Fábián
n
Gábor Vörösmarty
Mihályhoz
Jegyzet
Fábián…Fábián Gábor (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
hez Börzsöny, 29. Septemb.
1824. írt levelének jegyzetét).Stettner György
Világosvár
, Mart. 26n 1830
Világos
Leveledet folyó hónap’ 13áról,
vettem. Hogy levéliró, ha nem rossz is, de igen fösvény vagy: azt annak kései
érkezése, ritka és még tetemesen meg is herélt sorai bizonyitják, – és e’
részben, ha ugy kivánod, neked tellyes igazságot adok. Azonban baráti
kinyilatkoztatásid mind e’ mellett is ugy megnyugtatnak, hogy e’ fösvénységed
által magamat ezentul kedvetlen gondolatokra ragadtatni nem engedem.
Borod minél elébb kezedhez megyen. Tudom, hogy csak mellyed és nem
gégéd áhitja azt; és hogy róla csak azért irsz annyit, mert a’ negyedrész ivet,
mellyet levélnek felszabsz szeretnéd te is mint más becsűletes ember, betölteni.
Azért e’ részben balitéletet nálam ne sejts.
Kontodnak megjelenését kiváncsian lesem
n
. Az aláirást reá legközelebb megpróbálom, ’s annak idejében
a’ kimenetel felől tudósitalak. Hanem az különös előttem, hogy Actiámat most is
várod; és még nem vetted; mert én azt első felszólitásod után nyomban
assignáltam oda fen Jegyzet
Kontodnak megjelenését kíváncsian lesem…
Vörösmarty
nak Kont című drámája már 1825-ben készen volt. 1828-ban újra
átdolgozta. Végül is, sok nehézség után, A
bujdosók névvel adta ki Székesfehérvárott, 1830-ban. (
ÖM 1884–85. III. 478.) – Lásd Vörösmarty Mihály
Bajza
levelét Bajza József
Toldy
hoz: „Toldy Ferenc
Vörösmarty
erősen dolgozik
Konton, új évig el akarja készíteni. Azután
Tündér Ilonába fog s ha ez kész lesz, egy
románt ír. De ezekből csak úgy lesz valami, ha őt a sétálás szesze, melly
most egy kissé megszünt, ismét el nem lepi. Pest,
Decz. 10. 1829.” (
ÖM 188–485. VI. 306.) – Ezzel szemben Toldy Ferenc már Berlin, November 12. 829. írt levelében érdeklődik Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
nál: „Ilona mit csinál?” Nyilvánvaló tehát,
hogy Vörösmarty Mihály
Toldy
már Berlinbe elutazása előtt tudott arról, hogy Toldy Ferenc
Vörösmarty
a Tündér
Ilona megírásával foglalkozik. Vörösmarty Mihály
Bajzá
nak Bajza József
Toldy
t tájékoztató adata tehát
javítandó. Toldy Ferenc
Vörösmarty
, korábban:
1829-ben fogott hozzá drámájához. (Lásd még
ÖM 1884–85. III. 478. –
Vty Akad. Kiad. VIII.
)Vörösmarty Mihály
Bohus
nál, és ő már rég’ azt irta
nekem, hogy a’ 20 Vfrtot valósággal kezedhez küldötte légyen. Ha még nem
vetted,: a’ pénz bizonyosan Bohus János
Bohus
komornyikjáBohus János
n
nál hever, ’s
őt a’ végett minden magad compromittálása nélkűl bizvást megszóllithatod.
Jegyzet
(LásdBohuskomornyikja…Bohus János
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Világos, Octób. 31d. 1825. írt levelének jegyzetét).Vörösmarty Mihály
Soraidat, mellyekben irod, hogy
Gyuri
Stettner György
n
háborút viselendJegyzet
Stettner György.Gyuri…Stettner György
n
, nem értettem, mind addig mig leveled elolvasása után, a’ Hazai
Tudósitásokéhoz nem fogtamJegyzet
Irod, hogyA következő levelek és jegyzetek ide vonatkozó adatainak megvilágítására szükséges, hogy röviden összefoglaljuk az úgynevezett lexikon-pör történetét. Wigand Ottó pesti könyvkereskedő és kiadó 1830. jan. 1-én előfizetési felhívást bocsátott ki egy a kiadásában megjelenendő Tudományok és Mesterségek Közönséges Tár-ára. Egy ilyen lexikonra valóban nagy szükség volt.Gyuriháborút viselend…Stettner György
Wigand
nemsokára egy másik
jelentést is tett közzé, amelyben már megnevezte a tervezett lexikon
munkatársait (Balogh Pál, Bartosságh József, Cserneczky József, gr.
Dessewffy József, Döbrentei Gábor, Kis János, Kiss Károly, Schedius Lajos, Szabó Dávid, gr. Széchenyi István,
Szentmiklóssy Alajos, Thaisz András) s 3 mutatvány-cikket is hozott belőle, amelyek
között volt Balogh Pálé Az
agyvelőről. A munkatársak közül hiányoztak az Aurora-kör írói,
akiket Wigand Ottó
Wigand
a Wigand Ottó
Toldy
–Toldy Ferenc
Döbrentey
-ellentét miatt
nem kért fel, aminthogy mellőzte Döbrentei Gábor
Kazinczy
t és Kazinczy Ferenc
Kölcsey
t is.
A vitát tulajdonképpen Stettner György
robbantotta ki, aki a
Tud. Gyűjt. 1830. I. 128–9. – Kölcsey Ferenc
r–y
jelzéssel megjelent
Kérdés című cikkében négy kérdést tett fel a
kiadónak. Ezek között a harmadik a legélesebb, így hangzott: „Kikből áll
azon írói egyesület, vagy legalább kicsoda a kezeskedő és számadó
Redactor? S ezt annyival több joggal (jus) kívánhatjuk, minthogy azon
néhány epheméri becsű munkálatok íróji közűl, mellyeket a jelentő e
korig tulajdonaivá tett s kiadott, alig emelkedett felül valamellyik a
nyelvnek, melylyen ír, grammatikai s stylistikai tekintetben, középszerű
ismeretén.”
Stettner György
Stettner
gúnyos
támadására Stettner György
Wigand
felelt, s főleg Wigand Ottó
Döbrentei
írói
kiválóságát védte. Ez a válasz még inkább felingerelte az
Aurora íróit, különösen Döbrentei Gábor
Bajzá
t a lexikon és Bajza József
Döbrentei
ellen, akiről
azt gondolták, hogy tulajdonképpen ő a lexikon szerkesztője. Döbrentei Gábor
Bajza
Figyelmeztetés pesti könyváros Wigand Ottó Tudományi s Mesterségi
Közönséges Tárára (először a
FMOM 1830. X. számában, majd külön is
Székesfehérvárott, 1830.) címen támadta meg a lexikon
„félszeg tudományát, gondatlan munkáját… grammatikai és stilistikai
tudatlanságát”. Bajza József
Stettner
Egy szó Döbrenteiről című röpiratában bírálta meg Stettner György
Döbrentei
írói
működését. Döbrentei Gábor
Balogh
cikkét pedig
Bugát Pál tette bírálat tárgyává, a
Tud. Gyűjt. 1830. II. k. 119–23. megjelent
Igazítás címén. Balogh válaszára (
Visszaigazítás. Tud. Gyűjt. 1830. III.
117–129.) Balogh Pál
Bugát
, Aurora-köri barátaitól
segítve, Felelet Balogh Pál visszaigazítására címen
védekezett.
Tud. Gyűjt. 1830. IV. 110–125. A köztük folyó
vitát Balogh Pál röpirata:
A visszaigazításra való feleletnek visszaigazítása
183-. fejezte be, amelyben Bugát Pál
Balogh
Balogh Pál
Bugát
orvosi kifejezéseit
támadta. Ezzel a lexikon-pör első része befejeződött, mely már Bugát Pál
Balogh
visszaigazítása előtt
lényegében Bajzáék győzelmével végződött.
Új fejezetet és fordulatot adott a pörnek Balogh Pál
Bajza
Feleletére Bajza József
Döbrentei
Ki a szerkesztője a Conversations-Lexikon magyar kiadásának?
Cserneczky Bajzának és Thaisz Húsvéti piros tojások címen
adott válasza. Amikor Döbrentei Gábor
Bajza
Válasz Döbrentei Gábornak a Convers.-Lexikon ügyében.
1830.
Bajza József
Döbrentei
nek
kíméletlenül adta tudtára, hogy az Aurora-kör íróival szemben és ezek
mellett ő csak kontár, s hogy nincs helye az irodalomban, akkor Döbrentei Gábor
Döbrentei
tehetetlenségében Dessewffy Józsefhez fordult
segítségért. Ez
Az országszerte ösméretes fiatal tudós Zajbaj úrhoz.
1830. című iratával próbálta fölényesen megleckéztetni Döbrentei Gábor
Bajzá
t. Bajza József
Bajza
félelmetes és
kíméletlen erejű feleletében, amely 1830
októberében jelent meg, a jövendő idők politikai indulatával
és elvi felfogásával támadt Bajza József
Dessewffy
re: Az írói
respublicában nem a születési aristokracia, hanem csak az ész
biztosíthat tekintélyt. (
Észrevételek a Conv.-lexikoni pörhöz gróf Dessewffy József
ellen. 1830.) A vita győztese Dessewffy József
Bajza
lett (
Szücsi József: Bajza József
87–99).
Bajza József
Vörösmarty
felfogását
és ítéletét a pörre vonatkozólag lásd Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
nak Vörösmarty Mihály
Teslér
hez Pest, 11. Oct. 1830. írt
levelét.
Bajzáék elérték céljukat, s úgy lett, ahogy Teslér László
Vörösmarty
mondotta:
„A Lexikonisták ijedtükben összeszedték a’ mi kis erejük van ’s ennyivel
is jobb lesz a’ lexikon.” Wigand Ottó most már
nyugodtan jelenthette: „a TT Előfizető Uraknak, hogy a’
Tudományok és Mesterségek Köz.”-Tára már sajtó alatt
van ’s nyomtatása félbeszakadatlanul folytattatik. (Hazai és
Külföldi Tudósítások. 1830. II. 31.)
Balogh Pál
…: (Lásd Vörösmarty Mihály
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz
Pest, Május 1jén 1830. írt levelének jegyzetét).
Vörösmarty Mihály
n
. Ezeket felnyitván, itt találom a’ szörnyű
Manifestumot! E’ furcsa; ’s a’ kilencz Muzsákkal együtt én is mosolyogva várom
a’ dolog kimenetelét. Én az illy tentarontó csatákban gyönyörködöm, midőn űgyes
kezektől viseltetik. Itt pedig, ugy veszem észre, hogy a’ kűzdő felek
alkalmasint méltók lesznek egymáshoz, s’ derék két Csákvári Kolompos ütött
öszve. Ki legyen az a’ Jegyzet
A Hazai Tudósításokhoz nem fogtam…Wigand Ottó a Hazai és Külföldi Tudósítások 1830. 29. számában hirdetett előfizetésre való felhívást e „nemzeti nagy munkára”.
Cserneczky
Cserneczky József
n
, nem tudom – nem ismerem; de Stylusa nem megvetendő.
– No én szépen megjárám! épen a’ minap egyenesen Jegyzet
Cserneczky József…Ismeretlen jurátus. Nevét a Conversations-Lexikon szerkesztésében és pörében vállalt szerepe kapta fel. A vita lezajlása után Vörösmartyék megbékéltek vele, és munkatársul fogadták az Akadémia zsebszótára elkészítésében. ( Szücsi József: Bajza József 89–94., 396.)
Gyuri
t kérém meg, hogy a’
hirdetett Magyar Convers: Lexikonra Stettner György
Vigánd
Wigand Ottó
n
nál számomra praenumeráljon, E’ tudatlanságom
annak tulajdonitsátok, hogy még e’ jelen évi Tudományos
Gyüjteménynek egyik kötetét sem láttam.
Jegyzet
(LásdVigand…Wigand Ottó
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Egyed
hez Börzsöny, 26. Mart. 1822. írt
levelének jegyzetét).Egyed Antal
Egy hasonló harczba nagy kedvem volna magamnak is keveredni; ha a’
tárgy kényes volta miatt attól nem lehetne tartanom, hogy a’ nemzet- és
ember-just tapodó gyalázatos Censura Manifestumomat közre kelni nem fogná
engedni. Én azt a’ krumpli fejü németet szeretném egy kicsit megfingatni, ki a’
minap e’ czím alatt „Die Biene
n
” egy új német ujságot hirdetett ki. Hirdetésének nevetséges duzmadtságát
nem emlitvén, rettenetes a’ szemtelenség, mellyel a’ Német nyelv és Német Muzsák
mellett, a’ Magyar földön mint hivatlan Apostol kiállani mer. Beszédéből az jön
ki, hogy’ a’ német ujságban minden Magyarnak gyönyörűséget kell lelni, mert
külömben miveletlenséget árúl el. Hát azon gúnyoló bizakodásáról mit mondjak,
mellyel hirdetménye végén, a’ Magyar földön honnozó Német Muzsák áldásait
magának igéri? Az illyen gyalázatokat nem kellene ám szó nélkűl
hagynotok-néktek, kikre mi kenyérkereső nép, a’ Nemzet nyelvének és dicsőségének
védését biztuk!
Jegyzet
Die Biene…Népszerű, de jelentéktelen folyóirat.
Landerer
adta ki.
Mindössze másfél évig állott fenn. (
Pukánszky Béla: A magyarországi német
irodalom története 458.)
A folyóiratról a FMOM másképpen vélekedett,
mint Fábián Gábor. Miután közölte a folyóirat
megindulásáról szóló jelentést: Ankündigung einer neuen Zeitschrift
genannt: Die Biene. Pest, im
Marz 1830.
Landerer Lajos
Joseph Weber
verantwortlicher Redacteur der Biene, igen meleg hangon ajánlotta azt
olvasóinak, „ohajtván, hogy a’ kiadó’ nemes törekvései méltó részvételre
’s lehető pártfogásra érdemesittessenek.” (1830.
március.)
Weber, Joseph
Csontos
Csontos István
n
soha nevének jobban meg nem felelt, mint most;
mert Sz. Dávid sem volt csontosabb midőn a’ 102ik zsoltárt irta, mint ő most. Az ősszel Jegyzet
Csontos István (LásdCsontos…Csontos István
Fábián
Fábián Gábor
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Világosvár
ott. 9ik Ápril. 1825. írt
levelének jegyzetét).Világos
Debreczen
be volt valami perek végett;
ott egy Szinjátszónéval levet szűrt, és haza jöve sipval, dobval, trombitável!
Már három hónapja, hogy az ágyat nyomja; életéhez reménység sem volt; de csak
ugyan ált ugrá a’ veszedelmet, ’s most lábbadozó állapotban vagyon.
Debrecen