Vörösmarty Mihály Stettner Györgyhöz

ra utasítsd, a’ honnan vehetem. Sógoraiddal találkoztam Pokolban, mert úgy nevezik a’ vendégfogadót, mellyben ebédeltünk, ’s most az esőtől beszorítva, nem pokolban ugyan, de olly magányban ülök, mint árva légy, melly az őszi dértől elhullott tarsain egyedűl szédeleg. – Iró szereim, Irásom készen állnak előttem, csak hozzá kell fognom: a’ mi itt könnyen megeshetik; mert ha kinézek az időbe, legalább is hetes esőt várok, ’s illyenkor, tudod, nem jó a’ sétálás.

Hogy vagytok, hogy van az én kis cicadám

n

Jegyzet

Hogy van az én kis cicadám…

Talán

Stettner Györgyné

Thaly Júlia

. (Vesd össze

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

Stettner

Stettner György

hez

Kis Keszi

Kiskeszi

, 30. April. 1827. írt levelét: „Hogy van az én Kis madaram, a te drága hölgyed?”)

? Ohajtom, hogy egészséggel legyen veled együtt, ’s Csepen benneteket megláthassalak, m[törölt]
« é »

e

Beszúrás

rt én egész keszséggel vagyok fölmenni, ha csak a’ kegyetlen sors el nem fúja szándékainkat, mint itt sok emberét, nem a’ sors ugyan, hanem annak szele, ’s nem szándékokat, hanem szinte házak tetejét, a’ mi még nehezebb. – Hiszem, hogy Pesten veszed már e’levelemet, [törölt]
« veszed »
, válaszolj minél előbb dolgokról, és dologságokról, a’ mint jónak látod; mert ha tanulni nem igen szeretek is, a’ tudvágy még is igen meg van bennem. Mit csinál a’ literatura? De hiszen mit is csinálna az semminél egyebet ebben a’ mostoha időben? – Játszották-e a’ Magyarok

Kisfaludy

Kisfaludy Károly

[törölt]
« darabját »
Leányörzőjét? Én itt

Fehérvár

Székesfehérvár

ott hallottam őket, hol egy pityergő szomorú játékot adtak Felvonás közben rövid énekekkel. A darabhoz képest nem roszúl játszottak; mert az ollyan szegény volt, hogy szánnom kellett őket. Asszonyaik nincsenek; de az énekben olly előmenetelt tettek, mellyet utolsó hallásomtól fogva nem reméltem volna. Nincs itt szó a’ tökéletességről, csak a’ haladásról, ’s én megelégedném, akarmelly úton volnának képesek hallgatókat nyerni. Ez azonban veszett ügy, nem vivok mellette.

Fehérvár

Székesfehérvár

ott szerezhetnék ösmeretségeket, de nem igen vagyok rá igen sok okokból, a’ jobbakat azonban el nem kerűlöm. –

Kisfaludy

Kisfaludy Károly

Pesten van-e még? ha ott van, tiszteld, én levelemmel tettem volna azt; de irásomat nem akartam bujdosóvá tenni.

Fábián

Fábián Gábor

ról mi hír? Feljött-e már, vagy még is Aradon táboroz, juttasd eszébe, hogy levéllel tartozik, pedig kétszeresen. – Hát

Sallay

Sallay Imre

n

Jegyzet

Sallay Imre

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

nak ifjúkorától jó barátja és személyes híve. „E derék ember (= Sallay Imre) mindjárt kezdetben érezte, hogy magánál és másoknál nagyobb szellemű ifjúval (=

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

val) találkozott és mindhalálig a legönzetlenebb barátságot és tiszteletet tanúsította iránta. Megható jelenség például az, hogy kéziratait elkérte és dolgai daczára lemásolta a számára… Később gazdasági ügyeit hordta szívén: megszólította, ha nem látott benne életrevalóságot.” (Szabadság 1884. 78. sz.-i.)

Perczel Móricz

Perczel Móric

nak is bizalmasa. Életéről nem sokat tudunk. A Királyi Helytartó Tanácsnál volt „számvevői Practicáns”. A szabadságharc leveretése után Budán, a

Tabán

Budapest

ban élt, nyomorogva, mindenkitől elfelejtve.

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

halálát jóval túlélte és megérte Gyulai Pál Vörösmarty-életrajzának megjelenését, amelyet

Gyulai

Gyulai Pál

,

Toldy

Toldy Ferenc

felkérésére, küldött meg neki. A figyelem nagyon meghatotta

Sallay

Sallay Imre

t: „

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

élete leírását minél többet lapozgatom, annál inkább elmereng szívem a boldog vissza emlékezetbe” – írta

Toldy

Toldy Ferenc

hoz intézett köszönő levelében, Budán, Január 3^án 1867. (Lásd Brisits Frigyes: Toldy Ferenctől Gyulai Pálig. It 1958. 3–4. sz.) Igen becses adatokat tartalmaz az OSzK Lt-ban őrzött naplója: Igénytelen, rövid vázlatok Vörösmarty Mihál koszorús költőnek életéből. 1865. (Lásd Gyulai Pál: Koszorú 1864. nov. 20. sz. Vty Akad. Kiad. I. 480. és VIII. k.)

beteg, vagy mi lelte, hogy utószor felém sem jött? Sajnálnám, ha az volna; de nem hiszem. Hordasd el egymásomat, ha lehet, általa, ő már több illy szivességgel is járt el dolgaimban. Csókollak holgyestűl

barátod

Vörösmarty Mihál

Vörösmarty Mihály

.

Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Megjegyzések: