sz–nyi

Szerkesztői feloldás:

Széchenyi

Széchenyi István

vers is nyom: nagyot várnak, [törölt]
« tudom »
s nekem az ily állapot legnehezebb.

n

Jegyzet

A Sz–nyiSzerkesztői feloldás: SzéchenyiSzéchenyi István vers is nyom: nagyot várnak, [törölt] « tudom » s nekem az ily állapot legnehezebb

– vesd össze

Csengery

Csengery Antal

AJ

Arany János

-nak, 1153. 1860. ápr. 18. és

AJ

Arany János

Csengery

Csengery Antal

nek, 1154. 1860. ápr. 23.

Arra is kellene néhány szabad és nyugalmas nap.

A szünidőt várom, – mert ihletés nélkűl és szakadozva nem megy az.

Toldy

Toldy Ferenc

nak, rosz órámban, irtam egy desperatus levelet:

n

Jegyzet

ToldyToldy Ferenc nak, rosz órámban, irtam egy desperatus levelet

– 1860. máj. 26-án (1157.); desperatus: kétségbeesett (lat.)

bánom is eléggé. Nem tudom, említette-e, de röstelem, hogy annyira kimutattam a vérző sebet. Átalában rosz az bennem, hogy néha túlközlékeny vagyok bajaim iránt. Nem férfias; gyönge dolog az ily sopánkodás. Másszor nem tettem volna. –

Bocsáss meg, édes jó emberem, ha un

t

Beszúrás

attalak. Egyedűl töprengve, s nem tudva, mi történik ott a nagy világban, csak Te vagy az, kitől legörömestebb várok egy biztató szót. Csókolom kedves nőd kezét s a gyermekeket,

Julcsa

Arany Juliska

szintén, feleségem legszivesebb üdvözlését küldi. Téged pedig ölel számtalanszor

igaz barátod

AranyJános

Szerkesztői feloldás:

Arany János

AJOM17

Megjegyzések: