A PARASZT KONTESZ – apparátus Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Bobák Barbara digital edition creator DigiPhil http://digiphil.hu Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-42-pk-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 42. kötet Mikszáth elbeszélések XIV. 1893-1897 9789634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1893-1897 Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. OSZK:573652 Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– OSZK:2811607 Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. OSZK:2820755 Mikszáth Kálmán összes művei. 63. Cikkek és karcolatok 13, 1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai kiadó, 1973. OSZK:2822538 Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. OSZK:2821430 Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk folytatása.) 1-19. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes. Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918. OSZK:2600918 Mikszáth Kálmán összes művei. 73. Cikkek és karcolatok 23, 1886, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. OSZK:XXXX Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 OSZK:1022507 Almanach az ... évre. 1888, szerk. Mikszáth Kálmán, Budapest, Singer és Wolfner, 1808-1909.OSZK:2761201 A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. OSZK:978713 Új idők. Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. Budapest, Singer és Wolfner. 1898–1919. OSZK:2538900 Mikszáth Kálmán összes művei. 21. Regények és nagyobb elbeszélések 20-21, 1906-1907, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960.OSZK:2821316 Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések Mühlbek Lajos [Mühlbeck Károly], Neogrády Antal és Jankó János rajzaival. Bp. [1899] Légrády testvérek kiad. 127–141. l.OSZK:XXXX Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések Mühlbek Lajos [Mühlbeck Károly], Neogrády Antal és Jankó János rajzaival. Bp. [1896] Légrády testvérek kiad. 127–141. l.OSZK:XXXX Párisi Divat: divat és családi lap, szerk. Győry Ilona. Budapest, Légrády Testvérek, 1895-1901.OSZK:953629 Képest Családi Lapok: szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, szerk. Kuliffay Ede. Budapest, Mehner Vilmos, 1879-1904.OSZK:954388 Érdekes Könyvtár. Budapest, 1904. szerk. Szabó Endre. OSZK:976600 Ország-Világ: képes lap a magyar művelt közönség számára, fel.szerk. Somogyi Ede. Budapest, 1880–1938. OSZK:990545 Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések. Budapest: Légrády testvérek. OSZK:1542429 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Rejtő István PIM:68709 VIAF:9861459 Szeged GEO:715429 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A paraszt kontesz Megjelent I. Ország-Világ 1894. március 25. és április 1., 15. évf., 13–14. sz. Teljes névjelzéssel (»Az Ország-Világ számára irta MIKSZÁTH KÁLMÁN«), két részben az alábbi részletezés szerint: 1. márc. 25. (13. sz., 202–203. l.): Az elejétől a »Nono, mentegetőzik az öreg…« kezdetű szakaszig <Vége következik>. 2. ápr. 1. (14. sz., 226. l.): Az »Okos volt, előkelő…« kezdetű szakasztól végig <Vége>. II. . a) [1. kiad.] Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések Mühlbek Lajos [Mühlbeck Károly], Neogrády Antal és Jankó János rajzaival. Bp. [1896] Légrády testvérek kiad. 127–141. l. b) 2. kiad. [1899] Ua. c) [3. kiad.] Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek 133–152. l. Képek nélkül. d) [4. kiad.] Kísértet Lublón és egyébb [!] elbeszélések. Bp. 1901. Révai testvérek. MKm Új sorozat 3. 119–132. l. (A Légrády Testvérektől átvett ívekkel készült.) III. a) Párisi Divat 1896. március 14. és 21., 2. évf., 11–12 sz., a „Szépirodalom” melléklet, 44. és 48. oldalán. Teljes névjelzéssel, mutatványként a Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések c. kötetből, annak illusztrációival, két részben az alábbi részletezés szerint: 1. márc. 14.: Az elejétől a »Boldog az az alattvalóm…« kezdetű szakaszig <Folytatjuk>. 2. márc. 21.: Az »Esze, szelleme kétségtelenül …« kezdetű szakasztól végig <Vége>. b) Képes Családi Lapok 1896. márc. 22. és 29., 18. évf.,12−13. sz. Teljes névjelzéssel, az alábbi részletezés szerint: 1. márc. 22., 179−181. l.: Az elejétől a »Boldog az az alattvalóm…« kezdetű szakaszig <Folytatjuk>. 2. márc. 29., 195−97. l.: Az »Esze, szelleme kétségtelenül …« kezdetű szakasztól végig <Vége>. c) Szamosújvár 1896. április 12., 1. évf., 15. sz., 3–4. l. Teljes névjelzéssel a »Csarnok« rovatban, »Életkép« műfajmegjelöléssel. d) Szilágy-Somlyó 1896. június 4., 14. évf., 23. sz., 1–3 l. Teljes névjelzéssel a »Tárca« rovatban, mint »Mutatvány a Szilágy-somlyói nőegylet Május c. millenniumi emléklapjából«. [Következésképpen volt 1896 májusában még egy megjelenése a novellának, amelyet azonban nem sikerült fellelni.] IV. Érdekes Könyvtár 1905. január, 2. évf., 1. sz., 3–12. l. Teljes névjelzéssel. V. Jk 24. köt., Kisebb elbeszélések I. 124–133. l. Keletkezése A téma első kidolgozását MKKOHA_AUTH:119814 1887-ben készítette, 1894-ben azonban olyan alapvető módosításokat hajtott végre, hogy noha néhol hosszabb részletek maradtak változatlanul, a két azonos című elbeszélést két külön műként kellett a Krk-nak kezelnie. A két kidolgozás összehasonlítását Rejtő IstvánKOHA_AUTH:123229 csak nagy vonalakban, a cselekménymenet általános szintjén végezte el az első változathoz tartozó jegyzetapparátusban (Krk 38, 354–355), és részletesebb fejtegetést ígért jelen kötetünkben. Ennek az ígéretnek megpróbálunk most eleget tenni. Ha a mondatok szintjén is összevetjük a két írást, azt tapasztaljuk, hogy a második kidolgozásnak 35 %-a teljesen új. Ennyit tesznek ki azok a mondatok, bekezdések, amelyeknek nincs megfelelőjük az első kidolgozásban. Vagyis a novella mintegy kétharmada tekinthető átírásnak. Ez 128 mondat, amelyek közül 46 szó szerint megegyezik, 14 pedig csak minimális eltérést mutat, amikor MKKOHA_AUTH:119814 csak egyetlen szót cserélt ki. Ez a statisztika azt sugallja, hogy a novellaszövegnek mintegy egyharmada egyszerű átvétel a korábbi változatból, de ezt a képet árnyalja, hogy a változtatás nélkül átvett mondatok vagy nagyon rövidek („Kinek a birtoka ez?”), vagy jellegzetesen stílusfestők („A bájdalú zenér zengedezik a bokorban”). Hosszabb mondatok alig maradnak meg teljesen változatlan formában, bár azoknak is vannak változatlanul maradt részei. Az első kidolgozásban a főszereplő/elbeszélő névtelen maradt, most viszont Kovách (vagy Kovács) Ferencnek hívják, és MKKOHA_AUTH:119814 megváltoztatta a mellékszereplők nevét is; a mindenki által gyűlölt Ripi Balázsból Tóth Vince, a főkortes Buzi Ferencből Butykó Márton lett. Az első kidolgozás bevezető részei eltűntek vagy lerövidültek. Ez mind tartalmi, mind poétikai szempontból bizonyos következményekkel jár. Az 1887-es novella első oldalai erős politikai szatírát tartalmaznak, hiszen olyasféle állítások hangzanak el, mint „a pénz meghozza a kerületet”, „a kerület pedig visszahozza a pénzt”; a szélbali politikusok személyesen is szerepelnek, a párt működéséről is kapunk némi gúnyképet. Ez a kezdés a politikum felől javasolja értelmezni az egész novellát. A főhős Kovách Ferenc nős ember, aki csak nőtlennek adja ki magát, úgy udvarolgat Auréliának, hogy támogatását politikai célból biztosítsa. A második kidolgozás a politikai szatíra szólamát jóval halkabbra vette, ugyanakkor a feleség eltüntetésével súlyt és jelentőséget adott a bontakozó szerelmi történetnek. A novella zárlatát is ez utóbbi adja. A poétikai következmény, hogy a novella sokkal „modernebb” lett. A történet sokkal hirtelenebbül elkezdődik, a képviselőség gondolatát nem kell megindokolni. Az olvasót nem lassanként vezeti be a szöveg a történet világába, hanem egy hangsúlyozottan motiválatlan és elliptikus kijelentéssel rögtön a közepébe dobja. Az első változat még elmagyarázta, honnan volt pénze a főhősnek, és honnan vette az ötletet, hogy képviselőként fellépjen, míg a második csak kijelenti: „Kedvem is volt, pénzem is volt.” Hasonlókat mondhatunk a novella zárlatáról is. Az első kidolgozás zárlata a maga metanarratív kommentárjával (Ilyen csattanós vége volt az én jelöltségemnek.) szinte anakronisztikusan régimódi volt, míg az egyenes idézet a novella végén a modern novella nyitott befejezésének iskolapéldája. A Krk az első kidolgozás jegyzeteiben utalt egyes motivikus kapcsolatokra is: az egyik az alföldi városba vivő kocsiút kérdezz–felelek játéka, amelynek során kiderül, mi mindene van a szerénykedő helybeli vendéglátónak, A szép Bulykainé című novella expozíciójával tart rokonságot; másrészt a jelen elbeszélés MKKOHA_AUTH:119814 választási történetei közé illeszkedik. Rejtő IstvánKOHA_AUTH:123229 kifejezetten a Krk 35. kötetében fellelhető, az 1884-es választások után keletkezett elbeszélésekkel érezte hasonlónak e történetet. Abban az évben MKKOHA_AUTH:119814 nagyon sok ilyen jellegű szöveget írt. A Krk akkor még nem jutott el a későbbi országgyűlési választások éveihez, de később láthatóvá vált, hogy MKKOHA_AUTH:119814 -t a választási harc és a választási visszaélések témája később is foglalkoztatta, még ha nem is annyira intenzíven, mint 1884-ben. A Paraszt kontesz első kidolgozása szintén választási évben íródott, de a téma átdolgozására MKKOHA_AUTH:119814 már olyankor kerített sort, amikor egy országgyűlési ciklus közepén jártak. Az expozícióval kapcsolatban érdemes még megemlíteni a Szeged fejlődése című karcolat egyik részletét (Krk 63,40.), amely egy rendkívül hasonló párbeszédet személyes élményként ad elő. A beszélgetőpartner ott Zs.[ótér] Andor, SzegedGEO:715429 tehetős és befolyásos polgára. A több helyszínen, több változatban feldolgozott párbeszédnek ezek szerint lehetett életrajzi alapja, és az ahhoz legközelebb nyilván a legkorábbi és legszemélyesebb állhat, amelyet az 1882-es karcolat őrzött meg számunkra. Pereszlei uram azon rendkívül gazdag parasztok közé tartozik, akik nagy vagyonuk ellenére igen egyszerű életmódot folytatnak, ruházkodásukban a paraszti környezethez alkalmazkodnak, bár bizonyos alkalmakkor hajlamosak gazdagságukkal kérkedni. MKKOHA_AUTH:119814 -t foglalkoztatta ez a nem túl gyakori, de annál emlegetettebb embertípus. A Krk az 1882-es Bagi uram frakkban című elbeszélés kapcsán tárgyalta ( A paraszt kontesz említése nélkül) ennek a motívumnak előfordulásait az életműben – és azon túl is (Krk 33, 290–292). Bibliográfiai kiegészítésként csak annyit tennénk hozzá, hogy Bagi Józsefről írott, A pógár-gróf című nekrológ, amelynek ott csak a Hi-ban megjelent szövegére lehetett még hivatkozni, időközben a Krk-ban is napvilágot látott (73, 117–120), a Töviskes látogatóban című kései elbeszélés pedig, amelynek ott egy postumus kötetkiadására hivatkozott a sajtó alá rendező, 1908-ban íródott ( Vasárnapi Újság 1908. április 19., 55. évf., 16. sz., 307–313), és a Krk egykor majd azt a szöveget fogja az ultima manus elve alapján főszövegnek tekinteni, amely az 1909-es Almanach ban ( Almanach 1909. Szerk. MK, Budapest, [1908]. Singer és Wolfner, 211–231) látott napvilágot. A novella 1908. november 22-én A Hét ben is megjelent (19. évf., 47. sz., 750–754), de ekkor már mint az 1909-es Almanach beharangozása: a novellaszöveg előtt az Almanach ismertetése állott. Maga az Almanach már egy héttel korábban kijött, hiszen az Új Idők november 15-én hozta MK előszavát (14. évf., 47. sz., 445–447). MKKOHA_AUTH:119814 -nak ez az érdeklődése az »aranyparasztok« vagy »paraszt-mágnások« iránt összefügghet a látszat és valóság általánosabb világnézeti problematikájával, amely epikájának egyik kulcskérdése, és például A gavallérok fő szövegszervező elve is lesz. Jelen elbeszélésünk ebből a szempontból azért különösen érdekes, mert nemcsak Pereszlei uram alakjában villantja fel az álarcos szerepjáték témáját (a dzsentri ellentéteképpen ő gazdag létére él úgy, mintha szegény lenne, bár életének bizonyos pontjain láttatni engedi a valódi gazdagságot), hanem a címszereplő Auréliában is, aki végül temperamentumos és vonzó parasztlánynak bizonyul, bár mindvégig enervált arisztokratát játszik, amivel viszont éppen nem illik bele környezetébe. Pereszlei uram házának leírása vizualizálja e kettősségeket (sokban megelőlegezve Tóth Mihály házának leírását Krk 21, 120−121), míg Aurélia a nyelviségben, nyelvhasználatának elütő regisztereiben jeleníti meg az összeférhetetlen társadalmi szerepeket. Szövegváltozatok Mivel a Kí2 számára készült új szedés olyan értelemzavaró szövegváltozásokat mutat, amelyeket nagyon nehéz lenne nem szövegromlásnak, hanem az utolsó szerzői revízió nyomainak tekinteni, a főszöveget a Kí1-re alapoztuk. Mint látható, az elbeszélés meglehetősen sokszor jelent meg különböző folyóiratok utánközlésében. Ezek közül csak a Párisi Divat és a Képes Családi Lapok szövegére utalunk a kritikai apparátusban, mert a BudapestenGEO:3054643 kiadott lapok esetében legalább elvileg megvolt a lehetősége MKKOHA_AUTH:119814 -nak, hogy a szöveget ellenőrizze – valószínűleg nem tette. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi lap szedése sokkal gondosabb volt: egyet sem tartalmazott a PD nyomdahibái közül, a ’Kovách’ és az ’Aurélia’ neveket pedig egységesítette, és ezáltal még a Kí szedésénél is akkurátusabbnak bizonyult. A kötet első kiadásának megjelenése körüli – talán reklámcélokat szolgáló – vidéki utánközlések szövegére MKKOHA_AUTH:119814 nyilvánvalóan nem lehetett befolyással. Sajátos a helyzet az Érdekes Könyvtár szövegével, amely akkor jelent meg, amikor az elbeszélés már a Kísértet Lublón négy kiadásában is napvilágot látott. Ez a változat, úgy látszik, nem a Kí, hanem az OV szövege alapján készült, de még ahhoz képest is néhány tudatos változtatás nyomait mutatja, nem bizonyítható azonban, hogy ezek MKKOHA_AUTH:119814 -tól származnak. Stílustörténeti szempontból egyáltalán nem jelentéktelen adalék, hogy ez a lap 1905 elején a félmúltat szinte következetesen múlt időre változtatta, de mivel MKKOHA_AUTH:119814 kései prózájában ilyen tendencia egyébként nem figyelhető meg, nem gondoljuk, hogy ez a szerzői intenciót tükrözi (amely esetben ez lenne az ultima manus változata). Megjegyzendő, hogy a folyóiratnak ez a száma több magyar könyvtár katalógusában is a könyvek között szerepel MKKOHA_AUTH:119814 : A paraszt-kontesz címmel. Ennek az az oka, hogy a folyóiratszám címlapján ez szerepelt: »A PARASZT-KONTESZ / IRTA / MIKSZÁTH KÁLMÁN / ÉS EGYÉB ELBESZÉLÉSEK«. (Az egyéb elbeszélések természetesen más szerzők munkái.) Ezért egyes könyvtárak (OSzK, Akadémiai) hajlamosak az Érdekes Könyvtár at sorozatcímnek, a füzetet MKKOHA_AUTH:119814 novelláskötetének tekinteni. [A szövegváltozatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]