Aranysárkány fejléc kép
 
Kazinczy Ferenc Vörösmarty Mihályhoz
Veresmarty Mihály
Vörösmarty Mihály
nak Kazinczy Ferenc baráti idvezletét. Széphalom. Febr. 28-d. 1824.  
  A’ mai posta hozá nekem leveledet kedves társam, kedves barátom, ’s szívesen köszönöm megszólításodat. De engedd hogy rövid lehessek; beteg vagyok, ’s november olta. Örvendek, hogy körünket Veled látom szaporodni. Sokat várok Tőled, mert jó jel, ha a’ kezdő nem félig-érettet ád. Ha nekem ismét írsz, engedd tudnom születésed’ helyét ’s napját, és hogy hol tanulál, ’s most mire készülsz, ’s Pesten hol szállásolsz. Élj szerencsésen és szeress.  
 
Kovacsóczy
Kovacsóczy Mihály
n
Jegyzet
Kovacsóczy
Kovacsóczy Mihály
Kovacsóczy Mihály. (Lásd az előbbi levél jegyzetét.) Sokkal többet jelent ennél
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
hoz a helyesírás kérdésében fűződő kapcsolata. 1832-ben jelent meg az Akadémia helyesírási szabályzata: Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak volt a legfőbb része e szabályzat előkészítésében, s így biztosnak kell tartanunk, hogy ő az egésznek „értelmi szerzője” is. „Rajta keresztül válik
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
nak és körének most már kialakult, de mindeddig csak egy írói csoportot átfogó gyakorlata a Magyar Tudós Társaságnak, majd ezen keresztül hamarosan az egész nemzeti írásbeliségnek kódexévé s gyakorlatává.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
az a láncszem, amely helyesírásunk mai rendszerét összekapcsolja a széphalmi mester harcainak eredményeként született, sokban már akkor elméleti megfogalmazást is nyert, megújhodás korabeli helyesírási rendszerünkkel.” ( Kniezsa István: A magyar helyesírás története. Bp. 1953. 20–21. – Lásd Nyelvünk a reformkorban. Szerkesztette Pais Dezső. Budapest 1955. Deme László: Az irodalmi nyelv hangállománya és a nyelvjárások. 41–42. Mikesy Sándor: A nyelvész Vörösmarty. Magyar Nyelv. 1950. 4. sz.)
nak mondj minden szépet. A’ mit
Schédel
Toldy Ferenc
ünk teve velem, reményiem, ő is fogja tenni. Nagy öröm nekem látni azon áldozatokat, a’ melyeket mások nyújtanak a’ szeretett anyának.  
 

Megjegyzések:

A levél eredetije ismeretlen.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
pályája kezdetétől fogva nem tartozott
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
köréhez.
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
is alapjában mindvégig távolmaradt
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
költészetének megértésétől és elismerésétől. Ha egy-két líraikölteménye „kedves” volt is előtte, s ezekről kedvezően nyilatkozott is, de jobban vonzódott
Bajza
Bajza József
és
Kovacsóczy
Kovacsóczy Mihály
dalaihoz. Még idegenebb maradt előtte
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Zalán futása. Nem az ő ars poeticá-ja szerint való volt. Nem szerette benne „a neki dühült nemzetiséget” s főleg az egyéni képzelet romantikus szabadságát. Kettőjük között egy egész irodalmi világ távolsága állott. A nyelvújítás kérdésén kívül, amelyben megegyeztek, alig volt egymásra több utaltságuk.
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
nem gátolta és nem emelte
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
pályáját, aminthogy
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nem
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
ból indult ki, s nem is őt folytatta. (Lásd Brisits Frigyes: Az öreg Kazinczy és a fiatal Vörösmarty. Katholikus Szemle 1933. XII. 401–420. – Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Bp. 1957. 190–194. l. –
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
: Zalán futása. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Erdélyi Pál. Bp. 1904. Jeles írók iskolai tára 86.)