Klivényi Jakab Vörösmarty Mihályhoz

Kedves Barátom!

Mind Dajaszász által, mind a’ postán küldött levelét megkaptam. Midőn az elsőt elolvastam, mindjárt akartam válaszolni, mivel az irásra időm is volt, kedvem is: de füstbe ment szándékom, mert a’ levelet nem a’ Dajaszász, kit nem is láttam, hanem egy kis gyermek, ez se nekem, hanem másnak adta által. Januárius’ közepén meglátogatott bennünket

Teslér

Teslér László

, és Salamont az ur’ kívánsága szerént közlötte velem

n

Jegyzet

Salamont… közlötte velem

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

első drámájáról van szó, a Salamonról, amelyet 1821-ben írt. Később átdolgozta és 1827-ben adta ki.

. Ez új ösztönöm volt az írásra, és csak azért nem adtam a’ levelet postára, mivel először, jár e oda posta, nem tudtam, osztán

Szalay

Szalay Antal

várt, nem tudom, kit azon kerületből, ki által el lehetett volna küldeni. Azonban még meg érkezett a’ postán második levele, melly ugyan az irásra nem kényszerített, készen lévén ide érkezte előtt válaszom, de abban eligazított, hogy levelemet, ha postára is adom, kezéhez veendi. –– Mondám az imént, hogy

Teslér

Teslér László

közlötte Salamont velem. Kevés időt engedett az olvasásra, de azért még is elég figyelemmel futottam által rajta. Itéletemet annál örömestebb megirom, minél kedvezőbb az Barátom Uram részéről. Nekem ugyan minden kifogás nélkül tetszett, tetszett

Szalay

Szalay Antal

nak is, ki előtt egy két helyet kiolvastam, és reményiem, többeknek is fog tetszeni, azoknak bizonyosan, kik vagy hason érzésüek velünk, vagy a’ szerencsés törekedést minden hazafiban, főképen az ifjakban becsűlik.

Az idén tanúlásunk’ egyik ága az erkölcsi tudomány. Tanítóink

Vörös Mihál

Vörös Mihály

n

Jegyzet

Vörös Mihály

Született 1794-ben, Monostorszegen, Bács megyében. Tanulmányait Pesten, Pécsett és Bécsben, a Pázmáneumban végezte. 1817-ben pappá szentelték, majd Bécsben, az Augustineumban doktorátust szerzett. Rövid ideig Értényben káplán. 1820–40. az erkölcstan és lelkipásztorkodástan tanára a pécsi teológián. Előmenetelének erős magyar érzése állta útját. ( Brüsztle I. 630.)

(:Theologiae doctor:) fiatal, de igen derék férjfiú. Csudára méltó szorgalommal gyűjtött tudományáért érdemel e nagyobb dicséretet, vagy azért, hogy igazi magyar, én nem tudom. Tanítását tanúlni öröm, magyarázását hallani gyönyörűség. Beszédét inkább kelleti a’ talpra eső okoskodás, és velősség, mint az ékes szóllás, noha ez amazt nyomban követi. Másik Tanítónk

Kolb

Kolb Konrád

n

Jegyzet

Kolb Konrád

Született 1760-ban, Bonyhádon. Iskoláit Pécsett és Budán végezte. 1784-ben pappá szentelték. 1789-ben bonyhádi, 1811-ben mágocsi plébános. 1825-ben a pécsi teológián a dogmatika tanára s kanonok. 1822-ben a pozsonyi zsinaton, mint a pécsi káptalan küldöttje vett részt. Meghalt 1829-ben, Pécsett. ( Brüsztle II. 321.)

, canonok, magyar lelkű német ember. Ezen két embernek köszönöm a’ bennem történt szerencsés változást. Azt a’ ködöt, mellyet fejem körűl a’ félig értett, és fertálynyira tanúlt Philosophia vont, ezek szétt oszlatták, olly szövétneket nyújtván kezeimbe, mellynek világánál bátran lépeget a’ halandó, ’s nem kell tartania a’ megbukástól. – Térhessen esett ugyan először pappá lennem, osztán megmaradnom, de most már örűlök, és pedig szivemben örűlök, hogy azzá lettem, a’ mi vagyok, és megmaradtam; és éppen azért, hogy kifejlődtem azon éjből, mellyben botorkáltam, ’s botorkálnék most is, ha az volnék, a’ mi nem vagyok, pedig még most is elég van, a’ mi se most nem fér a’ gyomromba, se ezutánn nem fog bele férni. De ezeket elnézem: qui iam consuevi

n

Jegyzet

qui iam consuevi…

Már hozzászoktam ahhoz, hogy hősiesen viseljem sorsomat.

fortiter esse miser, hogy

Ovidius

Publius Ovidius Naso

szavait magamra alkalmazzam.

Most leírom tisztemet, mellyet Elöljáróim’ végzéséből viselek. De hogy jobban megérthessen, járatlan lévén a’ Szeminariumi Constitutiókban, egy két szót előre bocsájtok. Két felé vagyunk osztva: az egyik osztályban vannak azok, kik vagy a’ második, vagy a’ harmadik, vagy a’ negyedik esztendőben vágynak. Két ifiú ügyel reájok, az utolsó esztendőbéliek közűl: Ductor, és Vice-Ductor. Ez a’

Szalay

Szalay Antal

. A’ második osztályban vágynak az újjonczok, két mester’ vigyázása alatt, különös szobában mind nappal mind éjjel; a’ többiektől többnyire, még a’ sétálásban is külön. Ez előtt a’ mestert a’ negyedik, a’ vice-mestert a’ harmadik esztendőbéliek közűl választották, az idén másként történt, mert mind a’ mester, mind a’ vice-mester az én esztendőmbeliekből vagyon. Uraságom a’ mester. Ez dignitásom’ neve. De minekelőtte kötelességeimet leírnám, megmondom, hogy miért választott a’ Praefectus

n

Jegyzet

Praefectus…

A növendékek tanulmányi felügyelője.

unk engemet mesternek. Először azért, hogy négy újjoncz’ igazgatására elégségesnek itélt engem is, kizárván a’ negyedik esztendőbelieket. Másodszor, mivel ezekkel kellene lennem, ha physikus koromban öltözködtem volna fel. – Most hallja kötelességeimet. Tisztem az újjonczokat minden törvényekre, szokásokra, és szertartásokra oktatni: cselekedeteikre vigyázni, ha hibáznak, inteni, és minden hónap’ végén rólok relátió

n

Jegyzet

Relatio…

Jelentés.

t adni irásban. Gyermekség az egész dolog, még is olly fontos, hogy a’ mesteren áll az újjonczok’ szerencséje. Ha a’ mester valakiről azt irná: haragos, indulatos, makacs, vagy renyhe, religiótlan, ’s t. e’ f.

n

Jegyzet

’s t. e’. f.…

s több e féle

csak kétszer, már az illyen ifjúnak ingadoznék a’ papsága. A’ püspök minden esztendő’ kezdetén, midőn törvényeinket felolvastatja, az újjonczok’ mesterének lelkére köti, hogy a kezére bizott ifjakra különös gondja legyen, vigyázza ki, ha lehet, még gondolatjaikat is, és ha ez roszsz, jelentse meg az Előljáróknak: mivel az első esztendő próba. Többnyire a’ mesterek ehhez tartották magokat, és ez volt az oka, hogy sok ifjak kiküldettek, a’ többiek pedig, ha megmaradtak, az első esztendőt életekből is kitudták. Képzelheti Barátom Uram, minő örömemre szolgál az nekem, hogy legényimmel úgy bánhatok, a’ mint én kívántam, hogy velem bánjanak. – A’ természetben nincs ugrás; azért képtelenség egy ifjútól, ki a’ szabad életből most áll ki, olly tökélletességet várni, millyenre azok mehettek, kik a’ zárt élethez már hozzá törődtek. Nekem nem a’ püspök’ szava a’ regulám, hanem önnön tapasztalásom, azért nem is vagyok azon, hogy a’ terhes első esztendőt még terhesebbé tegyem, hanem, hogy, mint jó barátjok, szoktassam, és példát adjak mind nekik, mind másoknak, miképpen kellessék mesterkedni. Ezzel nem dicsekszem, hanem érzéseimet közlöm Barátom Uramal

m fölött rövidítést jelző hullámos vonal

Beszúrás

ki barátját esmeri. De vannak tisztemnek olly tulajdoni is, mellyek könnyebbségemre szolgálnak. Ezek közé tartozik, a’ többi között, hogy estvénként egy két órát az alvás helyett egyedűl tölthetek vagy pipázva, vagy olvasással.

Olvastam mind az Aurórát, mind a’ Hébét, Nagy gyönyörűségem telik Telegdi Miklós

n

Jegyzet

Telegdi Miklós

(1535–1586) – Az ellenreformáció első harcosa. Nagyszombatban nyomdát állít fel, megindítja a vita-irodalmat, kiadja az első katekizmust. Kitűnő magyarságú prédikációit „nemes népszerűség” jellemzi.

’ néhai Pécsi püspök’ édesdeden folyó beszédiben, mellyek Pázmány’ ékes beszédit feljűl múlják. Szépek Jánus Pannonius versei is; ha czím nélkül olvastam volna ezeket, azt kell vala gondolnom, hogy a’ római aranykor’ irójinak munkájit olvasom. Időm’ nagyobb része a’ német könyvek’ olvasásába vész. Kézi könyveim Schiller’ költeményi, és Klopstok’ ódáji. A’ franczia nyelvben is turkálódom, nem annyira a’ tanúlás végett, hanem inkább azért, hogy azt, a’ mit már tudok, el ne felejtsem, míg alkalmasabb időm érkezik folytatására. – Igy folyik életem, nem vigan, de megelégedve. Barátom Uramról gyakran emlékezem, és példájára búzdúlok, noha csak akkor fogom követhetni, midőn állandó helyezetben leendek. – Tisztelem Perczelt, Pöczöt, Németet. Tisztelik Barátom Uramat

Szalay

Szalay Antal

n

Jegyzet