A forma
Kézirat
Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3
60-64. folio, cím nélkül.
Megjelent
I. Pesti Hírlap, 1888. július
22., 10. évf., 202. sz. (1., 2., 3. 1.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban,
névjelzés nélkül.
II. Az apró gentry és a nép.
Második, bővített kiadás. Bp. 1889. Révai Testvérek kiad. MKm 2. köt.
236-243. 1.
III. [3. kiad.] 1893. ua.
IV. [4. kiad.] 1897.ua.
V. [5. kiad.] 1901.ua.
VI. [6. kiad.] 1903. ua.
VII. [7. kiad.] 1908. ua.
VIII. Jk. 29. köt. Apró vázlatok
és rajzok I. 1910. 185-191. 1.
IX. Mikszáth Kálmán összes művei.
39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r.
Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 82-86.
Ez a novella MK azon
szatíráinak sorába illeszkedik, melyek a bürokráciát, a Monarchia
ügyintézésének nehézkességét gúnyolják. Szinte típust alkotnak életművében
az olyan történetek, melyekben az elintézendő ügy tárgytalanná válik, mire
hivatalosan elintéződik. A Közigazgatási
történetekben a híd korlátja már újra elkorhad, mire a korlát
kicserélésével kapcsolatos intézkedéssor végleg lezárul (A korlátfa
*
. Krk 37, 58-60. l.Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11,
1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
[OSZK]
*
), és a bevert fej begyógyul,
mire fel lehet venni róla az orvosi látleletet (A bevert fejMikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11,
1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
[OSZK]
*
. Krk 37, 60-62. l.Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11,
1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
[OSZK]
*
). A honatyaságMikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11,
1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
[OSZK]
*
ban az országgyűlési képviselőnek
járó vasúti ingyenjegy az adminisztratív nehézségek folytán végül többe
kerül, mint a vonatjegy került volna, nem beszélve a többnapi utánajárásról
(Krk 34, 136-141. l.)Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8,
1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965.
[OSZK]
*
. Az Egy szekér rózsabimbóMikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8,
1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965.
[OSZK]
*
ban
egy Angliát megjárt ember
az iskoláslányok omnibuszos szállítását szeretné megszervezni, de mire az
első járat elindulhatna, addigra a lányok már mind kijárták iskoláikat és
férjhez mentek (Hi 9,166-177. l.Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk
folytatása.) 9. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes.
Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918.
[OSZK]
*
). Az e kötetben
szereplő Hivatalos észjárásban a krokodil már rég megemésztette a
lenyelt hivatalnokot, mire meg lehet találni a hivatalos formát az állat
felhasítására.
Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk
folytatása.) 9. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes.
Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918.
[OSZK]
A Grisics hitelbe vett bort c. írás
pedig az osztrák és a szerb törvénykezési metódust állítja szembe, melyben a
szerb az európai normák szerint jogellenes ugyan (némiképp népmesei jellegű
is), de gyors és effektív, az osztrák ellenben hosszadalmas, értelmetlen és
cseppet sem effektív (Jk
*
26,19-38. l.). Az
értelmetlen aktagyártásnak és a gyors és biztos ítélkezésnek ez a
szembeállítása egyébként a szintén e kötetben szereplő A János bácsi
ítéletei c. elbeszélésnek is főtémája.
Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp.
Révai Testvérek kiad. 1910.
[OSZK]
Az ügyfelek nélkül tengődő kezdő ügyvéd egyes szám első személyben elmesélt
története némiképp emlékeztet az Aeskuláp az Alföldön
*
c. írásra, amely egy
betegek nélkül tengődő kezdő orvosnak és első (vagy egyetlen) esetének
története (Krk 40,95-109. l.Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
*
).
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
A kéziratról
Az elbeszélést MK 4 darab
hozzávetőleg 45 cm hosszú és 14,5 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre és
ilyeneknek egy hozzávetőleg 37 és egy 11 cm-es töredékére írta. Az egyes
lapokat a lap tetején középen maga MK 1, 2, 3, 4, 5 arab számokkal számozta.
A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes
részeket kék ceruzával A, B, C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N betűkkel
jelölték. Első nekifutásra a 4. és az 5. lap sorrendjét felcserélték, ezért
G-től kezdve minden darabon látható egy áthúzott betűjel is. Az M jelű
darabot utólag kettévágták. Az első lap jobb felső sarkában idegen kéz adta
meg a szedési utasítást: „garm.”