Bibliográfiai adatok
[Hogy fogadásom elvesztettem…]
Szerző: Babits Mihály
Bibliográfiai adatok
Cím: Babits Mihály összes versei
Alcím: 1890–1905
Dátum: 2017
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Argumentum Kiadó
ISBN:
Sajtó alá rendező: Somogyi Ágnes
A keletkezéstörténeti jegyzeteket és a magyarázatokat írta: Hafner Zoltán
Lektor: Buda Attila és Róna Judit
Kézirat leírása:
Ország: Magyarország
Azonosító:
A kézirat leírása:
Képes levelezőlapon fekete tintaírással (felette játékvitorlás mellett
ülő matrózruhás kisfiú fényképe)
History:
A címzett dédunokájának tulajdonában.Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
VersGETTY_AAT:300026451
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Elektronikus kiadás adatai:
A projekt vezetője: Palkó Gábor
XML szerkesztő: Bucsics Katalin , Fellegi Zsófia és Sz. Varga Szilvia
TEI-specification: Fellegi Zsófia
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
Első megjelenés:
Györffy
1963, 90.
– Lásd még
Babits 1998,
40.
(a lelőhely említése nélkül)Megjegyzések
Megjegyzések:
Szövegkritika A cz helyett c-t írtunk. A címzett dédunokájának tulajdonában. Keletkezéstörténet A levelezőlapra írt ötsoros rögtönzés címzettje Landerer Elza (Szekszárd, 1886. május 28. – Budapest, 1952 eleje), aki ekkoriban Babits húgának, Angyalnak (Szekszárd, 1886. május 5. – Budapest, 1935. március 29.) volt a szekszárdi gimnáziumban osztálytársa. 1901. július 29. és 1902. június 11. között összesen hat Landerer Elzához írt levelezőlapot ismerünk Babitstól. Mivel a címzett válaszai nem maradtak fenn, nem tudjuk, mi lehetett a versbeli fogadás tárgya. – Babits a következő, 1901. augusztus 22-én írt levelezőlapján ugyan ismét utal e „vesztett fogadásra”, ám közelebbi támpontot ebből sem nyerhetünk (vö.Babits 1998, 41.). Landerer Elza későbbi sorsáról keveset tudunk: Babits húgához hasonlóan szintén tanítónőképzőt végzett Budapesten, majd 1921. február 15-én férjhez ment Tóth István (? –Budapest, 1930. január 6.) számvevőségi tanácsoshoz, és négy lánya született (közülük a legidősebb, Voltay Gézáné örökölte a Babits-relikviákat). Amikor férje meghalt, Babits részvétnyilvánító levelet írt, ezt követően pedig még egy levelet, az 1930-as évek első felében; lásd még Györffy 1963, 89., illetve Buda (szerk.) 1996, 36., 75., valamint Róna 2013, 668–669, 673. – Landerer Elza családjáról lásd még Buda (szerk.) 2006, 70.[szerkesztői feloldás]
Hogy fogadásom elvesztettem…1
Hogy fogadásom elvesztettem,2
Mint e fiúcska, durcás lettem,3
Sajnálom a képes lapot,4
De nem azért, hogy küldenem kell,5
Inkább azért, hogy nem kapok.[szerkesztői feloldás]
1901. július
29.