SZÉKELYKŐ
Kézirat
OSZK Fol. Hung. 2169/3
160-163. folio
Megjelent
Magyar Nép, 1888. december 13.,
L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
Mikszáth Kálmán összes művei.
39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna,
S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001.
137-139.
Mikszáth Kálmán összes művei.
40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest:
Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1.
táblázatában.
A rege megírásához MK fő
történeti forrása Kővári László:
Erdély
régiségei
*
. Pest
1852, 193-195. I. lehetett. Bár MK nem minden adata egyezik Kővári ismertetésével,
bizonyos kifejezések azonossága, mégis ezt sugallja. Az ostrom leírásában
ilyen a tüzes nyilak emlegetése:
Kővári László: Erdély régiségei és történelmi
emlékei, Pest : Tilsch, 1852 Pest : Beimel - Kozma Ny.
[OSZK]
„Ugy tartják, hogy e nevezetes tatárjáráskor Toroczkai Celleus, nejével,
gyermekeivel e várba szorult vala. A tatárok pedig körülvevék, s
keményen ostromolák. Tüzes nyilaikat már annyira szórták be, hogy a
várbeliek már csak nem kétségbe estek. Ekkor érkezének a harczos
székelyek, a tatárokat a vár alól elverték, s a várat az ostrom alól
felszabadnák.”(193.1.)
Azonos a várépítő személye és rangja, és az építkezés idejében sincs nagy
különbség:
„Oklevelek nyomán állítják, mikép Toroczkai Celleus, erdélyi alvajda
építtette, még pedig azonnal, hogy a Toroczkó feletti várból a székelyek
megszabaditák.” (194.1.)
Említi Kővári a 16. sz.
eleji dúlást, a legérdekesebb azonban a nóta emlegetése az utolsó előtti
bekezdésben:
„A Rákóczi-forradalomban
a nép e várat ismét megrohanta, ki prédálta. Birtokosa, Thoroczkai
István, Rákóczinak
tábornoka lévén, a forradalom után nótán elvesztette. Ekkor a vár
leégett, s azóta rom.” (195. l.)
Magához a rege központi részét képező bohózatszerü iker-történethez MK-nak nyilván nem volt szüksége
forrásra.
A kéziratokról
[A kéziratról nincs adat]