Aranysárkány fejléc kép
 
Vörösmarty Mihály Fábián
n
Jegyzet
Fábián…
Fábián Gábor (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
Stettner György
hez Börzsöny, 29. Septemb. 1824. írt levelének jegyzetét).
Gáborhoz
[szerkesztői feloldás]
Pest, 1829.
 
 
[szerkesztői feloldás]
A levél csonka, felső része kivágva, csak az alsó maradt meg.
 
 
[szerkesztői feloldás]
Első oldal:
 
  undorodást, és pöködelmet szerez: muzsám még csak ama’ Varga inashoz hasonlítható, ki gazdájának bort vivén azt mindenek’ láttára al nyilatából bekénfüstöli, hogy eczetté ne váljék. Dixi.  
  Ugy hiszem, mint te, mind én megelégedtünk, ’s leveleink ezentúl sem lesznek a’ híg gyomrú csecsemőnek sárga lepedői, hanem abroszai a’ bölcseségnek, az elmésség csótárai, ’s csak néha daróczai a’ gonosz hírre fölébredt káromkodásnak, leginkább pedig puha pamlagai az ábrándozó rózsaszerelemnek; mert mi rózsább, mi boldogítóbb annál? A’ ki nem szeret, vagy soha sem szeretett, olly szegény, hogy élete minden
[törölt]
« fe »
tartalmát od’ adhatná egy szerelmes sörke’ sohajtásaért, ’s még akkor is véghetetlenűl nyerne a’ cserében. Barlang a’ világ barátom, ’s benne zsiványság az élet szerelem nélkűl; én félig már a’ zsiványok közé tartozom, unója a’ leányszív  
 
[szerkesztői feloldás]
Második oldal:
 
  ból jőnek, mint hajdan amazok. – De hogy szavam teljék, más munkába kapok, méltóba hozzád, ’s hozzám. Lássad!  
 
K.-czyra, dicséret.  
 
  Lelked beteg, ’s a’ költés benne gyöngy,
  Jól érts meg: nem csigából drága gyöngy:
  Fagyöngy a’ legsiványabb csertetőn,
  Madárfogó a’ gyermekek’ bogain,
  ’S a’ légyvadászok’ vesszején ragasz.
 
[törölt]
« S ha pinty az érzet, légy az »
  ’S ha légy az érzet, pinty az értelem:
  Fogolylyá tettél lelket, és szivet;
  Örűlj nekik jó költő, költsd el őket.
 
 
  Ez kezdete megtérésemnek, láttass te is már valamit, hadd tudjam, hogy te vagy; mert előbbi leveledből meg nem ösmertelek, ollyan szörnynyé változtatott a’ csapodár Múzsa. Ha irsz, én felelek. Isten velünk! – de nem Gróf Zrinyi Miklós, hanem csak, sőt csak legcsakabb  
 
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
.  
  Ujság semmi sincs.  
 

Megjegyzések:

A levél autográf; eredetije az OSzK Ki-ban van: Lt. Negyedrét, csonkítva, 2 l. A levélről hiányzik a keltezés. Erre vonatkozólag némi eligazítást nyújt az a tény, hogy a levélben közölt verset
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Pata
Vörösmarty Mihály
álnévvel – a Koszorú 1829. évfolyamában jelentette meg. E címen: Egy költőre. A levél tehát minden valószínűség szerint 1829-ből való. A versnek a levélben található eredeti címe: K.-czyra – nyilvánvalóvá teszi, hogy azt
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Kovacsóczy
Kovacsóczy Mihály
ellen írta. Ezzel a ténnyel elesik Gyulai Pál föltételes megállapitása: „
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
e költeményét némelyek szerint
Kovacsóczy
Kovacsóczy Mihály
ra írta volna.” ( ÖM 1884–85. I. k. 390.) Valóban őrá írta. – (Lásd Vty Akad. Kiad. II. 59. 362.)