Babits Mihály összes versei 1890-1905

Megjegyzések:

Az Angyalos könyvben a Troubadour-kor c. füzet 1902. június–október közé sorolt részében. Szövegkritika A kézirat fóliója sérült, a szöveg ép. A cz-t c-re írtuk át. Keletkezéstörténet Az Angyalos könyvben az 1902. június–október közé sorolt versek tizenötödik darabja; a vakáció idején, Szekszárdon született, július–augusztus folyamán – besorolása alapján valószínűbbnek tartjuk az augusztusi keltezést. Mivel Babits kiválóan ismerte Vörösmarty költészetét, megemlítjük, hogy a Délsziget Első énekében szerepel egy betétmonológ a Széltől – ám hogy ez a vers megírásában szerepet játszott-e, nem eldönthető. A 7. sorban olvasható hős vér metaforával viszont Kisfaludy Károly Mohács c. versében találkozott Babits már diákkorában. (Átveszi Garay János is Álmos c. elbeszélő költeményében.) A vers legfeljebb még csak sejteti Babits későbbi szerepverseinek lehetőségét; e műveit azonban szemléletileg és filozófiailag Nietzsche görögségfelfogása alapozza majd meg. (Mivel Babits, saját bevallása szerint [vö. Babits 1997, 35.] Shelley költészetével csak később, fogarasi éveiben ismerkedik meg, az ő híres – és Babits számára különösen kedves – versének bárminemű hatása kizárható. Érdemes azonban idézni egy későbbi írását [ Uti napló, 1909]: „A szél az egyedül szabad, könnyű, boldog. A szelek istene, Aiolos, tán a legnagyobb isten. A világ egyik legszebb ódája – Shelleyé – a Nyugati Szélhez szól. A szelek istene mindennek életet ád, mindent mozgásra, táncra bír.” Babits 2010b, 75.) A szél-motívummal, Aiolos görög istenre történő hivatkozás formájában, két évvel később a Helios és az In Horatium c. verseiben találkozhatunk majd újra.