Hazai nyomok
Kézirat
Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3
98-101. folio. Magyar institúció a külföldön címmel.
Megjelent
I. Pesti Hírlap, 1888.
szeptember 8., 10. évf, 249. sz. (1., 2. 1.) »A Pesti Hírlap tárcája«
rovatban névjelzés nélkül.
II. Hi 13. köt. Anekdoták II.
1917. 118-123. 1.
III. Mikszáth Kálmán összes
művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna,
S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 98-101.
Az elbeszélés bevezetőjében Türr István szóbeli közlésére hivatkozik mint forrásra. Tulajdonképpen
csak azért van okunk ebben kételkedni, mert a történet helyszínéül a szöveg
az Abruzzókat teszi meg,
idejét pedig jóval a harcok utánra teszi. Amikor a magyar katonák (egy lovas
és egy gyalogos század) a korábbi Nápolyi Királyság legészakibb területein
állomásozhattak, akkor a Nápoly városkormányzójának magas tisztségét betöltő Türr már régen nem irányította
őket közvetlenül. Ennek ellenére elképzelhető, hogy MK
Türrtől hallhatott egy
történetet, amelyet költői fantáziája végül ilyenné alakított.
A kéziratról
Az elbeszélést MK 4 db,
hozzávetőleg 45 cm hosszú és 14,6 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre
írta, melyeket ő maga 3, 4 arab számokkal számozott; a 2. lap tetejére
idegen kéz írta a 2-es sorszámot. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés
érdekében részekre vágták, és az egyes részeket 14, 15, 16, 18 (!), 19, 20,
21, 22, 23 arab számokkal számozták. A 14-es és 15-ös darab között két
számozatlan darab található, a 16-os alját utóbb levágták. Az első lap jobb
felső sarkában idegen kéz adta meg a szedési utasítást: „garm”; a cím
alatt maga MK jelezte a
rovatbesorolást: „(A Pesti Hírlap
*
eredeti
tárcája)”.
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády
Testvérek. 1878–1944.
[OSZK]