Fábián Gábor Vörösmarty Mihályhoz

Fábián

Jegyzet

Fábián…

Fábián Gábor (Lásd

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

Stettner

Stettner György

hez Börzsöny, 29. Septemb. 1824. írt levelének jegyzetét).

Gábor Vörösmarty Mihályhoz Arad. 4^ik Február. 1827.

Vörösmarty Mihály Barátomhoz.

Ad Notam: Kicsoda engemet

Jegyzet

Kicsoda engemet…

Egy sor a Tündérvölgyből (Lásd erről

Fábián

Fábián Gábor

nak

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

hoz

Ó Arad

Arad

, 4^ik Június 1825. írt levelét).

felköltött álmombúl?

Barátom! ki a’ szép Tündérek völgyéből

Ujj

Zrinyi

Zrínyi Miklós

’ képében tűntél nékem elől,

Ne csudáld, ha ezért én is jó kedvemből

Az ő kucsmájával köszöntelek itt föl. –

Láttam Aurórát hajnali fényjében,

Gyémánttal, rubinttal rakva az ölében,

’S’ neved’ ragyogtatva azok’ közepében

Jönni fel ez évnek egére nagy dücsben!

Láttam! – ’se’ látásra úgy elkevélyedtem,

Hogy magamban egy más’

Napóleon

Napoléon, Bonaparte

lettem,

Ki a’ fél világot talpam alá szegtem,

’S felette Nemzeti gőggel igy kérkedtem:

„No népek – régiek! maiak! szólljatok,

Miben van a’ Magyar hátrább ti nálatok?

Illy dicső hajnalra hányan virradtatok?

Szebben, jobban, mikor szólltatok ’s irtatok? –

Tisztelet a’ szűrben danoló

Homér

Homérosz

nak,

Az, Ossiánnak, a’ királyfi Lantosnak:

De Görög és Celta vélek ki nem fognak;

Zalán és Homonna nagyobbat mutatnak. –

Költőivel Róma hasztalan áll elő;

Eredeti fényjel soha sem díszlék ő,

A’ mije van, lopta, ’s rajt’ csak a’ reszelő

Illeti őt, nem a’ teremtői erő. –

Ám nézze az Olasz mint egy szent bálványját,

A’

Petrarca

Petrarca, Francesco

’ verssel béirtt bőr palástját:

Annál Vörösmartÿ fehér kaputrokját

Nagyobb poétai szent pára járta ált.

Az Ő Földi menyje, és az egy Kérelme

Többet ér, mint minden Olasz-földi elme,

Többet, mint az, a’ mit

Petrarca

Petrarca, Francesco

Ő Kelme

Élvén Laurájához égbe felczepele. –

A’ franczia a’ mit mutathat, csekéllység;

Neki jó költője talán egysem volt még;

De maga sem bánja, mert az neki elég,

Ha módi-költésben övé az elsőség. –

Az ánglus talán még pisszenhetne egyet;

Mert ő nála sok szép elme születtetett;

De döczögős nyelve minden kecset elvett

Abból, a’ mit a’ Lant’ számára termesztett.

Mert Uraim! Szükség azt is megjegyezni,

Hogy nem csak a’ nótát illő tekinteni;

A’ hegedűnek is ollyannak kell lenni,

A’ min azt szép hangon el lehessen húzni.

Mert ha ez recsegő, rozzantt, ütött-kopott:

A’ müvész a’ Thémán hasztalan dolgozott,

Értte nem kap a’ vájtt fülüektől tapsot,

’S szép nótájába a’ mennykő belé csapott!

Azért Német-Sógor! neked jobb hallgatnod,

És nótáddal, hová tetszik, oda bujnod;

Mert éktelen szódra ha te szádat nyitod,

Önnön hallgatóid’ el magad bujtatod.

Rettenetes a’ te legédesb beszéded!

Te azzal a’ fülek’ dobjait bevered,

A’ testet rázkódó hideggel elleped,

Görcs

'cs' fölött vízszintes vonal

Beszúrás

e, hasfájással, mindennel bünteted.

Ismérem költőid’, kik kevéllyé tettek,

Kikben a’ mélly elme ’s nagy ész hirdettettek:

Ám legyen szép a’ liszt, a’ miből sütöttek:

De sótlan keletlen lepénnyel fizettek. –

Azomban, megadom becsét kinek kinek,

Németnek, Olasznak, Francznak, ’s akárkinek:

De azt megkívánom, ne hetvenkedjenek

Magyar fölött többé – mint eddig tettenek.

Ne ám! de sőt inkább térdet görbesszenek,

Ha mi Aurorát mutatunk ellenek;

Mert ebben olly költők zengnek, hogy mellettek

Ők szégyenletekben mind megdermedhetnek.

Vörösmartÿ

Vörösmarty Mihály

nak és

Kisfaludy

Kisfaludy Károly

nak

Nevét hallják, avagy

Horvát

Horvát István

nak,

Bajzá

Bajza József

nak,

Kölcsey

Kölcsey Ferenc

nek ’s Aurora’ egyéb bajnokinak:

Akkor ők mind arczal földre boruljanak.

Mert mint az Attila-, Árpád- ’s több idvezűltt

Hős nevekből bajnok-elsőségünk ki sült:

Ugy e’ nevekben az ő tőlök nem becsűltt

Magyar míveltségnek lelke megdicsőült.”

Imigy gondolkodám, látván Aurorát.

Tölték ’s ujjra töltök vele sok szép órát,

A’ minél külömbet Pesti fársáng sem ád

Azoknak, kik ottan járnak kalamajkát.

Vegyétek érette buzgó hálámat, Ti!

Kiknek homlokát a’ repkény ékesitti.

Hiszem, ha kérésem’ az ég tellyesíti,

Markotokat minden sorért arany üti. –

Vedd e’ levelemet arra is válaszul,

Mellyet te a’ minap küldél kóstolóúl,

Rövid volt az – vigyázz! – sorod nagyon ritkul, –

Ki ne felejts egyszer barátid’ számábúl!!

Rózsa

Rósa József

Doktor

Jegyzet

RózsaRósa József Doktor…

Rósa József (Lásd

Fábián

Fábián Gábor

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

hoz Világos, 1^ső Septemb. 1827. írt levelének jegyzetét).

, kivel gyűjtöm a’ pénzedet

Jegyzet

RózsaRósa József Doktor, kivel gyűjtöm a’ pénzedet…

Előfizetést a Salamonra.

Holnap, mondta, hogy áltadja a’ mit szedett.

Ő rá vess, hogy ez a’ dolog így elkésett;

Sokat jár ő – én is; gyér az öszvejövet.

Az Auróráknak árrát jövő héten

Felküldjük, ’s akkor a’ te pénzed is mégyen.

Az én felmentemből nem tudom, mi lészen;

Pénzt várok, ha kaptam: akkor az út készen.

Addig érdd be ezzel, a’ mit itten irtam;

És ha verseimet garázdán gyártottam –

Meg ne itélj; rajtok nem sokat rágódtam,

A’ mint pennámra jött – azon mod’ felraktam.

Azért megértesz te ebből is engemet;

Látod, hogy kedvelem minden betűidet,

A’ mi hiszem arra fog birni tégedet,

Hogy válászoddal felviditsad szívemet.

Fábián Gábor

Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Megjegyzések: