Aranysárkány fejléc kép
 
Édes Gergely
n
Jegyzet
Édes Gergely
(1763–1847) – Veszprémben, Nagyvázsonyban, Csóron, Litéren, Balaton-Henyén, Pápán, Kupon, Derecskén református lelkész. Versei a folyóiratokban és kötetekben jelentek meg: Édes Gergely enyelgései. Pozsony 1793. Iramati és danái. Vácz 1803. Keservei és nyájaskodásai. Vácz 1803. Lefordította
Horatius
Horatius Flaccus, Quintus
t 1819. – Ő a szerzője a népdallá lett Petri gulyás című versnek. – Az Akadémiának benyújtotta egy kéziratos munkáját: Életrajz. Útmutatás a’ magyar költői művekre és mesék. Azonban a bírálók
Horváth Endre
Pázmándi Horváth Endre
és Csató Pál „mint végképen haszonvehetetlen”-t visszautasították. (Kisülési jegyzőkönyv. 1837. 29. ülés. aug. 24. 240. pont.)
Vörösmarty Mihályhoz
[szerkesztői feloldás]
Kup, 1830. ápr. 23.
 
  Tek. Urak!  
  Érdemem felett való Jó Uraim!  
  Imhol a’ Szép Literatúra’, vagy–is a’ Tud. Gyűjteménnyel járó Koszorúnak teljesítése ’s ékesítése végett küldök eggy olly virágot, mellyel Gróf Kemény Flóra ő Nagyságát kívánta Múzsám megkoszorúzni azon Meséjéért, melly a’ múlt esztendőbenn eggyik Gyűjteménybenn olvastatik. Miilyen Versfüzet ez, megfogja látni és ítélni a’ tudós közönség. Küldöm magának-is ugyan Postánn, de igen lekötelezettnek fogom magamat érezni ha az Urak minél előbb a’ Tudományos Gyűjteménybenn a’ tudós Olvasóikkal közleni fogják. A’ ki vagyok Kup. 23a Apr. 1830.  
  Uraságtoknak  
  hű szolgájok Édes Gergely  
  Predik. mk.  
 

Megjegyzések:

A levél autográf, eredetije a MTA Ki-ban van: Vtv Lev. Negyedrét, 1 l. A Koszorú 1830. évfolyamában megjelent Édes Gergelynek két költeménye: Egy Széphez. – A Magyarhoz.