A „BURKUS”
I. Mikszáth Kálmán összes művei. 39.
Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r.
Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 62-69.
II. Nemzet, 1888. május 20.,7.
éyf., 140. sz- (1., 2. l.) »A Nemzet tárczája« rovatban
III. Almanach 1889. évre.
szerk.: MK. Egyetemes Regénytár IV. évf. 5-6, Singer és Wolfner, Bp.,
1889,227-242.1.
IV. Pipacsok a búzában.
Tizennyolc elbeszélés. Bp. 1890. Révai Testvérek kiad. MKm 4. köt
66-79.1.
V. [2. kiad.] 1893.
ua.
VI. [3. kiad.] 1897.
ua.
VII. [4. kiad.]
1901.ua.
VIII. [5. kiad.] 1903.
ua.
IX. [6. kiad.] 1908.
ua.
X. Jk 28. köt. 1910. Kisebb
elbeszélések V. 34-45.1.
Bár MK
fiatalkorában nem alapított saját lapot (csak később, 1897-ben a rövid életű
Országos
Hírlapot
*
), voltak tapasztalatai a kisvárosi újságírásról.
Nemcsak fiatalkori, balassagyarmati újságírói tevékenységére kell gondolnunk,
hanem arra is, hogy amikor a megyei közigazgatástól megválván
Pesten
írasaiból próbált megérni, több olyan kisebb lapnál dolgozott, amelyek a Hírkürt
vonásait mutathatták. Nem lehetetlen azonban, hogy a novellabeli szerkesztőség
bizonyos mértékig MK
szegedi éveit is idézi.
Az, ahogyan az
Ismeretségünk
története
c. írásában (mely a
Szegedi HíradóOrszágos Hírlap. Társadalmi, politikai, gazdasági
napilap.Szerk. Mikszáth Kálmán. Budapest. 1897–1899.
[OSZK]
*
huszonöt éves
fennállási évfordulójára szóló gratuláció) a két rivális szegedi lap, a
Szegedi NaplóSzegedi híradó. Szerk. Kempelen Győző. Szeged:
Burger Zs., 1859-1925.
[OSZK]
*
és a
Szegedi HíradóSzegedi napló : politikai, közgazdasági és
irodalmi napilap. Fel. szerk. Eisenstädter Lukács. Szeged, 1878–1922.
[OSZK]
*
kedélyes
küzdelmét leírja, nagyon is emlékeztet a Hírkürt és Hírharang
szembenállására:
Szegedi híradó. Szerk. Kempelen Győző. Szeged:
Burger Zs., 1859-1925.
[OSZK]
„Azért jöttem ide, hogy konkurrens lapot csináljak neki [ti. a Híradónak
Hát
ennek bizony meg kellett lenni.
Harmadfél álló
esztendeig birkóztunk egymással, tisztességgel, becsülettudással. Hol mi
voltunk alól pillanatnyira, hol ő, de azért soha el nem esett egyik sem. Míg
végre azt mondta a publikum: <Ne verekedjetek atyafiak - mit rontjátok
egymást ti - örülünk, hogy két ilyen erős fickónk van; éljetek mind a
ketten. < (Krk 68,42:4-13)”
*
]...Szegedi híradó. Szerk. Kempelen Győző. Szeged:
Burger Zs., 1859-1925.
[OSZK]
És az
Ismeretségünk
történeté
ben erre következő emlékezés egy negyven liter
borban kötött fogadásra (hogy a rivális lapok egy-egy újságírója közül melyik
tud gorombább életrajzot írni a másikról) szintén emlékeztet a borozgatás
mellett kiprovokált sajtóvitára Burkus azonosságát illetően.
Az, hogy a Venus pocsolyájáról szóló fejtegetés menetében és néhol kifejezéseiben
is megegyezik
Az elképzelt
méz
c., Reviczky Gyula szerelmét feldolgozó történet
bevezetésével (vö. Tárgyi magyarázatok), szintén a hangulatfestés redakcionális,
önéletrajzi eredetét mutatja.
Maga az elveszett kutya története régebbi ötlete MK-nak. 1879-es,
A tízforintos kutya
*
c. elbeszélésében
(Krk 30, 158—161. l.Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4,
1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965.
[OSZK]
*
) író kollégáinak ajánlja fel
megírásra a számára felesleges tárgyat, melynek rövid vázlatát nyújtja csak.
Eszerint a pangó újságban háromszori hirdetést helyez el egy úr, melyben
elveszett kutyája megtalálójának jutalmat ígér. Csakhogy a kutyát már az első
hirdetésre behozzák, mire a szerkesztő először elküldi a megtalálót, és csak a
harmadik hirdetés megjelente után hajlandó foglalkozni vele, majd arra az
esetre, ha a jövőben újra ellopná a kutyát, a jutalmon felül 20%-ot ígér neki a
hirdetések díjából is. Ezt a történetet MK felvette
Az apró gentry és a
népMikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4,
1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965.
[OSZK]
*
c. kötetének 1884-es első
kiadásába is (a további kiadásokból kihagyta), de az irodalmi életre vonatkozó
kerettörténet nélkül. A két változat különbségeiről lásd a Krk 30Mikszáth Kálmán: Az apró gentry és a nép:
harmincz kis elbeszélés. Budapest: Révai. 1889.
[OSZK]
*
. kötetének jegyzeteit a 317. oldalon.
Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4,
1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965.
[OSZK]