X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Elvonult

Szerző: Babits Mihály

Bibliográfiai adatok

Cím: Babits Mihály összes versei
Alcím: 1890–1905
Dátum: 2017
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Argumentum Kiadó
ISBN:
Sajtó alá rendező: Somogyi Ágnes
A keletkezéstörténeti jegyzeteket és a magyarázatokat írta: Hafner Zoltán

Kézirat leírása:

Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Intézmény: Országos Széchényi Könyvtár
Azonosító: Fond III/2356.
Mennyiség: 43. fólió verzó, 44. fólió rektó folio
A kézirat leírása: tintaírású tisztázat, a cím előtt
Babits
Babits Mihály
tintaírása: 2., az első sor mellett, baloldalt, a lapszélen ceruzaírás: 18).
History:
Az Angyalos könyvben az 1903. január – 1906. július közé sorolt versek Vile potabis c. része I. ciklusának 2. verse.

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Szekszárd
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: VersGETTY_AAT:300026451

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: Kézirat

Elektronikus kiadás adatai:

A projekt vezetője: Palkó Gábor
XML szerkesztő: Bucsics Katalin , Fellegi Zsófia és Sz. Varga Szilvia
TEI-specification: Fellegi Zsófia
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2021 ©Free Access - no-reuse
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Az Angyalos könyvben az 1903. január – 1906. július közé sorolt versek Vile potabis c. része I. ciklusának 2. verse. Keletkezéstörténet Az Angyalos könyv második füzetében a Vile potabis c. fejezet I. (cím nélküli) ciklusának 2. darabja; datálása szerint 1903 júliusában írta Babits, nyári vakációja idején, Szekszárdon. A vers megírásával kapcsolatban nincs közelebbi információnk. Babitsnak ez év nyári levelezéséből mindössze három levél maradt fenn, valamennyi György Oszkártól, egyetemi évfolyamtársától. Szeptember 3. előtt néhány nappal Babits két további versét (lásd még az Estefelé c. vers jegyzetét) postázza barátjának (kéziratuk a levéllel együtt elveszett), és György még aznap este válaszol is, hogy az még idejében, a tanévkezdés előtt megérkezhessen Szekszárdra. A levélben cím szerint csak az Elvonultra utal, amely – mint írja – nagyon tetszik neki, bár a harmadik strófát, a negyediknek pedig két első verssorát nem érti – „de azért szép, és mélyen jár”. (Babits 1998, 55.) A levél írója feltételezhetően azért teszi szóvá kifogását, mert előző levelében Babits is értetlenkedett György Oszkár Vihar c. versének befejező sorain. (A levél szintén elveszett.) Maga a vers sajátos helyet foglal el az 1903 nyarán írt versek között: Babits ekkor portré- és tájleíró jellegű versekkel kísérletezett (lásd például Dolorosa, Privata, illetve Estefelé, Egyszer, például, alkonyattal, járok), a műfajválasztással is kifejezésre juttatva képzőművészeti érdeklődését. A jelen vers sajátos önportré, amint a maga elvonultságában költői hivatására készülődő fiatalembert vizsgálja némileg elidegenítve és ironikusan, környezete és a saját szemszögéből. A vers nyitóképében Arany Visszatekintés (1852) c. verse 15–18. sorainak reminiszcenciája érződik: „Az ifjuság szép kertébe / Vaskorláton néztem át. // Félve nyúltam egyszer-máskor / Egy rózsát szakasztani”. (Babitsnál: „Ki ez a […] legényke, / ki nemhogy a rózsákat törné, / szobában szárad el szegényke?”) – Lásd még [Tápláló, enyhe levegőben…] c. vers jegyzetét.
Elvonult  
1
Ki ez a sárguló s örökké
2
könyveken molykodó legényke,
3
ki nemhogy a rózsákat törné,
4
szobában szárad el, szegényke?
 
5
Tán tudva, éltünk mennyi bút ad,
6
maga kárán okúlni átall,
7
és jobbnak lát töviskes útat
8
csak képzeletben járni által?
 
9
Vagy talán már az ifjuságtól
10
előlegezte életrészét.
11
s most gyüjti sápadt mákvirágból
12
az álom elzsongító mézét?
 
13
Nem, még nem érte át napjának
14
utját s nem fogja általérni,
15
más útat választott magának,
16
habár ettől sem gyáva, félni.
 
17
Más útat választott
magának
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
m
[törölt]
« á »
a
Beszúrás
gának
n
Jegyzet Eredetileg tollhiba, majd
Babits
Babits Mihály
a fölösleges ékezetet áthúzta.
*
Szövegforrás:
Kézirat
 
,
18
a büszke lelkek rögös útját,
19
akiket a világ balgáknak,
20
s kik magukat bölcseknek tudják.
 
21
A szúró tüskéktől s a polyvadt
22
avartól alig lehet menni –
23
ó kínos út ez! hosszu s oly vad! –
24
de legalább sár nincs rajt semmi.
 
[szerkesztői feloldás]
1903. július
 
 
Elvonult  
1
Ki ez a sárguló s örökké
2
könyveken molykodó legényke,
3
ki nemhogy a rózsákat törné,
4
szobában szárad el, szegényke?
 
5
Tán tudva, éltünk mennyi bút ad,
6
maga kárán okúlni átall,
7
és jobbnak lát töviskes útat
8
csak képzeletben járni által?
 
9
Vagy talán már az ifjuságtól
10
előlegezte életrészét.
11
s most gyüjti sápadt mákvirágból
12
az álom elzsongító mézét?
 
13
Nem, még nem érte át napjának
14
utját s nem fogja általérni,
15
más útat választott magának,
16
habár ettől sem gyáva, félni.
 
17
Más útat választott
magának
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
m
[törölt]
« á »
a
Beszúrás
gának
n
Jegyzet Eredetileg tollhiba, majd
Babits
Babits Mihály
a fölösleges ékezetet áthúzta.
*
Szövegforrás:
Kézirat
 
,
18
a büszke lelkek rögös útját,
19
akiket a világ balgáknak,
20
s kik magukat bölcseknek tudják.
 
21
A szúró tüskéktől s a polyvadt
22
avartól alig lehet menni –
23
ó kínos út ez! hosszu s oly vad! –
24
de legalább sár nincs rajt semmi.
 
[szerkesztői feloldás]
1903. július