Deák Ferenc Vörösmarty Mihályhoz

n

Jegyzet

Epistolae obscurorum virorum…

1515-ben megjelent egyházellenes, szatirikus hangú levelek gyűjteménye.

sokat nem forog kezedben; mert egy idő óta leveleid szinte olly zavartak, olly homályosak, mint azoké. Az Eger alá csoportozott Törökök’ Allah kiáltása, a’ hasadozó várfalak’ ropogása, ’s a’ Tábori vas zaj annyira elfoglalák elmédet

n

Jegyzet

Az Eger alá csoportozott Törökök’ Allah kiáltása elfoglalák elmédet…

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

ekkor írta Eger című eposzát.

: hogy némelly leveleidben nem sokkal jobb az öszve függés, mint a’ kadarka lével jól lakott Göcseji parasztnak okoskodásában; vagy hogy én fenn repdeső gondolatidat kövérségemböl eredett lelki lomhaságom miatt el érni képes nem vagyok, ’s itthon kányákhoz szokva inkább, mint sashoz; kányának nézem a’ magason lebegő sast ís. – Annyit csak ugyan még ís kí tapogattam leveleidből: hogy engem még szeretsz, továbbá: hogy lustaságomért boszonkodol; végre hogy kurta leveleidre hosszu választ vársz.

Hogy szeretsz; annak örülök, ’s er’tte én ís szeretlek; sött szeretnélek talán akkor is, ha Te nem szerétnél engem, becsülnélek pedig bizonyossan mind addig; mig gaz emberré nem lennél, a’ mit rólad szinte úgy híszek, mint magamrol.

Most veszem észre: hogy ezen sorokban éppen olly halmozva említtém a’ szeretetet, mint a’ csalni akaró, az emberséget, a’ becsületet; ’s ha másnak, nem néked (:vagy

Stettner

Stettner György

nek:) irnék, gyanutol félve, ki is törleném azokat; de így csak álljanak úgy, a’ mint írám; mert barátságos levélben csak ott kell törleni, a’ hol két értelmüségtöl tartani lehet.

Lustaságomért ne pörölj. Szeress gyöngeségeimmel, ’s akkor szeretsz igazán. – Türjed a’ bivalnak lomhaságát, mert habár lassan, de sokat emel. Ez ugyan prosaicus egy hasonlítás, de igaz; mert futni én sem szeretek, emelni pedig, ha kell, vagy másfél mázsát én ís el bírok. Ezeket azomban lelki erőmre ne értsd, mert eszem [törölt]
« , »
élelmemet adó földünknek csak színén jár, most szüretkor, midőn mustomnak helyröl aggódtam, a’ föld alá ís le szállott ugyan, de fel csak akkor emelkedik; midőn valamelly épületem’ romlott födelének ujjittására fákat kell vágatnom, sött már az idén egyszer magasabbra ís hatott, akkor, midőn a’ Söjtöri Torony’ keresztjének igazítására pénzt kértek tőlem. –

Úgye’ prosaicus ember vagyok én? Ideálomat Sulyosdy Símon

n

Jegyzet

Sulyosdy Simon…

Kisfaludy Károly egy elbeszélésének hőse.

t el érem nem sokára, csak Papunkat lehessen reá beszéllni: hogy Sulyosdy mesterének szemellyét viselje mellettem.

Quintilianus

Quintilianus, Marcus Fabius

nak mondál mult kori leveledben, de miért? azt meg nem írtad.

Quintilianus

Quintilianus, Marcus Fabius

rol csak kettőről emlékeznek a’ Történetek, egyik 145 declamatiót [törölt]
« adott »

készített

Beszúrás

mellyeknek egy részét Ugolinus kilenczet pedig

Ayrault

Ayrault, Pierre

adott ki 1563 ^ik esztendőben, ’s ezen ki adást magam is látt[törölt]
« á »

a

Beszúrás

m Gróf

Festetics

Festetics György

nek keszthelyi könyvtárában; de én még egy declamatiót sem írtam, ’s nem is értek hozzá, ehhez tehát nem hasonlíthattál. A’ másik Quintilianus Marcus Fabius, Spanyol volt, én az nem vagyok,

Domitianus

Domitianus, Titus Flavius

idejében Romában Tanító volt, én az sem vagyok, Institutiones oratoriae

n

Jegyzet

Institutiones oratoriae…

A szónoklás szabályai.

, és de causis corruptae eloquentiae

n

Jegyzet

De causis corruptae eloquentiae…

Az ékesszólás hanyatlásának okairól.

nevek alatt két tudós munkát adott ki, én ezt nem csak nem tettem, de [törölt]
« m »
tenni, sött még tenni akarni sem tudnám, és így ehhez sem tudom [törölt]
« tehát »
miért hasonlítottál; ha [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
»
tehát vagy ezen két ember’ Biographiáját nálomnál jobban tudod, vagy még egy harmadik

Quintilianus

Quintilianus, Marcus Fabius

ra emlékezel, tudósíts róla, hogy láthossam szempontodat; mellyböl meg itélésemhez fogtál; ha pedig azon hasonlítást csak levelet hoszszabbittani, papírost tölteni szurtad oda, ezt ís írd meg, ’s ezutánn ne resteld az illyen végböl leveledbe íktatott czikkelyeket egy kis csillaggal [törölt]
« l »
jelelni.

A Göcseji vidéknek beszéd módja eránt ís kérsz tőlem némelly tudósításokat; de válaszom nehezen lesz egészen ki elégítő. Göcsejnek nevezzük szoros értelemben azon vídéket, melly az Egerszegi és Lövői Járásban Szala Kerka, és Váliczka folyók között fekszik; de nem csak ez, hanem a’ Kapornaki Járásnak Egerszegi Járásra dülő része is olly hibássan beszéll, mint Göcsej, a’ Lövői Járásnak Vas Vármegyével határos vidéke pedig még roszszabbul, mert ez a’ szomszéd Vendusoktol sok idegen szót kölcsönöze,illyen a’ merkicze (:sárgarépa:) pestericze (sült répa), durusbék (kenyér morzsa), ’s több e’ félék. – A’ Göcseji szó ejtés’, és beszéd mód’ sajátságait most bővebben néked nem fejtegethetem, mert keveset vagyok nálok, mint nyelv vi’sgáló pedig (:minthogy ehhez éppen nem értek:) még nem voltam közöttök; de tett kérdéseidre eddigi tapasztalásombol íme röviden felelek:

A’ Göcseji köz nép a’ nála és véle utol járókat nem ugy ejti, mint a’ nyelv’ szabásai meg kivánják, ’s ebben ugy vélem a’ Palóczczal meg egyez. – Az elsőben az a, a’ másodikban az e soha más magánhangzókka nem változnak, bár mit kivánjon az Euphonia, mellyre a’ Göcseji nem sokat fígyelmez; hanem lustaságbol némelly mással hangzókat egészen el hagynak; mínt p. o. házná kézná keresztná rétná testvéremná ’s a’ többi: – A’ vel-nél vagy egészen el hagyja a’ v-et vagy helyette a’ gyökérnek utolsó betüjét kettőzteti, de az e magánhangzó á betüvé soha nem változik, az utolsó l azomban itt ís el marad, p. o. nem mondja kutyával lóval hanem kutyá-e, ló-e, nem bottal, de nem ís botvel vagy bot-e, hanem bot te ’s több effélék. – A’ ra re utol járóknál egyez vélünk; csak a’ végső á-t nyelvének restsége ó betüvé változtatja, de re-t csak ott mond, a’ hol mondani kell, p. o. házro nem házre, kémény-re fá-ro, ’s a’ többi. A tol töl bol böl rol röl utoljáróknál u, és ü betüket használ o és ö helyett, de ezeket szinte úgy és ott cseréli, a’ hol és a’ mint vélünk az o, és ő betüket cserélteti az euphonia, ’s a’ végső l-et el hagyja p. o. háztu, kút tu, kéztü, kert-tü ház bu, kut bu kéz bü, kert bü, ház ru, kút ru, kéz-rü, kert-rü. A’ ban ben, ba be utol járók[törölt]
« b. »

nál

Beszúrás

csak abban külömböző tőlünk: hogy a’ ban és ba között nem tesz külömbséget, hanem az n-et el hagyva, az á-t ó-vá változtatva használja, ház bo in domum, et in domo, fábo in lignum et in ligno; de be-t ba helyett nem mond, nem mondja p. o. szobá be konyhá be, hanem szobá bo konyhá bo ’s a’ többi; ’s a’ ben helyett ís bet, nem bát mond, kés be soha nem kés ben vagy kés ba. – Végre a’ hajtogatás harmadik eseténél a’ nak nek végződésben nem hibás ki ejtése, csak hogy o-vá változik itt ís az a szájában, de az á-t és e-t híbassán

[!]

[sic!]

soha fel nem cseréli p. o. ház nok kés nek nem ház nek kés nak.

Ennyi elég most egyszerre; a’ télen ha lehet közöttök [törölt]
« ma »

mulatok

Beszúrás

egy ideig, ’s akkor többet, és bővebben.

Zavartt leveleidet hánytam szemedre, öszve függést nem lelék azokban, pedig látom: Iliacos intra muros peccatur et extra

n

Jegyzet

Iliacos intra muros peccatur et extra…

Trója falain kívül éppen úgy vétkeznek, mint azokon belül, azaz: mindenki gyarló.

, Bagoly mondá a’ verébnek: Nagy fejü. – de semmi [törölt]
« , »
– Te nem rendes levelet, csak választ kívántál, ’s ime kívánság[törölt]
« ot »

od

Beszúrás

szerint kurta leveleidre itt egy hoszszu válasz, mellyet csak még avval nyujtok, hogy jó egésséget kívánva, leveledet el várva kérlek szeressed

igaz barátodat

Deák

Deák Ferenc

ot.

Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Megjegyzések: