ARANY JÁNOS – ERCSEY SÁNDORNAK
Pest
, nov. 6.
1864.
Budapest
Látod-e, mily nagy bajt akasztottál a nyakadba ezzel az anthi földvétellel. Midőn azt
hitted, hogy már egy darab időre leráztad magadról, megint
compareál
n
ez a
levél, és ki tudja még hány, mig az egész dolog tisztában lesz. Mondtam is, ugye, hogy
ne kapjunk belé.
Jegyzet
compareál– megjelenik (lat.)
Fleischl
úr, miután leányát
szerencsésesenFleischl Dániel
[!]
férjhez adta és a nász örömei élvezetét kipihente, a tegnapi
schábesz napon,[sic!]
n
délutáni
órában, szokott mosolygó, kipirult arczával és jovialis „mein lieber
Freund”Jegyzet
schábesz napon– szombaton
n
udvariasságával belátogata hozzám nagy véletlen, mert már azt
hittem, hogy pár hónapig nem lesz hozzá szerencsém. Kifejezvén sajnálatát hogy kedves
leánya menyegzőjén sem én se nőm meg nem jelentünk, s én részemről a magam sajnálatát
szintén elmondván: áttért a látogatás meritumára,Jegyzet
„mein lieber Freund”– kedves barátom (né.)
n
a mi abban összpontosul, hogy ő Jegyzet
meritumára– lényegére (lat.)
Geyer
nek odamondogatta ugyan szóval (mert nála is
volt) hogy nem emberség a mit a százalé tábláztatásával cselekszik: mire Geyer Rudolf
Geyer
elnevette magát s azt mondta, hogy azzal
semmi baja se Geyer Rudolf
Fleischl
nek se a
vevöknek mert azt ő, Fleischl Dániel
Geyer
, fizeti, ő,
és az nem terheli egyik felet sem; és ezt Geyer Rudolf
Fleischl
úgy adta elő, mint teljes megnyugtatást nekünk: de különben
hozzá tevé, hogy volt Fleischl Dániel
Kralovánszky
nál,Kralovánszky István
n
s
ez azt mondta, hogy e betáblázás ügye őket semmi tekintetben nem
érdekelheti; akár nézzük meg (mi vevők) a szerződést; azaz, hogy fizet
Geyer
az
aerariumnak,Geyer Rudolf
n
vagy nem fizet, sikerül-e a mienkre betábláztatni a 700 forintnyi kakuktojást, vagy nem:
az ő pénzöknek a határidőre meg kell lenni. Ühm! gondolám, ezek
nagyon fenhangon beszélnek, s persze az eredeti szerződés nem lévén nálam, megnéztem a
nálam maradt fragmentumokat.Jegyzet
aerariumnak– kincstárnak (lat.)
n
Minthogy ez idő szerint nálad is bajosan lesz a szerződés szövege,
kiirom a betáblázásról szóló helyeket.
Jegyzet
fragmentumokat– töredékeket (lat.)
„A megvett birtoknak telekkönyvileg a vevők részére a fentebbi módon és föltételek alatt
azonnali átkeblezésére, telekkönyvi tulajdonosok
Fleischl Dániel és neje
Porges Zsuzsána
engedélyt adnak; – másfelől pedig szavatosságot és felelősséget
vállalnak, hogy a megvett birtok, vevők nevére minden más egyéb
idegen teher nélkül fog átkebeleztetni, mint a vételárból hátrányban
maradt 11,600 a. é. forint; vagyis jót állanak az iránt, hogy a birtokon semminemű más
betáblázott teher nincs. Sőt mivel” stb (itt következik az elkölönitésrőlFleischl Dánielné Porges Zsuzsanna
[!]
szóló
záradék.)
[sic!]
Az ő módosításuk szerint pedig így ment
:
szerzödésbe
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: szerződésbe
„5. Fleischl Dániel és
Porges Zsuzsána
Fleischl Dánielné Porges Zsuzsanna
h.
társak, úgy Geyer Rudolf és Szerkesztői feloldás: házas
Geyer Anna
, ezennel
jogot és engedélyt adnak, hogy a megvett birtok, úgymint stb… a vevők Geyer Rudolfné Deimel Anna
A. J.
és neje Arany János
E. J.
úgy Arany Jánosné Ercsey Julianna
E. János
ra minden további kihallgatásuk nélkül
tulajdoni joggal bekebleztessék, s valamint magától értetik hogy
Fleischl Dániel és neje írányában
Ercsey János
[!]
semmi tehernek előfordulni nem szabad, úgy a tulajdoni jognak vevők
nevére leendő átkeblezése mellett, Fleischl Dániel és
hitvese 11600 ftnyi vételár követelésének egyidejűleg jelzálogilag bekebleztetni kell.
Sőt mivel” stb (az elébbi záradék).
[sic!]
No már most én úgy combinálam,
[!]
hogy a zsidó, amaz átalános kifejezéssel, hogy
irányokban „semmi tehernek előfordulni nem szabad” teljesen
salválva[sic!]
n
érzi magát a Jegyzet
salválva– itt: feljogosítva (lat.)
Geyer
féle tartozás
betáblázása iránt. Az a kérdés, hogy mi salválva vagyunk-e?
Geyer Rudolf
Ha
marad; a birtokon rajta lesz az ő adóssága, s ha
quo
fatone quidrespublica
Geyer
gonoszban sántikál: nem
teheti-e azt meg, hogy a százalék, melyet a vételárhoz mindig szeretett volna
hozzácsapni, a mi terhünkre tábláztassék? Ő a maga illetményét fölvette utolsó garasig,
abból már ki nem foghatjuk: a zsidóéból pedig úgy látszik nem lehet
visszatartóztatni. Az aerarium sürgetni fogja követelésének bekeblezését; s addig a mi
nevünkre nem engedi meg az átirást, mig a 700 egynehány forint
is rajta nem lesz. Nekünk Geyer Rudolf
Geyer
ellen
(ha t. i. ő gonoszkodik) csak a
Geyer Rudolf
perútja
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: per útja
ö
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: ő
n
nem fizet, a mienkből veszik meg. Talán az is megtörténhetik, hogy
miután Jegyzet
quo fato– valami végzetes okból kifolyólag (lat.)
Geyer
nemcsak folyamodását
beadta az átirás iránt, hanem, uti figura docet,Geyer Rudolf
n
a százalékot is kivetették rá s követelik rajta:
elébb az ő nevére íratik a jószág, a mondott teherrel (csak még
többet is ne tábláztasson hozzá) s ugy aztán Jegyzet
uti figura docet– szó szerint: „ahogy az ábra tanít” (lat.); értelemszerűen: „a mellékelt ábra szerint”; átvitt értelemben: „a helyzet, a tapasztaltak alapján”
Geyer
nevéről a mienkre. A mennyire én hozzávethetek, itt nagyon kell
vigyáznunk és körömködnünk: Geyer Rudolf
[szerkesztői feloldás]
„ [!]
derrimenti capiat.”[sic!]
n
Jegyzet
hogy a
köztársaságot semmi károsodás ne érje.” (Ürögdi György ford.) Ez a fordulat más római történetírók (
– Julius Caesar-idézet A feljegyzések a polgárháborúról I. könyve 5. fejezetéből. „ne quidrespublica[szerkesztői feloldás]„[!]derrimenti capiat”[sic!]
[szerkesztői feloldás]
a consulok kövessenek el mindent,Livius
, Livius, Titus
Sallustius
) műveiben is
szerepelSallustius Crispus, Caius
Talán épen ez az oka, hogy glauben sie es nicht, Herr von
Vrányi
, der
Geyer
(bár
nagyon igérte) felém se jött azután többé, mikor a feleségem fel nem vette tőle az
arendát. Alkalmasint másnap reggel a zsidóhoz menvén megtudta, hogy már értesítve vagyok
a turpisságról, s nem volt kedve ismételni látogatását. Én ugyan eddig azt hittem, hogy
az adó hivatal Geyer Rudolf
Geyer
tudta nélkül is
tehette ezt a lépést – de a zsidó elnevette magát az együgyü véleményre:
Geyer Rudolf
[szerkesztői feloldás]
„Geyer
hat so
gemacht”Geyer Rudolf
n
(itt az ujjával
mutatta hogy, Geyer
megkente a
hivatalnokokat, hogy az ő tartozását a mi börünkre bekeblezzék.) S a zsidónak igaza
lehet.
Geyer Rudolf
Jani
tól is kaptam azóta egy
levelet,Ercsey János
n
melynek a
rokoni üdvözlésen és szivesség kijelentésen kivül, vagy inkább belül – a magva az volt,
hogy azon 2440 forintról, melyet ő neked át adott s te én hozzám felküldöttél, én adjak
neki „egy kis elismervényt.” – Hisz én nem bánom, sőt óhajtom, ha a köztünk levő
birtokviszony kétoldalu szerződésben rendeztetik (:mert a felelőség
nagyobb terhe én rajtam van:) de hogy simplexn
elismervényem hányódjék vetődjék, hogy én ennyi s ennyi
pénzt felvettem, arra, megvallom, nem volt kedvem. Megírtam neki,
levélben, hogy való, nem ugyan
Jegyzet
simplex– egyszerű (lat.)
[törölt]
« 4 »2
440, hanem
Beszúrás
200
ftot, s azon kivűl
stemplire 7 ftot, az
Szerkesztői feloldás: 2400
ővét
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: övét
ővét
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: övét
[törölt]
« rész » [!]
megtekintheti. Már nem tudom, megelégszik-e ennyivel, vagy neki is
bélyeges nyugtatványt kell adnom, hogy pénze átment a kezemen.
[sic!]
Egyébiránt ugyanazon leveléből tapasztalván, hogy még azzal sincs tisztában, mennyi
voltakép az ő fizetni v
[törölt]
« á »a
loja: megkűldöttem neki azt
az arányvetést haszonban és teherben, a melyet közelebb egyik hozzád irott
levelembe ísBeszúrás
[!]
belészőttem volt. Azt irja ugyanis, hogy ő nagy fába vágta fejszéjét, s nem tudja, mikép
csinálhatja ki 1865 nov. 1-re azt a
2600 forintot a mível a föld árából még adós. Innen úgy látom, hogy kerekszám 5000-et
számít magának, holott színte 400-zal több; úgy hogy még 3000 maradt fenn. Azt hittem,
hogy mint mérnök ember és jegyző, azóta minden ilyessel tisztában van.
[sic!]
Miután
Geyer
től a nőm fel nem merte
venni az elsö angáriát:Geyer Rudolf
n
remélem hogy visszamenet befizette hozzád. Ha nem tette volna: légy rajta, hogy
feledségbe ne menjen. Én, ha itthon vagyok, nem utasítom vissza a jó szándékot: könnyü
lett volna azt, szűkség esetében, rögtön leküldeni: de Juli nem mert beléavatkozni, s Jegyzet
angariát– negyedévi földbért
Geyer
– valószinűleg a föntebb érintett okból – nem mutatta többször
magát.
Geyer Rudolf
Kérlek tehát már most,
[törölt]
« ho »n
ellenaknázd, a mennyire lehetséges, a
geyerféle macchinatiót:Jegyzet
„az egekre s mind a három istenekre!”– idézet
Szigligeti Ede
Liliomfi c. drámájábólSzigligeti Ede
n
különösen az által, hogy a birtok a
Jegyzet
macchinatiót– (rossz szándékú) mesterkedést, fondorlatot (lat.)
Fleischl
nevéről
egyenesen szálljon a mienkre; akkor talán nem lesznek oly
szemtelenek, hogy Geyerféle tartozást keblezzenek rá, kinek neve a telekkönyvben, mint
birtokosé, elő sem fordúl. Ha pedig csakugyan megtörténnék, azt hiszem nincs más mód,
mint Fleischl Dániel
Geyer
t a fizetésre rászorítani,
perrel ís, mitől a hátam borsódzik: de hogy hagyjon az ember, tisztán kifizetett
birtokán idegen adosságot,Geyer Rudolf
[!]
vagy mint [sic!]
Fleischl
tegnap előttem ad
capFleischl Dániel
t
um
Beszúrás
n
demonstrálta:
„lássa az úr, ez a kabát enyJegyzet
ad captum– kézzel fogható módon (lat.)
é
m, ujonnan vettem, de ha én új kabátot
veszek (ezzel végig simogatta a posztóját) nem szabad azon foltnak
lenni.” S Beszúrás
Fleisl
nekFleischl Dániel
[!]
ebben még
inkább igaza van, mint a fentebbiben.
[sic!]
Máskép megvagyunk, sőt jobban vagyunk, a mennyiben testvéred, csupán egy heti jod-cura
után (mert félben kellett szakítnia hogy píhenjen egészen megtisztúlt, fölvette magát;
úgyhogy már bizonyosnak látszik, hogy ha ezt a curát folytatja, tökéletesen ki fog
épűlni. A laphoz is csöpörödik egy kis remény: csak a konyhára valót behozná: nagy
segitség lenne rajtam e mostani körűlményben.
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
U. i. Hát
Vilma
Ercsey Vilma
n
mikor jő már?
Jegyzet
– Ercsey Vilma,VilmaErcsey Vilma
Ercsey Sándor
leánya, aki gyakran időzött AJ-éknál, ifj. Ercsey Sándor
Pest
en
(1835. ,
1839. )Budapest