Aranysárkány fejléc kép
Bibliográfiai adatok
Szövegkritikai dokumentumok  
A SZÖVEGÁLLAPOTOK oldalain ° jelöli azokat a helyeket, amelyek esetében a végzett szövegmunkához azt értelmező dokumentumok kapcsolhatók. Ezek felsorolásában utalunk az MKK jelzetére, és megadjuk a szóban forgó dokumentum közléseit az elmúlt évtizedekben. Ilyen a MÖM, Staud 1942 (négy dokumentum vonatkozásában), az AJÖM (három dokumentum vonatkozásában) és a MVM. Az előbbi betűhív kiadás, az utóbbit azért emelhettük ki a válogatások közül, mert emendált ugyan, de a Tragédia ra vonatkozó textológiai érdekű levelezésanyagot teljes egészében (1-6. dok.) tartalmazza.  
A továbbiakban a SZÖVEGKRITIKAI DOKUMENTUMOK-ra itteni sorszámukkal utalunk. A közlések pontatlansága miatt valamennyi forrásunkat a kéziratból ellenőriztük.  
Dokumentumaink a következők:  
 
1. Arany János Madách Imrének küldött levelében (Pest, 1861. október 27.) melléklet volt az a 4 fólió megjegyzés, amelyen Arany - a szeptember 12-i levelében megígért módon - kijelölte a javítandókat a Tragédia I-VII. színében . A levél és melléklete elszakadt egymástól, hiszen Madách - kézirata nem lévén nála - november 2-i levelében visszaküldte Aranynak. A kéziraton lévő piros grafitceruzás jelek Madách kezétől származnak, azokat a megjegyzéseket jelölte így, amelyekre november 2-i levelében tételesen válaszolt, indokolva megoldását. L. 2. sz. dok.! Régi jelzete: MTAK Kt. Irodalom 4-r. 395. Mai jelzete: K 531. , a drámai költemény kéziratához kötve. Leírása: MKK 217. (471. tétel) Kiadásai: MÖM II. 1001-1013., AJÖM XIII. 284-291, MVM 357-367, AJÖM XVII. 599-610. Staudnál a melléklet közlése hiányzik.  
2. Madách Imre levele Arany Jánosnak (Alsósztregova, 1861. november 2.) , benne viszontmegjegyzései Arany János fenti levelének mellékletére, 1. sz. dokumentumunkra: MTAKKt. Arany-levelezésgyűjtemény, K 513/374. - MKK 221. (483. tétel) - MÖM II. 864-868, Staud 1942 II. 92-98, AJÖM XIII. 540, MVM 367-372, AJÖM XVII. 611-616 (Az első oldal hasonmásával: 1176.).  
3. Madách Imre levele Arany Jánosnak (Alsósztregova, 1862. február 20.) , amelyben a szerző köszönetet mondott a sajtó alá rendezésért és a kötet kiállításáért, pusztán a SZÖVEGÁLLAPOTOK IV: 143. / MEGÁLLAPÍTOTT SZÖVEG IV: 145. során végrehajtott változtatást kérdőjelezte meg: MTAK Kt. Arany-levelezésgyűjtemény, K 513/375. - MKK 221. (484. tétel) - MÖMII. 869-870., Staud 1942 II. 124-127., MVM 387.  
4. Arany János levele Madách Imrének (Pest, 1862. március 6.) , amelyben a SZÖVEGÁLLAPOTOK 1:14-15. , IV: 143. / MEGÁLLAPÍTOTT SZÖVEG 1:14-15. , IV: 145. során végzett és a 61-ben megjelent javításait magyarázta: OSZK Kt. Levelestár - MKK 270. (657. tétel) - MÖM II. 1019-1021., Staud 1942 II. 127-131., AJÖM XIII. 545., MVM 388-391.  
5. Madách Imre levele Szász Károlynak (Alsósztregova, 1862. szeptember 12.) , amelyben a szerző a címzett 61-kritikájának (SzF 1862. február 13. 228-231., február 20. 244-246., február 27. 260-262., március 6. 275-277., március 13. 293-295., március 20. 308-310., március 27. 324-326., április 3. 339-343.) két konkrét javítási javaslatára reagálva egyrészt megígérte a SZÖVEGÁLLAPOTOK XV:94. / MEGÁLLAPÍTOTT SZÖVEG XV:94. sorának és a SZÖVEGÁLLAPOTOK XIV:29-32. / MEGÁLLAPÍTOTT SZÖVEG XTV:29-32. sorának jobbítását, másrészt kérte a további homályos helyek kijelölését: OSZK Kt. Levelestár. - MKK 257. (613. tétel) - MÖM II. 945-946., MVM 391-392. Staudnál hiányzik.  
6. Szász Károly levele Madách Imrének (Kunszentmiklós, 1862. október 6.) , amelyben a fenti kérésre kijelölte a 61 javítandónak ítélt helyeit: OSZK Kt. Levelestár. - MKK 294. (740. tétel) - MÖM II. 112-1126., Staud II. 150-156., MVM 397-401.  
Végül itt idézzük azokat a megjegyzéseket és a 63-ban nem közölt szövegváltozatokat, amelyeket Madách csak a 61 szerzői kézipéldányán szerepeltetett, s így értelemszerűen nincs helyük a SZÖVEGÁLLAPOTOKban . Mint említettük, maga a példány lappang; ezeket ma csak Kozocsa Sándor eddig is hivatkozott leírásából ismerjük és idézzük: Kozocsa 1968 366-373.  
Megjegyezzük még, hogy Arany a javítási munkák korai fázisában vetette papírra javaslatait. Madách nem mindig könnyen értelmezhető kézírásának még nem elmélyült ismerete és a sietős levélírás együttesen okozhatta, hogy az Arany rögzítette idézetek 1. sz. dokumentumunkban nem mindig pontosak, olykor már emendálás is látszik rajtuk. Mivel az eltérések a SZÖVEGÁLLAPOTOK-kal való egybevetéssel megállapíthatók, a SZÖVEGKRITIKAI DOKUMENTUMOK mostani fejezetében külön nem jelöljük őket.  
 
A SZÖVEGÁLLAPOTOK rendjében haladva:  
I. szín  
I:1. Arany megjegyzése: „’Dicsőség a magasban istenemnek!’ Ez em nagyon személyes, erőlteti a hangot: s a mérték miatt látszik betoldva lenni.” (1. sz. dok.) Madách erre nem reagált, de a 61-ben Szász is szóvá tette: „Legelső sor: istenemnek helyett jobb volna: istenünknek, mert angyalok kara énekli.” (6. sz. dok.) Madách kézipéldányában is javította: Kozocsa 1968 366.  
I:6-8. Arany megjegyzése: „’Részünk csak az árny’ s alább: ’Fényében ily osztály részt’ - Ellenmondásnak látszik, ha csak úgy nem vesszük hogy az árny része a fénynek. Lehet talán így is.” (1. sz. dok.) Maradt.  
I:7. Arany megjegyzése: „’Imádjuk őt a végtelen kegyért, hogy’ ez a hogy kivált lyrában, sorvégen, rosz. Nem lehetne segítni rajta?” (1. sz. dok.) Maradt.  
I:10. Szász megjegyzése: „10. sorban: béfejezve áll, h. jobb volna: - már, a rímért.” (6. sz. dok.) Madách kézipéldányában is javította: Kozocsa 1968 366.  
I:13-16. Arany megjegyzése:  
„’Be van fejezve a nagy mű, igen
S úgy összevág minden, hogy azt hiszem
Év milliókig szépen elforog
Mig egy kerékfogát ujítni kell.’
 
- E sorokban az azt hiszem, kissé furcsa: de az egész négy sor mester emberes önelégültsége is komikai szinben tűnik fel. Annyival inkább, mert a darab elején van, s első szava istennek. Nem lehetne majestaticusabb hangúval cserélni föl? Rám olyan hatást tett először, hogy félretettem a művet s csak Jámbor Pali sürgetésére vettem megint elő.” (1. sz. dok.) Madách idevágó felhatalmazása a javításra: „...a szöveget nem tudom annyira, hogy a változtatás alá eső helyeket új, s bele illőkkel pótolni képes legyek. S miután ily hely úgyis csak kevés van (a többek közt az ominosus ’Be van fejezve a nagy mű’ é. u. t.) kérlek, pótold azokat is, mint a többieket pótolád.” (2. sz. dok.) Madách Arany megjegyzését, a négy sort is idézve, ugyanaznap Nagy Ivánnak is megírta (MÖM II. 929-930., MVM 373.). Arany János saját javításával sem volt elégedett: „Hasonló megjegyzést tehettél volna már az első négy soron véghezvitt operatiómra: ott is van látszó zavar:  
’A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén.’
 
Az alkotó? kérdhetné valaki, hisz az a legközelebbi subjectum. De a költői nyelv gyakran tesz ily ugrásokat; Olvasd Horáczot, vagy Virgilt. Mindamellett nem kardoskodom javításomért, azt teszed vele jövő kiadásban, a mit akarsz.” (4. sz. dok.)  
I:17. Szász megjegyzése: „4. 1., 1. sor: világim szokatlan, jobb: világom.” (6. sz. dok.) Maradt.  
I:20/21. Arany megjegyzése: „’Sverák’ (több helyen). Szférák, vagy sphaerák ( = gömb)” (1. sz. dok.)  
I:26. Arany megjegyzése: „’dőre szikra’ - a dőre csak hézagpótló epithetonnak tetszik.” (1. sz. dok.)  
I:26-28. Arany megjegyzése: „'Szikra’ és ’világa’ képtelen rosz rím, egyikben i-a hangzók, másikban á-a.” (1. sz. dok.)  
I:29-30. Arany megjegyzése: „’Két golyó küzd egymás ellen. Szétszakadni, összeesni - az utóbbi sor syntactice és grammatice homályosan fejezi ki a gondolatot.” (1. sz. dok.)  
I:38. Arany megjegyzése: „’Csillaga a szerelemnek’ - ez talán frivol itt, annyival inkább, mert még akkor nem volt az, de különben is csak a föld fia nézheti csillagnak azon sphaerákat, angyal nincs oly opticai csalódásban.” (1. sz. dok.)  
I:42. Arany megjegyzése: „’ltt enyészők omladéka’ - Ha a teremtés után mindjárt kezdődik a színmű, talán nincs helyén enyésző világokat látni még.” (1. sz. dok.) Madách válaszában megmagyarázta a fordulatot, de nem ragaszkodott hozzá: „1ő szín ’ltt enyészők omladéka’ azért írtam, mert Lucifer is csakhamar e’ hely után taglalván a’ teremtés művét, csak az anyagok össze gyúrásáról, keveréséről beszél, nem semmiből teremtéséről. - Mert a’ mű folytán sokszor jő elő illy vonatkozás: ’kezdet, vég, bolond megkülönböztetés, egynek vég másnak kezdet.’ (...) a publicumnak nem magyarázhatok ’s így csak bátran ki vele.-” (2. sz. dok.) Az Arany-megjegyzés előtt Madách piros grafitceruzás jele: X  
I:49. Szász megjegyzése: „5. 1., 8. sor: jősz te helyett, jöszte!” (6. sz. dok.) Szász sem pontos: a 61-ben „Jösz te” áll. Madách a 61 házipéldányában összekapcsolta a két szót, a 63-ban azonban változatlanul „Jösz te” olvasható: Kozocsa 1968 366.  
I:58-60. Arany megjegyzése: „’cserélnek - felettek’ nem igen jó rím: é-e = e-e.” (1. sz. dok.)  
I:66. Arany megjegyzése: „’öröké’ - örökké (mert örökvé-ből). A helyesírási hibákat ezentúl nem jelelöm ki, majd kijavítom, ha kezemen megy át a correctura.” (1. sz. dok.) A javítást azonban Arany is fontolgatta, 1. a SZÖVÉGÁLLAPOTOK-at ! Sőt, mintegy emlékeztetőül, a -vé betűcsoportot is a szó alá írta, utóbb törölve.  
I:83. Arany megjegyzése: „’De még ha is, másitni nincs erőd’. A ha is nem magyar. (Vagy, ha igen, másitni nincs erőd’.)” (1. sz. dok.)  
I:101. Arany megjegyzése: „’Méltó-e illyen öreg urhoz’... Az öreg úr nagyon Goethés, Mephistós. - Nem lehetne mindenütt más czímet adni. Bornirt ember ilyesekből ordítja az utánzás vádját.” (1. sz. dok.)  
I:147. Szász megjegyzése: „9. 1., 10. sor: nekem elég h. elég nekem.” (6. sz. dok.) Madách a 61 kézipéldányán javította, a 63-ban is javítva: Kozocsa 1968 366.  
I:151. Arany megjegyzése: „’Hozsánna, úr! (2ik személy) ’ki szent törvényt szabott’ (3 ik sz.) Jó volna egyeztetni, kissé visszás.” (1. sz. dok.)  
 
II. szín  
II:0/1. [szerzői utasítás] Arany megjegyzése: „(Verő nap’ - Verőfényt mondanak, verő napot nem.)” (1. sz. dok.)  
II:1. Arany megjegyzése: „’Ah, milyen édes, milyen szép az élni’. - Nem tudom, comma jö-e az az után, vagy élni főnév helyett áll. Mindenkép bajos. Így kiáltatnám fel Évát: ’Ah, élni, élni! mily édes, mi szép’! emphaticusabb is, vers, nyelv is jobb.” (1. sz. dok.) Arany mindkét értelmezés rögzítésével kísérletezett a K1-en: az az után kitette a vesszőt, végül azonban az egész sort átírta, az itt jelzett módon, 1. a SZÖVEGÁLLAPOTOK- at !  
II:18. Arany megjegyzése: „’Mint hogy ha ellenséges idegen’... E többször előforduló ’mint hogy ha’ nagyon ki tűnteti a vers nyűgét. Tán inkább egy egytagú interjectio kellene elébe: Hah! nézd! ah! mintha...” (1. sz. dok.)  
II:21. Arany megjegyzése: „’ltt kebleden, úgy látszik, hallom azt még.’ (Az égi zengzetet) - A látszik helyett jobb tetszik, mert nem láthatóról beszél Ádám. Az egész édeskés modern bókja a szerelemnek, valamint az Éva complimentje is Ádám szemére.” (1. sz. dok.) Madách piros grafitceruzás jele a megjegyzés előtt, indokolva válaszolt rá: „’ltt kebleden é[s]. u[gy]. t[ovább]. Tökéletes igazod van, a két bók bóltos legény és komorna ömlengése. De úgy tartottam valamit kell a paradicsomi párral mondatnom, az egésznek teljessége végett, mi szerelmöket érintse. Igyekeztem is azt mentől rövidebben tenni. Azt ugyan gyanítom, hogy nem így beszéltek szerelemről mint én irok, de attól tartok, hogy úgy meg nem írhatok ahogy ők beszéltek. - Azonban tréfa nélkűl, e hely megint ollyan, hogy a’ kézirat nélkűl nem itélhetem meg, kimaradhat-e tisztán, vagy pótolni kell nehány más szóval s mivel? Itéld meg kérlek és segíts te, vagy Ádám nem tud szerelmet vallani, s kihal a világ!” (2. sz. dok.) Maradt.  
II:36. Arany megjegyzése: „’fejelne’ helyett talán feselne; az a fejelés először a csizmát juttatja eszünkbe.” (1. sz. dok.)  
II:50. Arany megjegyzése: „’Kétkedve állok mégis újra meg’ - kétedve-e, vagy késkedve? az utóbbi szokatlan.” (1. sz. dok.) Madách a ’késkedve’ alakot pirossal kihúzta a visszaküldött megjegyzésen. A problémát Madách alig rajzolt t betűje okozta, vö. még a 13. sz. szövegkritikai jegyzettel !  
II:54. Szász megjegyzése: „13. 1., 11. sor: hogy az érzelem fogadja be a szivet, különösnek tetszik. Jobb volna tán a sor így: ’Mely védve árnyaljá á la nkadt szívet.’ ámbár egy anapesztussal.” (6. sz. dok.) Madách a 61 kézipéldányába először ezt a változatot írta be, ezután kihúzta, és beírta a 63- ból ismert, véglegesnek szánt szöveget: „Melly lankadástól óvja szivöket.” A „Melly” a kiadásban, akár a 61-ben, „Mely”-re változott (Kozocsa 1968 367.).  
II:67. Arany megjegyzése: „’az öreg úr...’ L. fentebb.” (1. sz. dok.)  
II:72. Arany megjegyzése: „’mint bamba gyermeket’ Anachronismus Ádám irányában. Neki nem lehet fogalma erről. Később (midőn visióban él) nincs anachronismus, mert mindent tudhat, most még nem.” (1. sz. dok.)  
II:73. Szász megjegyzése: „14.1., 14. sor: Nem világos a kifejezés, tán így lehetne fordítani: ’Így, eszméletre szükséged se lesz!’ Vagy: ’Eszmélned, így szükséged sem leend.’” (6. sz. dok.) Madách a javaslatra nem reagált, így kézipéldányán sem szerepelt.  
II:85. Madách saját javítása a 61 kézipéldányán: Kozocsa 1968 367.  
II:85-87. Szász megjegyzése: „15. 1., 5-7. sor: habjai és medröknek, - hogy talál a csillag és visszahull, - többes egyessel?” (6. sz. dok.) Madách javította, vö. Kozocsa 1968 367.!  
II:94. Arany megjegyzése: „’trágyatúrony’ a túronyt nem ismerem. Tán érthetőbb volna, ha nem szebb is: ’De trágyadomb gyanánt...” (1. sz. dok.) Madách piros grafitceruzás X-szel megjelölte a helyet, és így indokolta: „Trágyaturony’ tudtomra ez van műszóúl behozva a’ Mistká fer’ értelmében, az akadémia szótárában azonban 'Trágyabogár áll.” (2. sz. dok.) A Kl-en Arany egy negyedik változatra javított: „Trágyaféregül”, vö. a SZÖVEGÁLLAPOTOK-kal !  
II:95. Arany megjegyzése: „Tenyészni kis körödnek lágy ölében’... lágy ölén. A nélkűl is sok a catalecticus (5 1/2) vers sor. Ritkítni kell, a hol lehet, mert végre sem szabály ez a jámbusban, hanem kivétel.” (1. sz. dok.) Maradt.  
II:104. Arany megjegyzése: „’araszt' helyett mindenütt jobb arasz, ha csak mérték nem parancsolja úgy.” (1. sz. dok.)  
II:107. Arany megjegyzése: „’Ha aztat élvezed’... Aztat elég népies, de megtagadja a nyelvtan. El is lehetne kerülni: Tudsz, mint isten, azt ha élvezed.” (1. sz. dók.)  
II:109. Arany megjegyzése: „’Még is csak zsarnok...’ kemény. ’Még is nagy zsarnok’....>” (1. sz. dok.) Nem ez lett Arany megoldása, hanem: „Mégis kegyetlen...”, vö. a SZÖVEGÁLLAPOTOK-kal !  
II:110. Arany megjegyzése: „’A dics kissé kitisztúl’... Ez a dics igy magában szokatlan, a gloria helyett, melyet dicsfénynek fordítnak. Azonban látom, hogy erősebb volna, ha megszoknók. -" (1. sz. dok.) A „dics = gloria” magyarázatot Arany a II. szín szerzői utasításába is beleírta, bár első előfordulása nem itt, hanem mindjárt az I. szín szerzői utasításában található.  
II:111. Arany megjegyzése: „’A vén tagadás kisért’... A metrum jajgat. Tagadás, lehetne - u - mert az első syllaba hangsúlyos, de ’a vén | taga | dás’ bajosabb. - De látom, nehéz igazítni, hogy meg ne rontsuk a praecisiót.” (1. sz. dok.) A 61-ben a sor maradt is, ám következett Szász megjegyzése: „16.1., 8. sor: A vén tagadás helyett jobb volna: a régi, vagy ha a mérték nem üt, az ős.” Madách a 61 kézipéldányában az utóbbira javította, s így került át a 63-ba is: Kozocsa 1968 367.  
II:113-116. Arany megjegyzése:  
II:121. Arany megjegyzése: „’Mindkettőt más-más látkör vesz körűl.’ Határozottan hibás a syntaxis. Veszi kell, okvetetlen. Talán így: Mindkettőt más-más láthatár övedzi.” (1. sz. dok.)  
II:122. Arany megjegyzése: „’látköröd kivűl’ - lehet, mint kétség kívül. De megakad ám rajta Boeotia!” (1. sz. dok.) Maradt is.  
II:123. Arany megjegyzése: „’A legmagasbat embernek tekinted’... Talán nem tiszta. Azt akarja-e mondani: istent is antropomorphisálod, vagy csak ezt: És ember, a mi legmagasb neked?” (1. sz. dok.) Csekély módosítással ez lett Arany javítása. Megjegyzését Arany utóbb - ismeretlen okból - áthúzta.  
II:129. Arany megjegyzése: „’Ép úgy tekintünk meg mi...’ ’Meg mi’ szokatlan rend: ’Mi meg ép úgy tekintünk... volna helyes rendben. ’Mi meg szint’úgy’ - a vers roszabb, de érthetőbb.” (1. sz. dok.) Arany végül megtalálta a jó megoldást is, vö. a SZÖVEGÁLLAPOTOK-kal !  
II:136. Arany megjegyzése: „’E porvilágot választván’... A participium visszás. Könnyű volna segitni: E porvilágra közzénk mért jövél?” (1. sz. dok.)  
II:138. Arany megjegyzése: „’kimérett életet’, rosz hang. Szabályos életet?” (1. sz. dok.)  
II:145. Arany megjegyzése: „’De mondta az úr, hogy büntetni fog.’ Hiatus is, a meg szócskának nem szabad volna elmaradni: ’Megmondta isten, hogy büntetni fog!” (1. sz. dok.)  
II:154. Arany megjegyzése: „’napsugaras napok közt’ - egyik nap pleonasmus.” (1. sz. dok.)  
 
III. szín  
III:6. Arany megjegyzése a kötőszóra vonatkozott: „Minőnk egykor volt ...nehéz. ’Mint egykoron volt?” (1. sz. dok.) Végül más megoldást talált a Kl-en.  
III:12. Arany megjegyzése: „’A míg ipar lesz és háza belőle’ - Tán igy: ’A míg belőle hon lesz és ipar.” (1. sz. dok.)  
III:24. Arany megjegyzése: „...daczolni valamivel. Inkább vesszen a rím.” (1. sz. dok.) A 61 javítása (’dacot hánysz’) Szászt nem elégítette ki: „...magyartalan is, nem is világos.” (6. sz. dok.) Madách javította is: Kozocsa 1968 367.  
III:25. A kézipéldányban a „villámok ha” szókapcsolatot Madách kihúzta, de mégis beírta és maradt, vö. Kozocsa 1968 367.  
III:31-32. Szász megjegyzése az „érdemes leszen / Fáradságára” fordulatra: „...magyartalan s dísztelen.” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányban a két sort először így javította hárommal:  
Hisz az a lét, ki tudja, érdemes.
Lesz tán terhére, mely majd véle jár.
S ha az csupán munkám gyümölcse lesz.
 
Végül visszatért a kétsoros megoldáshoz:  
Hisz az a lét, ha érdemes leszen
Terhére, csak fáradságom gyümölcse.
 
(Kozocsa 1968 367.)  
III:33. Szász megjegyzése a sorkezdésre: „...’kéjet’ nem megy.” (6. sz. dok.) Maradt.  
III:36. Arany a ragrímet kifogásolta: „'Mely jár nyomában, a lehangolásban...’ rimel. Lehetne így: ’A mely nyomán jár, a lehangolásban.” (1. sz. dok.)  
III:37. Arany a ’pánt’ szót kifogásolta: „...csúnya ez a nem is tiszta magyar pánt... kapcsa? csatja? örve? stb.” (1. sz. dok.) A második javasolt változat valósult.  
III:38. Madách a kézipéldányon a 61 sorát („Lehulla is, habár szabad levék”) először a „Lehullt is, habár szabad levék” változatra, majd a 63-ban véglegesült „Le is hullt rólam, bár szabad levék” sorra javította, helyreállítva egyszersmind a megdöccent szótagszámot is: Kozocsa 1968 367.  
III:40. Arany megjegyzése a sorra: „...nem tudom, magáról szól e Ádám, vagy másról. Ha az első, akkor visszás, hogy önbizalma daczára tervét dőrének mondja, ha a leendő nemzedékről - anachronismus tudnia, hogy dőre tervek is lesznek. Olyannak kell képzelnie ivadékát, mint maga.” (1. sz. dok.) A 61-ben mégis a K-Kl madáchi változata maradt. Szásznak a III:37-42. sorára vonatkozó megjegyzése nyomán (1. alább a III:42. sornál!) a szerző a sort a kézipéldányon „Tapogatózva amit tervezék” változatra javította, ami - helyesírási szempontból egységesítve - a 63 szövegébe is belekerült: Kozocsa 1968 367.  
III:41. Arany a K sorának ’szükségelém’ szavát kifogásolta: „...Nem versbe való ez a szükségből faragott szó. 'Ahhoz segélyed tán fölösleges'?” (1. sz. dok.) A Kl-en Arany még jobb megoldást talált.  
III:37-42. Szász a hat sort egészében kifogásolta: „Telyességgel nem értem. Nyelvtanilag is nehéz, de azon mégis áttörök valahogy, logikailag homályosabb.” (6. sz. dok.) Madách csak a 40. és 42. sort változtatta meg, 1. SZÖVEGÁLLAPOTOK ! (Kozocsa 1968 367.)  
III:43. A sort Madách javította át, külső késztetés nélkül: Kozocsa 1968 367.  
III:46. Arany a ’czérna szál’ ellen emelt kifogást: „...gemein [közönséges] ez a czérna... fonál kellene inkább. Vagy hajszál etc.” (1. sz. dok.) A Kl-en az utóbbira javított.  
III:60. Arany visszautalt a III:24. sorhoz fűzött megjegyzésére: „’Néked még daczolhat. L. feljebb, ’bir veled daczolni’...” (1. sz. dok.)  
III:61. Ugyanarról az állandó határozóról ismét Arany: „S csak is ez az... mi énvelem daczol.” (1. sz. dok.) Fordított sorrendben ugyan, de mindkét javítás megtörtént.  
III:63. Arany a madáchi sort így bírálta: „’Elrejtve zajtalan mert működik’ - Az inversio nagyon kemény. ’Hogy, mert elrejtve munkál, s zajtalan’,” (1. sz. dok.)  
III:69. Arany a sor verseléséről: „’Hadd meglátnom hát azt a működést’... Nehéz a spondeustól ’Hagyd megtekintnem hát e működést?-”’ (1. sz. dok.)  
III:71. Arany megjegyzése a sort nyitó szószerkezetre: „’Mely rám befolyhat’ - messze van a praedicatum a subjectumtól. Az incisumok [közbevetések] nagyon elfordítják a beszéd értelmét.-” (1. sz. dok.) Maradt.  
III:97. Arany a tájszóra tett megjegyzést: „’silledsz’ = sűlyedsz... Az ilyet majd az ortographiánál meg kell javítnunk.” (1. sz. dok.)  
III:100. Szász egy-egy szót kifogásolt: (6. sz. dok.) Maradtak, a kézipéldányban sincs nyoma a javítási szándéknak: Kozocsa 1968 367. A második kifogásolt szó: III: 110.  
III:121. Arany megjegyzése: „’más felettetek ha nincs’ - nehézkes inversio. ’Hogy fáztok ápoló gond s kéz ne'kűl’,” (1. sz. dok.)  
III:124. Arany - a szakirodalomtól eltérően, vö. Dénes 1925 37! - nem tartalmi kérdésen, az Úr jelzőjén akadt fenn, hanem verstani szempontól és a jó hangzás okán javított: „Rokonibbat mint a rideg öreg volt.’ Rosz vers, rosz hang.” ’Ki nyájasabb lesz, mint a zord öreg.’ (1. sz. dok.)  
III:126. Arany megjegyzése: „’szép szerény fiú az'. - az nem kell.” (1. sz. dok.)  
III:127-128. Arany megjegyzése a két, összecsengő sorvégre: „’szellem = vélem’ - nem jó rím, mert - u = u u” (1. sz. dok.) Maradtak.  
III:138-139. Arany megjegyzés nélkül a megvalósult két sort jegyezte fel (1. sz. dok.).  
III:142. Szász megjegyzése a sorra: „’Elrészletezve...stb.’ Ki? az ember vagy a föld szelleme? A vonatkozás előttem nem elég világos.” (6. sz. dok.) Maradt.  
III:152. Aranynak a sorral olvasati problémája támadt: „’A mint kértek, már határozások’ (vannak). Nehéz magyarban az ilyen. Vagy határozátok? úgy jó.” (1. sz. dok.) Madách a 'határozások’ téves olvasatát áthúzta az Aranynak visszaküldött jegyzéken.  
III:177. Arany a sorvéget kifogásolta: „’és az egynapos légy’ - A légy, egy az hogy nem igen poétai, más meg hogy a catalecticus verset szaporítja. Nem volna jobb: ’A százados fa s egynapos rovar?’ (1. sz. dok.) Madách magyarázatát adta a valóban szokadan jelzős szerkezetnek: „’Az egynapos légy’ - ezt biz én németből fordítottam [= Eintagsfliege], magyar neve ’kérész’, de ezt meg nem értik, s igy csakugyan leg jobb lesz az 'egynapos rovar’ - ” (2. sz. dok.)  
III:180. Arany megjegyzése a sor végére: „...a csak nélkűl is ugyanazt az értelmet adná, több emphasissal, jobb verssel.” (1. sz. dok.)  
III:181. Madách a kézipéldányon a 61 'szintén' szavát (Arany javítása volt a Kl-en) visszaállította a K 'szinte' alakjára, a 63-ban így véglegesült: Kozocsa 1968 367.  
III:182. Arany megjegyzése, ismét a sor végére: „A hát megint kimaradhat.” (1. sz. dok.)  
III:184. Arany megjegyzése: „'szorítva az’ hiatus.” (1. sz. dok.) Maradt.  
III:189. Szász a sor első szavát kifogásolta: „...bölcselmi műszó, nem költői irályhoz való.” (6. sz. dok.) Maradt.  
III:199-201. Arany észrevételei e sorokra: „’Ez visszapillantása az öregnek’ - nem értem tisztán. A másik sor nem tudom, szándékosan rimel-é? Tán könnyebb volna igy:  
De ifju keblem forró vágya más:
Jövőnkbe vetiú egy pillantatot.”
 
(1. sz. dok.)  
Madách, megjelölve az észrevételt, válaszolt is rá: „’Ez vissza pillantása e[és]. u[gy]. t[ovább]’ Lucifer úgy emlékszem azzal bíztatja Ádámot, hogy csak tűrjön, hisz lassanként majd keresztűl megy sok iskolán, de tapasztalatai meg maradnak, s ezekből abstrahálhatja a’ tudást. Erre Ádám azt mondja, hogy köszöni, de nem él vele, mert hisz ez nem vólna egyéb mint visszapillantása az öregnek . - Igy akartam én e’ helyet érteni, s midőn azt írod, hogy nem érted egészen, csak rám illested[!] a ’Gut gedacht und schlecht gesprochen’-t.  
Ha lehet ez irányban javíts rajta kérlek.” (2. sz. dok.) A javítás részleges lett: a 199. sor hiátusának jobbítását és a 201. sor javasolt két szómódosítását Arany nem hajtotta végre.  
 
IV. szín  
IV: 0/1. A szerzői utasítás HÁRAÓ sh.-ját Madách, akár Arany az errata-lapon, a kézipéldányon is javította: Kozocsa 1968 367.  
IV:31. Ugyanez történt a 61 'víz’ sh.-jával, Madách (és Arany az errata-lapon) ’vész’-re javította: Kozocsa 1968 367.  
IV:45. Szász megjegyzése: „régi sikereddel, azaz: sikertelenűl, ezt így nem használják, vagy nem értik.” (6. sz. dok.) Maradt.  
IV:46. Arany megjegyzése a második félsor igéjére: „A hivod (rufst) magyarban nem teszi azt ki: segélyűl. Talán kéred, noha ez gemeinabb.” (1. sz. dok.)  
IV:53. Madách a kézipéldányban is javította - akár Arany az erratalapon - a sorkezdet téves, sh.-s egybeírását: „Kie nő”...: vö. Kozocsa 1968 367.! A sor végét Arany kifogásolta: „’mi bűbájt bir sajátul’ - veszett hang, rosz syntaxis. ’Ki e nő és miféle bája van>’” (1. sz. dók.) A K len még jobb megoldást talált.  
IV:55. Arany megjegyzése a sorra: „’lényéhez ragadja’ - nem volna jobb: ’Lerántja porban fetrengő magához’?” (1. sz. dók.)  
IV:59. Madách a ’lepkekint’ alakot jav.: ’lepkeként’: Kozocsa 1968 367.  
IV:63-65. Arany megjegyzése: „’Mit tegyek tehát?’ - Nem volna jobb tegyen? (t. i. a bölcs király, kiről Pharaó beszél) akkor jobban jőne a következő két sora Luczifernek. Vagy ott a tudás a subjectum, meg az erő? Nehéz érteni e két sort: ’Nincsen más hátra, mint hogy a tudás(nak) létét tagadja (a bölcs király) s az erő kaczagja (a bölcs királyt); vagy pedig: nincsen más hátra, minthogy a tudás (saját) létét tagadja, s az erő (ugyanazt) kaczagja.’ - Kell vele tenni valamit, mert ’brevis esse laborat, obscurus fit.’ [„Tömörítve akar írni, homályos lesz.” Horatius Ars poeticájának idealkalmazott sora.]” (1. sz. dók.) Madách válasza a megjegyzésre: „Ez is olly homályos hely mint az előbbi. - [Vö. 111:199-201. ] Kimagyarázom ezt is. - Szó van mint emlékszem épen e’ hely előtt sympathiákról ’s más olly tényezőkről, mellyek magukban semmiknek látszanak, kézzel nem foghatók s még is mélyen hatnak az emberek sorsába. - E tényezőket sem a’ tudomány nem bírja megmagyarázni, sem a’ phisicai erő hatalma alá hajtani. - Erre vonatkozik Lucifer gúnyoros megjegyzése, hogy ha így van, nincs más hátra, mint hogy a’ tudomány kereken tagadja meg létezésöket is illy rejtett erőknek; a phisicai hatalom pedig kaczagja, gúnyolja, kicsínyelje azokat, hogy compromittáló tehetedenséget [!] e semmik irányában elpalástolja. - Hisz ez napjainkban is így történik ugy-e bár?- Ezen értelemben kellene tehát fentebbi helyet némileg megvilágosítani. -” (2. sz. dok.) E válaszával a szerző be is fejezte a magyarázatokat, és teljeskörű felhatalmazást adott Aranynak a homályosnak érzett sorok javítására: „...megjegyzéseidet mint egy revisioúl ne is küld hozzám...” (2. sz. dók.) A sor elejére viszont Szász Károly tett megjegyzést: „Nincsen más hátra, prózai fordulat.” (6. sz. dók.) Maradt.  
IV:71. A sor záró szavaira („a mint meglelél.”) Szász Károly megjegyzése: „nem világos; így tán jobb volna: a mint rám találtál.” (6. sz. dok.) Madách kézipéldányában előbb így javította a sorvéget, utóbb azonban jobb megoldást talált: „föllelél.” (Kozocsa 1968 367-368.)  
IV:73-74. Arany megjegyzése a két sorra: „’Mit az erős rak, s állitván utódot Jármába, meghal.’ Az utóbbi két praedicatumot az olvasó az erősre értheti inkább.” (1. sz. dok.)  
IV:80. Arany megjegyzése, a jobb jambus érdekében: „’Neked hitvány szám’ - jobb metrumot ad: silány.” (1. sz. dok.)  
IV:86. Arany megjegyzése: „...a hatály jobb metrum ugyan, mint a kitörlött erő, de ez erősebb. ’Mint az erőnek én.” (1. sz. dok.)  
IV: 94. Madách a kézipéldányon korrigálta a 61 ’irigyeld’ ritmikai szövegromlását: Kozocsa 1968 368.  
IV:98-99. Szász megjegyzése a két sorra: „Törekvésünkre- - mosoly - érthetlen így: tán ezt teszi: törekvésünk izgatottságára gúny e nyugalom vagy annak (törekv.) hiú voltára szánalmas mosoly az...?” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon több változattal kísérletezett: „Törekvésünknek nyúgodalma gúny.” - „E nyugalom, vagy büszke terveink / Hiúságunkra szánalmas mosoly.” Végül visszatért a K-Kl és a 61 némi módosításához: „Törekvésünkre gúny e nyúgalom, / Vagy hivságunkra szánalmas mosoly.” (Kozocsa 1968 368.)  
IV: 110. Arany megjegyzése a sorkezdetre: „...hatályos de erőszak látszik. ’Csitítsd el’?” (1. sz. dok.) A Kl-en Arany még jobb megoldást talált: „némítsd el.”  
IV: 112. Arany ritmikai javítási javaslata: „’aztat az igával’ - az igával azt.” (1. sz. dok.)  
IV: 118. Arany megjegyzése: „’Hogy az a népjaj.’ - ’Hogy a nép jajja’, vagy’ e nép jajja, ha a specziális vonatkozás el nem maradhat.” (1. sz. dok.) Arany a Kl-en az előbbi értelmezést és javítást választotta.  
IV.120. Szász megjegyzése a sorzáró szóra: „Mulatni h[elyett]. mulattatni értendő.” (6. sz. dok.) Maradt.  
IV: 129. Arany megjegyzése: „...a véled ige is: olvashatja szórakozott igy: ’És véled, én?...’ - És én veled. Semmi a metrum.” (1. sz. dok.)  
IV: 142. A sorra Arany észrevétele: „Nehéz hang. Talán:  
’A végzés/végzet arra ítélt állata’ (a mit t. i. Ádám elmondott)” (1. sz. dok.)  
A 61-ben megjelent Arany-javításra („A végzet arra itélt állata”) Madách a példányokat kézhez kapva, visszatért: „Egyedül a 39ik lapon a’ második sorban ’arra ítélt állata, me(l) y minden rendnek malmán húzni fog’ nem cohereal talán egészen, itt nem tudom eredetileg már én hibáztam-e el a’ constructiot s te észre nem vetted, vagy máskép jött bele a’ kis zavar...” (3. sz. dok.) Arany a következőképpen magyarázta javítását: „Az általad felhozott ’sajtóhibára’ pedig töredelmesen megvallom, hogy az nem sajtóhiba, hanem egyike azon soi-disant [úgynevezett] ’javításoknak’ melyekre kissé bőkezűen is felhatalmaztál, de a melyekkel iparkodtam csínján bánni. Sorod így volt:  
’A végezet elítélt állata’  
A végezet szó nekem nem tetszett, minthogy némü eröltetés látszott a szóban a metrumért, mivel rendesen végzet-nek mondjuk. De nem tetszett még azért se, mert daczára e kis erőszaknak, mérete mégsem tiszta, lévén a két utótag rövid (u u). Én hát a syntaxisban tettem egy fordítást: ’a végzet arra ítélt állata.’ Az ’arra’ e szerint nem a mely-lyel függ össze, mert akkor ily szerkezet kéne ’arra, hogy huzzon.’ Az ’arra’ vonatkozik egészben Ádám előbbi beszédére, hogy t. i. a milliók az egyért vannak; oly syntacticai fordulat, mely kivált classicus költőknél nem mindennapi ugyan de nem is példátlan, s a beszéd figúráihoz számittatik.” (4. sz. dok.)  
IV: 152-160. Szász megjegyzése e sorokra: „Mert minden — álmait, jobban helyén volna a következő színben, Miltiades kisérleteivel szemben.” (6. sz. dok.) Maradt.  
IV: 169. Szász megjegyzése: „A gazda nem marad meg, hanem a szolgaság vagy azon állapot, mely szerint gazda van.” (6. sz. dok.) Maradt.  
IV: 194. Arany megjegyzése: „’Mit vágyol mást - ’ vágyni valamit? Igazitni könnyű volna: ’Mi vágyad más’?” (1. sz. dok.)  
IV: 198. Arany javaslata a jelző cseréjére: „...a dőre igen sokszor jő már elé. Itt lehetne: balga fecsegés.” (1. sz. dok.)  
IV:216. Arany megjegyzése: „’mely arczaidnál’ - úgy tetszik, hogy arcz egy van (Gesicht) orcza kettő (Wangen) ’Mely arczodat legyinti s elröpűl” (1. sz. dok.)  
IV:217. Arany észrevétele: „’Vékonyka porréteg marad utána’ = az arczon? nem, a földön. De amúgy érthetni előbb, ’marad, hol elszáll’ (1. sz. dok.)  
IV:223. Arany a sorzáró szóról: „Lehet s jobb is: tanyáz.” (1. sz. dók.)  
IV:224. Arany metrikai megjegyzése: „’nem az égrázó fergeteg’ - ’S mindezt nem ég- s földrázó fergeteg’ vagy ------- a mennyrázó fergeteg.’- (1. sz. dok.) Az utóbbi javítás valósult meg.  
IV:238. Arany a sorról: „...nem zeng. Talán igy: ’Mely egyesekből nagy egészt csinál’.” (1. sz. dok.)  
IV:241. Arany a sort így javasolta és javította is: „’Vezess, v[ezess]. új czélra, Lucifer.(?)” (1. sz. dok.)  
IV:243. Arany a második félsorról: „Nehézkes. De maradhat is.” (1. sz. dok.) Maradt.  
 
V. szín  
V:2., 8. Arany megjegyzés nélkül tette meg szórendi javítási javaslatát (1. sz. dok.). Az utóbbi sor ’közzénk’ szavából a szerző kihúzta az egyik z-t, a 63-ban is így jelent meg: Kozocsa 1968 368. (téves értékelésével a 63 helyének).  
V :ll. Arany a sorzáró szóról: „...Csak: honn.” (1. sz. dok.)  
V:13., 14. Arany megjegyzés nélkül csak javítási javaslatát tette meg (1. sz. dok.).  
V:30. Arany megjegyzése: „’túlerőre jőne’ = jutna v[agy]. kapna.” (1. sz. dok.) Az első változatra javított a Kl-en.  
V:34. Szász észrevétele a sor kezdetére: „...mint hogyha igen dísztelen, mintha helyett (csaknem mindenütt, hol e szó előfordul, így van).” (6. sz. dok.)  
V:40. Arany megjegyzése a sorvégre: „Miatt nem jó. Ért, vagy végett kellene. ’És senkinek sem kell a szavazat’” (1. sz. dok.) Végül a Kl-en más megoldást talált.  
V:41-42. Arany megjegyzése: „’Mit kezdjen már az ember’ - Németes. ’Unalmas élet! Mittevők legyünk már?’ ’Egy gyönge kis zavar nem ártana (Nem volna rosz egy kis zenebona)” (1. sz. dok.) Ettől némileg eltérő javítás történt a 41. sorban, a 42. pedig maradt Madách szövege.  
V:42/43. A szerzői utasítás szövegében Madách a kézipéldányon a ’szakaszonkint’ javítást jelölte, ami meg is valósult a 63-ban: Kozocsa 1968 368.  
V:43. Arany megjegyzése a sorra:„...germanism[us]. ’Odább! Ez a hely itten az enyém’.” (1. sz. dok.)  
V:52. Arany megjegyzés nélkül javította a sort (1. sz. dok.), Madách a kézipéldányon pótolta a 61-en elmaradt névelőt: Kozocsa 1968 368.  
V:60. Arany megjegyzés nélkül javítási javaslatot tett a sorra (1. sz. dok.).  
V: 130-131. Szász megjegyzése: „...örökké szép alatt nem tudom, Évát érti-e vagy a templomot?” (6. sz. dok.) Maradt.  
V:139. A sorvégi vesszőt Madách kézipéldányában is pótolta: Kozocsa 1968 368.  
V: 144-145. E két sor ellen Arany több kifogást emelt: „Nehéz. a nem-e nem is jó magyarság. határ és kopogtat rosz tropus is. ’Unalmas árnyjátéktoknak vajon / Nem áll-e majd be rettentő határa’...” (1. sz. dok.) A K1 javítása ettől a javaslattól némileg eltért.  
V: 151-152. Arany megjegyzés nélkül közölte - utóbb megvalósult - javítási javaslatát a két sorra (1. sz. dok.).  
V:168. Arany megjegyzés nélkül közölte javítási javaslatát (1. sz. dok.).  
V: 192-193. Arany megjegyzése a két sorra: „...(a mely a békóra érthető inkább.) ’Hiszen csak békót érdemel e nép, / Mely’...” (1. sz. dok.) Arany a szerkezetet valóban így alakította át, szavakat is cserélve, a K1-en.  
V:199. Arany megjegyzése, pontatlanul idézve Madách szövegét: „’Mint (az) enyém...’ Segitni rajta valahogy, mert erőszakos. ’Hát még, ha tiszta, mint ez az enyém’...” (1. sz. dok.) A javítás során Arany más megoldást választott.  
V:206. Madách a kézipéldányon jelölte a 61 kötőszavának (s) gondolatjelre javítását: Kozocsa 1968 368.  
V:228. Arany a javítási javaslatot megjegyzés nélkül közölte (1. sz. dok.).  
V:242. Arany megjegyzése a sor „paradicsomból” szavára: „Másutt nem emlékszik Ádám paradicsomi voltára. És ez tán jobb is.-” (1. sz. dok.)  
V: 254-256. Arany megjegyzése Madách szófűzésére: „Az a nem-e mindenütt rosz.” (1. sz. dok.) Ugyanitt megtette javítási javaslatát e három sorra, amit inkább módosítva hajtott végre:  
„- No s vitéz, ugyan [!],
Nem borzongatja kissé tagjaid
A torzképű halál hideg szele?”
 
V:265-266. Arany egyetlen megjegyzéssel („De maradhat is.”) közölte utóbb megvalósított javítási javaslatát a két sorra (1. sz. dok.). Szásznak is gondja volt velük: „...két végsor: Miért? nem értem.” (6. sz. dok.) Maradtak.  
VI. szín  
VI:0/1. [szerzői utasítás] Arany megjegyzése a szerzői utasítás (végül általa törölt) jelzőjére: „Vajon nem inkább kerek asztal volt a rómaiaké’? Lásd pl. Rich Diction[naire]. Antiqu[ites]. Mensa.” (1. sz. dok.)  
VI:5. Arany megjegyzése a madáchi sor hangzását kifogásolta: „’Ki van köztünk, ki hisz még istenekben - sok i sok k. ’Ki hinne köztünk még ez istenekben?’...” (1. sz. dok.) A K1 változtatása ettől némileg eltért.  
VT: 16-17. Ugyaniyen megjegyzéssel illette e két sort is: „...rosz hang, sok k, sok ki, és a maitresse kitartás modern.” (1. sz. dok.)  
VT: 19. Arany megjegyzése a sor elejére: „’Ha is’ = Ha birnád is. Valahogy a versbe férkeztetni.” (1. sz. dok.)  
VT:20. Arany megjegyzése a sorkezdetre: „...’vágyol gyönyört’ - gyönyörre vágysz (még jobb, ha nem ikes)” (1. sz. dok.) A 61-ben azonban változatlan maradt, ezért Szász is visszatért rá: „...jobb volna gyönyörre vágyni.” (6. sz. dok.) A 63-ban a javítás, a kézipéldány nyomán, megtörtént: Kozocsa 1968 368.  
VT:45. Arany a sorkezdetet kifogásolta: „’S nem esz meg-é?’ - határozottan hiba. ’S te nem rút féreg martaléka lészsz-e.>’ vagy S nem esz meg a rút féreg téged is?” (1. sz. dok.) A K1 változtatása ezektől eltérő.  
VT:54. Arany megjegyzése a sor végére: „’ha egy kis vér futott’ germanism[ us]. ömölt.” (1. sz. dok.)  
VT:55. Madách a „jőj” javítást a kézipéldányon jelölte: Kozocsa 1968 368.  
VT:71. Arany megjegyzése a sorkezdetre: „’Jó van - jól van, jól.” (1. sz. dok.)  
VT:73. Szász észrevétele a sorról: „Fejemről — a füzér miért?” (6. sz. dok.) Madách a sort átfogalmazta: Kozocsa 1968 368. (téves értelmezéssel)  
VT: 76. Arany megjegyzése a sorkezdetről: „Sejtem az értelmét, de fátyolzott gondolatnak is homályos.” (1. sz. dok.) Madách a 61 kézipéldányán is javított még rajta: Kozocsa 1968 368!  
VT:77-78. Szász a két sorról: „Mi az? nem értem.” (6. sz. dok.) Madách csak az utóbbi soron javított a kézipéldányban: „S csak egy jó szót...”, vö. Kozocsa 1968 368.1  
VT:92. Arany ritmikai megjegyzése: „Nem jambus. ’Lappangva ég a fekete halál’ inkább menne talán.” (1. sz. dok.) A K1 javításában azonban eltért a szövegjavaslattól.  
VI:96-134. Arany megjegyzése a betétekre: „Hippia és Cluvia dala. Igen jó gondolat, de lyrai zöngelem nélkül.” (1. sz. dok.)  
VI: 124. Szász kérdése: „Mi az a tar föld?” (6. sz. dok.) Maradt.  
VE: 126. Arany megjegyzése a sorkezdő „Kísértett...” szóra: „Es spuckte. Német.” (1. sz. dok.)  
VI: 126-127. Madách a kézipéldányban a „hősek” alakot „hősök”-re javította (Kozocsa 1968 367.), ám a 63-ban is változatlan maradt.  
VI: 139. Arany a sorkezdő szókapcsolatot kifogásolta: „’Vagy nem vagy-é jól?... Nem magyar. A magyar jól van, mikor nem beteg. - Az ilyen jól esik neki. ’Nem jó pihenned férfi keblemen? / Ah jól esik.’ - ” (1. sz. dok.) A sor javítása a K1-en ettől némileg eltér.  
VI: 141-142. Arany megjegyzése a két sorra: „...nehéz.” (1. sz. dok.)  
VI: 150-151. Arany elemzése a kb. idézett két sorról: „’Mintha messze multba szállnék’ - Éva emlékezete a paradicsomra itt sokkal szebben van felhozva, mint az Ádámé fönebb. [V. 242-243. ] Így kellene tán Ádámnak is emlékezni előbbi lételére. Ádám: ’Ugy érzem’ stb. Itt már homályos emlékezet. Annál szükségesebb kijavitni az 5. scenát.” (1. sz. dok.; vö. még a SZŐ VÉGÁLLAPOTOK 24. sz. jegyzetének Arany-megjegyzésével! )  
VI:257. Arany megjegyzése szórendi változtatást javasolt: „...hogy legyen köre.” (1. sz. dok.) Maradt.  
VI:279. Szász megjegyzése a sorkezdetre: „...olvasd: a mely, mert az új eszmére (2 s) [értsd: 2 sorral előbb, a 277. sorban ] vonatkozik.” (6. sz. dok.) Maradt.  
VI: 281. Arany megjegyzése javításához: „’mint da gadó párnákon’ jobb mint ez: ’mint a dagadt párnákon’.” (1. sz. dok.) A sorvégi „kények”-re Szász tett észrevételt: „...értsd: kéjeket.” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon javította is: Kozocsa 1968 368.  
VI:283. Szász a sor egészét kérdőjelezte meg: „Miért?” (6. sz. dok.) Maradt.  
 
VII. szín  
VII:0/1. A szerzői utasítás sh.-ját a 61-en („patotája”) Madách a kézipéldányon is javította: Kozocsa 1968 368.  
VII:8. Arany a „Nem-é látjátok” fordulatra tett megjegyzést: „...’Vagy nem látjátok? Hát nem?’...” (1. sz. dok.)  
VII:9. Arany megjegyzés nélkül Madáchnak is javításra jelölte ki a „pánttal” gyakori és mindannyiszor kifogásolt szavát (1. sz. dok.).  
VII: 18-19. Arany megjegyzése: „’Hogy annyi hitvány, aljas tervezettel...’ A hitványt szintén a tervezet epithetonának lehet olvasni. Substantiv[ um]. kellene. Vagy: ’hogy annyi rabló, / Hogy aljas czéllal annyi martalócz, / Kezében a sz[en]t. zászlót lengeti.’” (1. sz. dok.) Némileg eltérő javítás történt a K1-en.  
VII:32. Arany megjegyzése a sorkezdetre: „Az őtnem tudjuk, a népre vitetik-e vagy a szellemre. Jobb így: Lesujtom. L[ucifer].: És ha szellem nála is lesz?” (1. sz. dok.)  
VII:34. Arany megjegyzése: „’Nem-é nemesb...’ Hát nem nemesb?” (1. sz. dok.)  
VII:37. Arany megjegyzése: „’társt’ - erőszak.” (1. sz. dok.) Maradt.  
VII:66. Arany megjegyzése: „’nem-é hiszesz már...’ Hát nem hiszesz már.” (1. sz. dok.)  
VTI:67. Madách a kézipéldányon a „fajtád” szót „fajod”-ra javította: Kozocsa 1968 368.; a 63-ban is így.  
VII:88. Arany megjegyzése a sorkezdetre: „Nem kell a kötszó s mert participium előzi meg.” (1. sz. dok.)  
VII:lll. Arany megjegyzése Madách jelzőjére: „’meztellábas...’ Nem megy, lehetne pőre lábas.” (1. sz. dok.) A 61 „puszta-lábas” változata Szászt nem elégítette ki: „...mezítlábas?” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon „meztilábas”-ra javított, a 63-ban végül „meztelábas” lett a véglegesült alak: Kozocsa 1968 368-369.  
VII: 114. A katolikus Madách a jelzőn a kézipéldányban visszaállította a református Arany „keresztyén” szavát „keresztény”-re, amint a K-Kl-en volt, ám a 63-ban a visszajavítás nem történt meg: Kozocsa 1968 369.  
VII: 115. Szász az „ősi hegyeim közt” helyhatározóra kérdezett rá: „Hol? a paradicsomban-e vagy mint Tankréd?” (6. sz. dok.) Maradt.  
VII: 178. Madách a kézipéldányban az „Anastásiust” alakot „Atanásiust”- ra helyesbítette: Kozocsa 1968 369.  
VII: 190-192. Szász megjegyzése: „...Isten dicsére... - nem mondják.” (6. sz. dok.) Maradt.  
VII: 195. Arany megjegyzése és javítási javaslatai a sorkezdetre: „’Megszámítottak’ - Nehéz, a stil, nem a vers. - Számlálva vannak... Mert megszámítvák...” (1. sz. dok.) A Kl-en egy harmadik változat valósult meg.  
VII:209/a. A 63-ban megjelenő sort Madách kézipéldányába is beírta: Kozocsa 1968 369.  
VII:218-219. Madách a kézipéldányon alakította ki a sorok végleges szövegét, „nevel” sorzáró változattal, illetve „öszvehoz” szövegváltozattal: Kozocsa 1968 369.  
VII:219. Madách a kézipéldányon az „ád” szót „ad”-ra javította, de a 63-ban mégis változadanul maradt, vö. Kozocsa 369.  
VII:300. Arany megjegyzése a sorkezdetre: „Ha is, mit nyertem? S mit nyertem volna?...” (1. sz. dok.)  
VII:302. Arany javítási javaslata a sorvégre: „...elkárhozom.” (1. sz. dok.) Másképp javított a K1-en.  
VII: 326. Arany megjegyzése: „’nem-e nagy eszme?’ hát nem nagy eszme?” (1. sz. dok.)  
VII:347-348. Arany megjegyzése az „éjt... táborát” szerkezetre: „Nehéz.” (1. sz. dok.) Maradt.  
VII:365. Arany megjegyzése a sorkezdő szóra: „Nevezetes! (merkwürdig) ’Ez különös’...” (1. sz. dok.)  
VII:369. Arany ritmikai megjegyzése a „gátolni már győzelmem” alakra: „...győz mindig hosszú.” (1. sz. dok.)  
VII:373. Arany félreolvasta Madách csökevényes t betűjét, megjegyzését és javítását eszerint tette meg: „szereslek - nincs mód, flexio-formát csinálni! ’Nincs tiltva tán, hogy én szeresselek?’” (1. sz. dok.)  
VII:420. Arany (egyéb megjegyzés nélkül) a K1 módosított, megvalósult szórendjét közli javítási javaslatul (1. sz. dok.).  
VII:431. Szász megjegyzése: „...védi a kor szelleme... - Miért? nem világos.” (6. sz. dok.) Maradt.  
VII:436. Arany megjegyzése az igevonzatra: „daczolni mindennek... nem neki, vele.” (1. sz. dok.)  
VII:451. Arany megjegyzése a sorkezdő szóra: „’Szemetlenség’ egész más, mint szemtelenség. ’Arczátlanság’ lehetne.” (1. sz. dok.) Orczátlanság lett a K1 végső megoldása.  
 
VIII. szín  
VIII: 10. Madách a kézipéldányon „a tűz” helyett „e tűz”-t írt, de maradt: Kozocsa 1968 369.  
VIII: 11-13. Szász e három sorban több helyet is kifogásolt: „...nem értem, mire vonatkozik a szép időt melenget, és nem férfias stb.” (6. sz.dok.) Madách azonban csak a „szép időt” > „jó régen” javítást hajtotta végre: Kozocsa 1968 369.  
VIII:24. Szász javítási javaslata a sorra: „...jobban rendezve volna így: ’Meglesz, uram, mikép parancsolod.’” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon a kötőszó ügyében habozott: a javasolt „mikép” helyett „miként”-et írt (ez volt a K1 változata, saját javítása), majd visszatért az „amint”-hoz, a K első változatához: Kozocsa 1968 369.  
VIII:36. Szász megjegyzése: „...Az érczek bölcseletsava... - Mi az?” (6. sz. dok.) Maradt.  
VIII:67. Szász megjegyzése: „...istenűl hódol szokatlan, helytelen, s nem is világos kifejezés azon értelemben, hogy a nőnek mint istennek hódol...” (6. sz. dok.) Lényegét tekintve maradt.  
VIII: 189/190. A személy megnevezésében Madách a kézipéldányon kihúzta A HARMADIK UDVARONCZ névelőjét, de aztán visszaállította. A 63-ban maradt is: Kozocsa 1968 369. (téves értelmezéssel)  
 
IX. szín  
IX: 120. Madách a kézipéldányon a „Menyország” szót „Mennyország”-ra javította, de a 63-ban maradt: Kozocsa 1968 369.  
IX: 150-151. Szász megjegyzése e két sorra: „Tán azt... a világ. - Nem értem.” (6. sz. dok.) Madách négy sorra bővítette a részletet, amelynek utolsó sora többször is változott: „(Hogy kedvesétől megrendűl a föld.) (Hogy tőle retteg s megrendűl a föld.) Hogy retteg tőle s megrendűl a föld.” Ez lett a véglegesült sor: Kozocsa 1968 369.  
IX: 179. Szász megjegyzése: „...megbékélt helyett jobb volna: kibékült.” (6. sz. dok.) Madách a „kibékélt” alak mellett döntött: Kozocsa 1968 369.  
IX:240. A „hitványt” sh-s t-jét Madách törölte: Kozocsa 1968 369.  
 
X. szín  
X:23. Szász megjegyzése: „...megfigyelnek helyett észrevesznek kell.” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon javította: Kozocsa 1968 369.  
X:37-38. A két sorról Szász véleménye: „...magyartalan, de nem is világos kifejezés.” (6. sz. dok.) Madách egy új sor betoldásával bővítette a helyet: Kozocsa 1968 369-370.  
X:107. Madách a kézipéldányon a „csin” szót „csiny”-re javította, így szerepel a 63-ban is: Kozocsa 1968 370. Szász e két sort egészben is kifogásolta: „...így nem értem; megfordítva igen: ’elbámulsz e komoly dolgokon, midőn belátod, hogy az egész csak komődia.” (6. sz. dok.) Madách azonban nem változtatott.  
X: 112-114. Szász a 113-114. sorról: „...oly erőltetett, hogy nem bírom világosan, a megértésig elemezni.” (6. sz. dok.) Madách az előző sort is bevonta javításába a kézipéldányon:
(Ily semmiséggel küzdünk szüntelen
A meglevő hatalmak védletét
Vivő kegyelet szentséges nevében.)
 
Ezt törölve, a második javítás azonos a 63 három sorával: Kozocsa 1968 370.  
 
XI. szín  
Xl:26-28. Szász megjegyzése: „...nehéz így. Ha jól értem, így áll: ’A magosban szépen hangzik, mint a templomének, bármily jajkiáltás, rekedt hang olvadt belé, míg fölért.’ Ha ezt, úgy máskép rendezni mulhatlan, hogy érthető legyen. Tán így:
Magosban szépen zeng, mint templom ének,
Bármily rekedt hang, jajszó olvad is
Belé a míg fölér...” (6. sz. dok.)
 
Madách a 26. sort érintetlenül hagyta, a 27. sort a 63 változatára javította, a 28. sort először így formálta: „(Elolvad benne, ameddig felér.)” (Kozocsa 1968 370.)  
XI:62. Szász szórendi javítást ajánlott a „csak a múltnak dala.” sorrészletre: „...csak úgy értem, ha így cseréljük: a múltnak csak dala. Tudniillik a mi a múltban nem szép, nem dalszerű, az nem hallszik fel, az elvész.” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon végrehajtotta a szórendi cserét: Kozocsa 1968 370.  
XI: 130. Szász megjegyzése: „...felkötteti? - nem, hanem felköti.” (6. sz. dok.) Maradt.  
XI: 141. Szász megjegyzése a sorvégre: „...nem fölidézi, hanem fölhozza- aki fölhozá -” (6. sz. dok.) Madách elfogadta: Kozocsa 1968 370.  
XI: 168-170. Szász megjegyzése: „...mit akar a második munkás? - nem értem.” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon a 169-170. sort átfogalmazta, ez lett a 63 végleges szövege: Kozocsa 1968 370.  
XI: 195. XI: 197. XI: 312. Madách a kézipéldányon alakította ki a 63 végleges szövegét: Kozocsa 1968 370.  
XI:214. Szász megjegyzése: „húzasz, eufóniaellenes szabályosság.” Maradt.  
XI:331-332. Szász megjegyzése: „...szeretném, ha kimaradna e két sor, mi az előzményekhez épen nem illik.” (6. sz. dok.) Madách azonban - törlés helyett - a kézipéldányon kijavította a két sort:
(Míg egykoron majdan magasb, nemesb
Küzd tért nyitand erélyűnk meg magának.)
 
Ezek helyére a 331. sort visszaállította a K-K1, 61 változatát, a 332.-t pedig továbbjavította először a „(Nemesb küzdtért nyitand meg majd erélyünk.)” sorra, majd a 63 végleges változatára: Kozocsa 1968 370-371.  
XI:355-356. Szász megjegyzése: „...helyesebben így rendezve: Lucifer erejét sem fecsérli ily semmiségre. ” (6. sz. dok.) Maradt.  
XI:415. Szász megjegyzése: „...nekem ...elkel - magyartalan.” (6. sz. dok.) Maradt.  
XI:516. Szász megjegyzése: „...megfigyel helyett észrevesz kell.” (6. sz. dok.) Maradt.  
 
XII. szín  
XII:41. Szász megjegyzése: „...megsemmisülnénk - ezt itt nem értem.” (6. sz. dok.) Maradt.  
XII:44-45. A szerzői utasítás 61-es sh.-ját („mindkettöjőket”) Madách a kézipéldányon javította: Kozocsa 1968 371.  
XII:72. Szász megjegyzése: „...istenűl: a művet teremti istenűl? vagy ő istenűl teremti a művet?” (Homályos.) (6. sz. dok.) Madách átírta a sor végét: Kozocsa 1968 371.  
XII: 141. Szász megjegyzése: „...nem birjon, hanem birja.” (6. sz. dok.) Madách elfogadta: Kozocsa 1968 371.  
XII: 190. Szász megjegyzése a sor végére: „...e kard ... Előttem nem világos, mire céloz. Párbajra? vagy törvény pallosára? hogy aki ezzel öl, nem nézik gyilkosnak? Világosabbat kérek!” (6. sz. dok.) Madách egy új sor betoldásával és a 191. sor módosításával tett eleget az elfogadott javításnak: Kozocsa 1968 371.  
XII:254. Madách a kézipéldányon a „mi”-t „mint”-re javította: Kozocsa 1968 371.  
XII:253-260. Szász megjegyzése e nyolc sor tirádájára: „...szép, de kissé nehézkes, az egész gondolatot értem, minden részletét nem. Az a szörny érzés is lesz, lény is; a menten minden hatástól, szenvedéstől azért nem világos, mert úgy van construálva a mondat, mintha az egyén jellege kívánná, hogy ment legyen, holott ellenkezőleg.” (6. sz. dok.) Madách csak az utolsó sort javította a kézipéldányon, a 63 szövegére: Kozocsa 1968 371.  
XII:300. Szász megjegyezése: „...hogy nagyon szűk, ezt értem; miért nagyon tág, csak sejtem. Tán azért, mert a tenyésző erő kisebb lombikban, pl. a sejtben vagy rostban szokott működni?...” (6. sz. dok.) Maradt.  
XII:305. Szász megjegyzése: „...ki miatt aggódik? nem értem. Ádám miatt? kivel beszél; vagy az az üveg miatt hogy el ne pattanjon, a teljesülés határánál?” (6. sz. dok.) Maradt.  
XII:340-342. Szász megjegyzése a három sorra: „Homályos. Mi a hiánytalan? A koponya? de hisz azt rosszul alkotottnak mondja; a hajlam? de hisz azt mondja menthetlennek.” (6. sz. dok.) Madách csak a 341. sort írta át a kézipéldányon a 63 változatára: Kozocsa 1968 371.  
XII:371. Szász megjegyzése: „...ismerő helyett legyen ismerős.” (6. sz. dok.) Madách javította a kézipéldányon: Kozocsa 1968 371.  
 
XIII. szín  
XIII:0/1. [szerzői utasítás] A kézipéldányon Madách a ,lassanként” szót „lassankint”-re javította: Kozocsa 1968 371.  
XIII:31-32. Szász megjegyzése: „...ha nagyság s erő elvész, hogy marad meg a mathesis?” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon először három sorra bővítette a részletet:
(Az ami nagyszerű, ami erős,
Míg nem marad egyéb számunkra, mint
A mathesis rideg alakjai. -)
 
Utóbb visszatért a 31. sorhoz, a 32. pedig a 63 véglegesült alakjára módosította: Kozocsa 1968 371.  
 
XIV. szín  
XIV:3. Szász megjegyzése: „...zajt tenni, nem magyarul van.” (6. sz, dok.) Madách javította a szót a kézipéldányon: Kozocsa 1968 371.  
XIV:29-37. E sorok ellen Szász már kritikájában is szót emelt: Lucifer „nehezen érthető szavakban gunyolja Ádámot: [itt következett a 9 sornyi idézet] nem csak így kikapva, de összefüggésben olvasva sem segit arra, hogy tisztán tudjuk mit mond s miért mondja.” (SzF 1862. márc. 13. 295.) Madách a magánlevélben megígért javítást (vö. az 5. sz. dok.-mal! ) a kézipéldányon kezdte meg, a 29-32. sort előbb hat sorra bővítette:
(Ah az, aki hiú nagy szellemére,
Amint nevezni szeretitek az
Erőt, mely lüktet ifjú véretekkel,
És kebletek eszményekért dagasztja:
Ne vágyjék állni egykor mint tanú
Saját halotti ágyánál. - Ez óra)
 
Ezt újra átírta a 63 véglegesnek szánt, szintén hat sorára: Kozocsa 1968 371-372. A 30. sor itt is tartalmazott változatot: „(Amint nevezni kedveled) Amint nevezni már, úgy kedveled”.  
XIV:33. Madách a kézipéldányon a sorvégi ez helyébe ám-ot írt: Kozocsa 1968 372.  
XIV:38. Madách a kézipéldányon a hörgés helyett küzdés-t írt: Kozocsa 1968 372.  
XIV:39. Madách a sorvégét a kézipéldányon változtatta meg: Kozocsa 1968 372.  
XIV:88-89. Szász megjegyzése: „...Okoskodásod a jóllakásé... nem világos előttem, hogy miért, mennyiben?” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon az utolsó szót javította: „jóllakotté,” ez lett a 63 szövege is: Kozocsa 1968 372.  
XIV:135. Szász megjegyzése: „...egyenlíti ki - nem világos a kép.” (6. sz. dok.) Maradt.  
XIV: 137-143. Szász megjegyzése a 143. sor egyik szavából indult ki: „...mindkettő - ki az a mindkettő? A bárgyú, egy, ki a másik? A szellem? de hisz azt nem érzi a bárgyú. Ádám ezen egész mondókáját sehogy sem értem.” (6. sz. dok.) Madách a 139-143. sor átírásával válaszolt a kézipéldányon:
(...a durva vakság,
A babona, melyet megvethetünk,
Csak a bárgyút árnyékolhatja be,
Ki úgysem sejti azt a szellemet,
Melyet tanod hideg számokkal öl meg,
Hogy fel nem ismeri testvére sem.)
 
E sorok áthúzásakor Madách az eredeti, a 61-es szöveg mellé írta: „ez kell.” A 63-ban új és átírt szöveg olvasható, ennek a kézipéldányban nyoma nincs: Kozocsa 1968 372.  
XIV: 169-170. Madách a kézipéldányon a 61 ide beszúrt Arany-során a „szivesen”-t „szívesen”-re javította: Kozocsa 1968 372.  
 
XV. szín  
XV: 10. A 61-ben feltehetően ritmikai okokból visszaállított „melly” alakot Madách a kézipéldányon „mely"’-re rövidítette, ám a 63-ban változatlan maradt: Kozocsa 1968 372.  
XV: 12-13. Szász megjegyzése: „... Miért ... borzalmait? Homályos.” (6. sz. dok.) Madách a kézipéldányon és nyomán a 63-ban csak a 19. sor kezdetén változtatott: „(Mutatni) Hogy lássuk.” (Kozocsa 1968 372.)  
XV:94. A sort Szász már kritikájában kifogásolta: „S már hiában ijeszti őt Lucifer, hogy a gyermek, ki bűnben, trón biborán (?) fogamzék, bünt és nyomort hoz a földre...” (SzF 1862. febr. 20. 246.) Madách a megígért változtatást (I. az 5. sz. dok.-ot!) a kézipéldányon úgy hajtotta végre, hogy a IV. színre történő utalást „Éden”-re javította: Kozocsa 1968 372.