Babits Mihály összes versei 1890-1905

Megjegyzések:

Az Angyalos könyvben a Troubadour-kor c. füzet 1902. június–október közé sorolt részében. Keletkezéstörténet A versfüzér az 1902. június–október közé datált művek második darabjaként szerepel az Angyalos könyvben – mivel Babits június 11-én utazott haza vakációra Szekszárdra (lásd húgának írt levelezőlapját: Babits 1998, 46.), legkorábban június második felétől születhettek a vers egyes részei. Keletkezésükkel kapcsolatosan nem rendelkezünk közelebbi információval. A címbeli, szekszárdi lány neve minden bizonnyal fiktív, s nem kizárt, hogy a névválasztásban (akárcsak az Etelka c. vers esetében, s talán nem is tudatosan) irodalmi mintát követ Babits. Ez esetben Petőfi A négyökrös szekér c. versének Erzsikéjére gyanakodhatunk. A gólyakalifában Elemér így emlékezik: hazautazva a „szép dunántúli dombok között, melyeknek szelíd gömbölyűsége egy ártatlan leány kebleit juttatja eszünkbe […], ahol Petőfi is utazott hajdan a négyökrös szekéren, a szép Erzsike mellett.” (Babits 1906a, 120., illetve lásd még Babits 1980a, II, 247.) Mindenesetre a vers címzettjével Babitsnak (akár hajdan Petőfinek) csak felszínes, futólagos ismeretsége lehetett. Mint ahogy Belia György meg is jegyzi: „Nagy szerelem nem lehetett, de a ciklus negyedik darabjából, a silány versből is kiérezhető, hogy kapcsolata Erzsikével valóságos volt – nem szerelem talán, csak múló hangulat, flört.” (Belia 1983, 199.) Ugyanakkor nem kizárt, hogy az ő emléke tér vissza az ez év októberében született Szüret idején c. ciklus 10. versében. A negyedik versben említett zöld zsalus ház képével pedig az Estefelé c. versben is találkozhatunk, bár korántsem biztos, hogy Babits e következő év nyarán írt művében ugyanarról a házról tesz említést. (Egyébként saját házuk földszinti és emeleti négy-négy ablakát szintén zöld zsalugáter fedte; vö. Lovas Csilla, lásd Buda [szerk.] 2006, 5.)