SZABÓ KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom!

A mint

M.Vásárhelyről

Szerkesztői feloldás:

MarosVásárhely

Marosvásárhely

ről

haza jöttem, kezembe akadván a „Koszorú” aug. 28-diki száma,

n

Jegyzet

a „Koszoru” aug. 28-diki száma, látom benne a „Szilágyi és Hagymási” ó-székely ballada-töredéket

– 1864. II. 9. sz. aug. 28. 211–213. Erről l. 1833.

látom benne a „Szilágyi és Hagymási” ó-székely ballada-töredéket. Végig olvasva rögtön észrevevém, hogy e töredék legszebb sorai a nyomtatásban hijányzanak.

[!]

[sic!]

E sorok után ugyanis, melyeket a császár leánya mond:

még e 3 sornak kellene következni:

S

ez után

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: ezután

jő:

Megeshetik, hogy e sorokat, melyek a nálam lévő legelső másolatban megvannak, a Koszorúba felküldött tisztázásból ki találtam hagyni; de lehet az is hogy a szedő feledte ki, vagy a lapcolumnáinak

n

Jegyzet

columna

– oszlop (lat.) – A könyvnyomtatásban egyrészt a félkész nyomóforma, a szövegsorrend ellenőrzésére, másrészt az egyes nyomdai termékek függőleges oszlopokra osztott szedéstükre

összerakásakor maradtak ki e sorok a nyomtatásból.

Bármint legyen a dolog, te bizonyosan százszorta jobban tudod mint én, mennyit vesztett e sorokkal a ballada-töredék. Azért kérlek, hogy akár én vagyok hibás, akár a szedő, légy szives ezt helyre igazitni; ha én feledtem ki az irásból e sorokat, nem bánom ha megdorgálsz is, megérdemlem gondatlanságomért.

n

Jegyzet

nem bánom ha megdorgálsz is, megérdemlem gondatlanságomért

– A kiegészítés a Vegyes rovatban történik meg, a következők kíséretében: „A kéziratot már nem mutathatjuk elő, de e három sor annyira idegen előttünk, hogy a másolatból történt kihagyását bizvást merjük állitani, annál inkább, mert javitáskor a nyomtatványt sorról sorra néztük össze a kézirattal.” ( Ko 1864. II. 12. sz. szept. 18. 287.)

– Könyv

nélkűl

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: nélkül

is tudtam e sorokat, s még is kihagyhattam volna (?).

Most, vagy két hetet a

m.vásárhelyi

Szerkesztői feloldás: marosvásárhelyi

gyűlésen, Vécsen

n

Jegyzet

Vécs

– Marosvécs, ma Brânconoveşti, Románia: község a Maros folyó partján, Marosvásárhelytől 30 km-re északra

s Tordán

n

Jegyzet

Torda

– ma Turda, város Romániában

töltvén, annyira el vagyok foglalva könyvtárnoki és magán dolgaimmal, hogy a lapod számára igért rövid régi irodalmi czikkek

n

Jegyzet

a lapod számára igért rövid régi irodalmi czikkek

– l. az 1833. sz. levelet

irásához e hónapban lehetetlen fognom. De octoberben tán több nyugalmas órám lesz. Most csak a vidéki megbizások, levelezések, a tudósok számára mindenféle másolatok készittetése stb. úgy rám tódúlt, hogy sokszor azt sem tudom kinek irjak, feleljek és irassak.

A

m.vásárhelyi

Szerkesztői feloldás: marosvásárhelyi

gyűlés,

n

Jegyzet

A m.vásárhelyiSzerkesztői feloldás: marosvásárhelyi gyűlés

– A Ko két számában is részletesen beszámolt a gyűlés történéseiről és kísérő eseményeiről. ( Ko 1864. II. 10–11. sz. szept. 4. 238., szept. 11. 262.)

melyben én az archaeologia dilettansai

n

Jegyzet

dilettansai

– itt: tevékenységét nem hivatalosan végző személyei

közzé vontam meg magamat, nagy magyaros vagy ősszékelyes vendégszeretet, zaj, fény és magnum aldumások

n

Jegyzet

magnum aldumások

– „more paganismo occiso equo pinguissimo magnum aldumas fecerunt.” („pogányszokás szerint leöltek egy kövér lovat és nagy áldomást tartottak”.

Anonymus

: Gesta Humgarorum, 16. fejezet, Veszprémy László ford.)

közt lefolyt, mint már ez nálunk szokás. De [törölt]
« e »

m

Beszúrás

ind ez engem nem vonzott és nem érdekelt annyira, mint a gr. Teleki család roppant közös levéltárának csendes magánya, hol, míg a nagy tömeg Parajdon

n

Jegyzet

Parajd

– ma Paraid, Románia, község a Kis-Küküllő partján, Marosvásárhelytől 40 km-re keletre

járt és mulatott, én elbujva valahára szerencsés lehettem e tenger okirat registrumát

n

Jegyzet

registrum

– jegyzék, nyilvántartás (lat.)

végig olvasni, s igy tiszta fogalmat szerezni, mily megmérhetetlen becsű kincs rejlik itt Erdély történetére, különösen az

Apafi

Apafi Mihály

n

Jegyzet

ApafiApafi Mihály

– Apafi Mihály, erdélyi fejedelem (1661–1690)

korára nézve. Sőt azt

is

Beszúrás

kin

y

Beszúrás

ertem, hogy ezen a mult idők iszonyú féltékenységével, rettentő szabályokkal őrzőtt

[!]

[sic!]

és védett levéltárból néhány Arpadianumot

n

Jegyzet

Arpadianumot

– Árpád-kori forrásokat

is lemásolhattam. Ezek lesznek a legelső darabok, melyeket a v

i

Beszúrás

lág e levéltárból látni fog.

n

Jegyzet

Ezek lesznek a legelső darabok, melyeket a világ e levéltárból látni fog

–

Szabó Károly

tól a Budapesti Szemlében jelent meg két közlemény: a Taks kora (1865. I. 2–3. füzet, 207–245., 359–403.) és a Gyejcs vezér és kora (1865. III. 8–9. füzet, 81–107., 149–176.).

E mellett a Teleki könyvtárban is sokat jegyeztem, s igy az idő, az igen érdekes archaeologiai szakgyűléseket is ide számitva, rám nézve nem haszontalanúl zajlott le. Hogy egyébiránt olykor olykor a zajosg társaságban sem hijányzottam,

[!]

[sic!]

azt gondolhatod.

Losonczy

Losonczy László

t

n

Jegyzet

LosonczyLosonczy László t

– Losonczy Lászlót (l. az 1531. levél jegyzeténél)

Vásárhelyről bevitték a székelyföldre; ő lássa mikor és hogy jön haza. Kolozsvártt jövet 4 vagy 5 nap vendégem volt; itt is, Vásárhelyt és vidékén is, Isten igazában jól múlatott; hát még ha Csíkba Gyergyóba, Háromszékre stb. mint poetát össze vissza hordozzák? Volt és lesz módja lelkesedni, s kedélye, mint ő nevezi, majd csak úgy özönli a verset. –

Lengyel

Lengyel Dániel

n

Jegyzet

LengyelLengyel Dániel

– Lengyel Dániel (1815–1884): orvos és gimnáziumi tanár, majd igazgató, aki szintén tagja volt az ötvenes években a nagykőrösi tantestületnek, és ott természetrajzot, illetve német nyelvet oktatott.

nejével Vásárhelyről és Tordáról Fejérvárra

n

Jegyzet

Fejérvár

– Gyulafehérvár (ma: Alba Iulia, Románia)

tért be rokonaihoz; ő bezzeg nem igen dicsekedett a

Laczi

Arany László

collega által Erdélyben classicus hirre juttatott

n.kőrősi

Szerkesztői feloldás: n.agykőrősi

[!]

[sic!]

20000 magyarral,

n

Jegyzet

a LacziArany László collega által Erdélyben classicus hirre juttatott n.kőrősiSzerkesztői feloldás: nagykőrősi [!][sic!] 20000 magyarral

– Homályos utalás;

Arany László

1861 nyarán járt Erdélyben és tett látogatást

Szabó Károly

nál is kolozsvári tartózkodása során (vesd össze AJÖM XVII. 1322. és 1330. sz. levelet és jegyzetüket).

kiket collégája egy maga is teljes erejében képviselt és maig is képvisel (igy mondá

Laczi

Arany László

, bár mint haragszik is e szóra

Brassai

Brassai Sámuel

bácsi

n

Jegyzet

bár mint haragszik is e szóra BrassaiBrassai Sámuel bácsi

–

Brassai

Brassai Sámuel

a Nyelv és nyelvészet c. hosszú értekezésében érinti a „képvisel” kifejezést is, mint a magyar nyelvben az utóbbi időben feltűnő, nem szerencsés kifejezést. ( SzF 1862. II. 9. sz. júl. 3. 131.)

).

Ha majd egy két régi

m.

Szerkesztői feloldás: m.

irodalmi czikkecskét beküldhetek – természetesen csak költészeti vagy nyelv tekintetében érdekes, ritka vagy eddig ismeretlen művekről, – légy szives röviden értesitni, eltaláltam-é a modort, melyben ily avatag, száraz tárgy a Koszorú közönségének adható;

n

Jegyzet

melyben ily avatag, száraz tárgy a Koszorú közönségének adható

– Bár

AJ

Arany János

a Nyilt levelezésben így biztatta

Szabó Károly

t („Az ’irodalmi czikkecskét’ szivesen elvárjuk és szivesen látjuk.” – Ko 1864. II. 12. sz. szept. 18. 288.), tőle a Ko-ban ezután már (legalábbis aláírva) nem jelent meg munka.

ha igen, ugy folytatni fogom; ha nem, majd veszem valaha másutt hasznát e czikkeknek.

A „Vitézi énekek”ről ugy hiszem elég volt eddig a polemia.

n

Jegyzet

A „Vitézi énekek”ről ugy hiszem elég volt eddig a polemia

– l. az 1833. sz. levél jegyzeteit

Nem akarom e kérdést ujra felmelegitni, bár még ujat eleget lehetne mondani.

Thaly

Thaly Kálmán

nak, ugy sejtem, ugy is hasztalan beszélnék.

Miért nem jösz bé valaha hozzánk Erdélybe;

n

Jegyzet

Miért nem jösz bé valaha hozzánk Erdélybe

–

AJ

Arany János

szerkesztői üzenetei közt válaszolt: „Hiszen csak lehetne mozdulni! Viszont üdvözlésünket!” ( Ko 1864. II. 12. sz. szept. 18. 288.; AJÖM XII. 259. 582.)

ha a zajt nem szereted, csendesen is oly szivesen fogadnánk, mint sehol sem külömben

[!]

[sic!]

a magyar korona területén. Gr.

Mikó

Mikó Imre

n

Jegyzet