Babits Mihály összes versei 1890-1905

Megjegyzések:

Az Angyalos könyvben a Troubadour-kor c. füzet 1902. november–december közé sorolt részében. Szövegkritika A k₁ által megadott kelte valóban a vers keletkezési ideje lehet, a költő a művet szinte változatlan formában – csupán a nagy kezdőbetűk egy részét hagyva el, néhány írásjelet és összetett szó írásmódját megváltoztatva, továbbá a második sorban a cz-t c-re javítva – emelte be a ciklusba, másolta át „kötetébe”. Alapszövegünk a k₂. A vers címét az 1903. január – 1906. július közé sorolt Versek kötetrésznek az Angyalos könyv 68. fóliója rektóján található, nyilvánvalóan későbbi, tintaírásával, továbbá ceruzaírású jelzéseivel és áthúzásával készült tartalomjegyzékéből emeltük át, egy vessző pótlásával. A k₁ valamennyi sora nagybetűvel kezdődik, ezt a tényt a szövegeltéréseket részletező táblázatunkban nem jelezzük. Keletkezéstörténet Az Angyalos könyv 1902. november–december közötti verseinek ötödik darabja; besorolása alapján Budapesten írta Babits, de hogy ezen belül pontosabban mikor, ezúttal sem eldönthető. A vers két tisztázatban is fennmaradt az Angyalos könyv első, illetve második (1906-ban megkezdett) füzetében – ez utóbbi alatt zárójelben szintén az első, korábbi kézirattal megegyező datálás olvasható. (Megemlítendő, hogy ez a legkorábbi verse Babitsnak, amelyet átmásolt az Angyalos könyv második füzetébe, mintegy jelezve, hogy az 1900 és 1902 között írt lírai darabok közül ezzel lehetett a leginkább elégedett.) A versnek a két említett kézirat mellett talán volt egy, a közbeeső időszakban készített másolata is. Babits 1904. július végén több „régi” versét elküldi Kosztolányinak, amelyekre ő rövidesen, augusztus 1-én kelt levelében reagál is – ebben többek között azt írja: „a dekadens ízüeket félretettem s inkább az egyszerűeket emeltem ki, melyeket az előtt én – talán ön is – figyelemre sem méltattam; úgy hogy most szememben a »Bomoljatok ti« kezdetű vers sokkal fölötte áll a kritikátlan kritikámban magasztaltakon.” (Babits 1998, 89., lásd még Kosztolányi 2013, 150.) A levélben említett vers a szakirodalom feltevése szerint megegyezik a Némúljatok, ti… kezdetű verssel. Mint Kelevéz Ágnes írja: „Feltehetőleg a »bomoljatok« igét kezdő szóból az idegszálak jelzőjévé alakította a költő [tudniillik Kosztolányi].” Ugyanő elemzi is a levélben hivatkozott „kritikátlan kritikát”, vagyis Kosztolányinak a Négyesy-szemináriumra Babits műfordításairól és verseiről írt bírálatát. (OSZK Fond III/2106; Kelevéz 2008, 190., betűhű szövegét lásd Kosztolányi 2013, 141–142.) – Ennek kapcsán lásd még A lírikus epilógja c. vers jegyzetét A versben a korábbi művekhez képest feltűnő, ahogy megerősödik a költői öntudat és elhivatottság hangja – alkotáslélektani szempontból erre magyarázat lehet, hogy már a tervezett kötetének összeállítása, illetve az ahhoz készült Levél után írta meg Babits. Ez a hangvétel a sorban következő Ars poëtica c. versben folytatódik. A „kötet” összeállítását valószínűleg október végén zárta le Babits, s ezért jelzi külön az év hátramaradó két hónapjának verseit a többitől elválasztva (mintegy új periódus, „korszak” kezdeteként) az Angyalos könyvben.