Tertium comparationis
Kézirat
Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3
102-106. folio.
Megjelent
I. Pesti Hírlap, 1888.
szeptember 12., 10. év/. 252. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap
tárcája« rovatban, névjelzés nélkül
II. Hi 13. köt. Anekdoták II.
1917. 118-123. l.
III. Mikszáth Kálmán összes
művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri
Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001.
101-105.
A novella erőteljes és hangsúlyozott tanító célzatával rí ki az érett MK írásai közül. A két történet
egymás mellé helyezése is didaktikus, de el is hangzik, hogy „az én magyar
fajtám okulására” kell elmondani az esetet. Az elbeszélés hátterében
felvillan az a két forrás, ahonnan MK legfőképpen szokta anyagát meríteni: a szülőföld és az
országgyűlés. A szülőföldet Balassa képviseli, az írásaiban sokat emlegetett Kékkő földesura (bár - a K tanúsága szerint - MK először Zichynek keresztelte ezt a szereplőt);
az országgyűlést Pázmándy, az 1848-as országgyűlés
elnöke. A történet szóbeli közlője akár a fiatalabb Pázmándy Dénes (1848-1936) is lehetett, aki MK képviselőtársa volt, akit az 1887-92-es ciklusban a Zemplén megyei
olaszliszkai kerület
küldött fel - igaz, függetlenségi programmal.
MK egyébként nem mindig
képzelte ugyanígy a magyar mágnások külföldi szereplését. Ellenpélda a
Magyar főurak
fényűzése
*
(Krk 63, 139-141. l.Mikszáth Kálmán összes művei. 63. Cikkek és
karcolatok, 1882. január-május. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest, Akadémiai,
1973.
[OSZK]
*
),
amelyben a magyar urak költekezése a külföldet is elkápráztatja; a jelen
novelláéhoz hasonló képet fest viszont A mi urainkMikszáth Kálmán összes művei. 63. Cikkek és
karcolatok, 1882. január-május. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest, Akadémiai,
1973.
[OSZK]
*
(Krk 68,
73-75. 1.Mikszáth Kálmán összes művei. 68. Cikkek és
karcolatok, 1884. január-július. Kiad. R. HUTÁS Magdolna, REJTŐ István.
Budapest: Akadémiai. 1973.
[OSZK]
*
).
Mikszáth Kálmán összes művei. 68. Cikkek és
karcolatok, 1884. január-július. Kiad. R. HUTÁS Magdolna, REJTŐ István.
Budapest: Akadémiai. 1973.
[OSZK]
A novella bevezetéséül szolgáló kiállítási történetet MK
1885-ben már önállóan is feldolgozta, Képek a kiállításról
*
c.
karcolatciklus második darabjaként, A tertium comparationisMikszáth Kálmán összes művei. 71. Cikkek és
karcolatok, 1885 július-december. Kiad. Rejtő István. Budapest,
Akadémiai–Balassi, 1977.
[OSZK]
*
címmel (Krk 71, 33-34. 1.Mikszáth Kálmán összes művei. 71. Cikkek és
karcolatok, 1885 július-december. Kiad. Rejtő István. Budapest,
Akadémiai–Balassi, 1977.
[OSZK]
*
).
Mikszáth Kálmán összes művei. 71. Cikkek és
karcolatok, 1885 július-december. Kiad. Rejtő István. Budapest,
Akadémiai–Balassi, 1977.
[OSZK]
A kéziratról
Az elbeszélést MK 4 db,
hozzávetőleg 23 cm hosszú és 14,6 cm széles, egy hozzávetőleg 46 cm hosszú
és 14,6 cm széles, egy hozzávetőleg 29 cm hosszú és 14,6 cm széles, egy
újabb hozzávetőleg 46 cm hosszú és 14,6 cm széles egy 23,4 cm hosszú és 14,6
cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre valamint egy ilyennek 7,5 cm hosszú
töredékére írta. Az egyes lapokat MK 3, 4, 5, 6, 6(!), 7 arab számokkal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb
szedés érdekében részekre vágták, és az egyes részeket I,I1/2, I1/2I, II,
III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X római számokkal számozták. Az utolsó lap
számozatlan maradt. Az első lap tetején, a közepétől kissé jobbra idegen kéz
adta meg a szedési utasítást: „garm.”, viszont a cím alatt maga MK jelezte a rovatbesorolást:
„(A Pesti Hírlap
*
eredeti tárcája)”.
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády
Testvérek. 1878–1944.
[OSZK]