Babits Mihály összes versei 1890-1905

Megjegyzések:

Az Angyalos könyvben a Troubadour-kor c. füzet 1902. június–október közé sorolt részében. Szövegkritika A vers első sorát a költő a szöveg többi részéhez képest 3 betűhellyel beljebb kezdte, de mivel ezt esetlegesnek tartottuk, figyelmen kívül hagytuk. A szövegben szereplő cz helyett c-t írtunk. Keletkezéstörténet Az Angyalos könyvben az 1902. június–október közé sorolt versek huszonharmadik darabja; szintén a vakáció idején, Szekszárdon születhetett – besorolása alapján augusztusban. A vers keletkezéséről nincsen közelebbi információnk; hangulatában az Alku a sorssal c. vers folytatása, de megírásában nyári olvasmányélmények is közrejátszhattak, s ebből a szempontból a Genezis c. vershez is kötődik. Megbízható adataink ez esetben sincsenek, de mivel Babits az 1901/1902. tanév II. félévében több antik témájú tantárgyat is felvett az egyetemen, köztük Hegedüs István Összehasonlító mythológiai rendszerek és a görög mythosok c. előadását hallgatta (lásd még a Phaëton c. vers jegyzetét), talán a komparatisztikai vizsgálódások iránti érdeklődése is közrejátszott abban, hogy a nyár folyamán fellapozza ismét a görög mitológia történeteit és a Bibliát is: a sorsintéző Párkákra (akik a görögöknél az élet fonalát fonó, gombolyító és elvágó Moirák), valamint az édenkerti kiűzetésre történő utalások legalábbis erre engednek következtetni. Isten malmának említése egyszerre utal a görög közmondásra (Az istenek malmai lassan őrölnek; Sextus Empiricus; illetve Plutarkhosz), de Vörösmartynak A vén cigány c. versét is megidézi („Mi zokog mint malom a pokolban?”) – ez utóbbi már gimnazistaként is egyik kedvenc verse volt Babitsnak (szavalta is az egyik önképzőköri rendezvényen; lásd Róna 2011, 143.), s később is a világirodalom egyik legnagyobb lírai teljesítményeként értékelte. (Shelley Óda a nyugati szélhez c. versének méltatásakor ezt írja például Az európai irodalom történetében: „Ez a vers úgy áll előttem, mint egy csoda […]. Bizonnyal a legszebb versek egyike a világon; hármat-négyet mernék melléje állítani, de inkább egy kicsit mögébe; magyarul legfelebb A vén cigányt.”) – Vörösmarty-hatás a vers más helyeiről is átérződik: a gyáva lélek, illetve a gyáva remény nála szintén előfordul a Toldy Csepelben, illetve a Cserhalom c. műveiben. „Isten malmával” a Hadjárat a semmibe (1913) 27. versszakában és a Húsvét előtt (1916) c. versben ismét találkozhatunk majd.