AJOM6

Akadémiai papírszeletek

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Kézirat leírása:

History:

Akadémiai papirszeletek. I. Jókai Mór 1865-ben azt írta ról az Üstökösben : »Az akadémiai üléseken dirib-darab papirosokon szoktunk egymásnak izengetni. Én karrikatúrákat mázolok neki, ő meg nekem epigrammokat küldöz. Egyet közlök belőlük. Arról folyt épen az értekezés, hogy a história csak azoknak a neveit jegyzi fel, akik szellemökkel hatottak, vagy akik vérengző hadjáratokat viseltek. A papír-rongyra, mit hozzám röpített, ez volt írva. » — Innen közölte Arany László a HV. bevezetésében, soraival együtt. II. 1865-ben Nagy Márton 1. tag tartott felolvasást A görögök nevelészetéről. ( főtitkári jelentése, 1865. dec. 11. az Akad. Évkönyvében. XI. kötet, V darab 13. 1.). A költő az ülés alatt e sorokat vetette papírra. Közölte , Költészettanában, a ,rímjátékok’ között, csonkán. (II. kiad. 1890. ). — Azután a KK. jegyzetes kiadása. — Máskor egy székfoglaló alatt ezt vetette papírra Bolond Istókból (II. 2.) : »Mi egy pár évezred óta kész — Belátta, hogy neki kell megcsinálni«. — elvette a kis cédulát, nak adta, az később egy tanítványának. ( Budapesti Hírlap 1882. okt. 28. ). — Ilyen tréfás rímeket sokszor pattintott beszélgetés közben is. Egyszer val találkozott a Duna-parton. lelkesülten magasztalta a tájat. Az Akadémia előtt teherhajók álltak, melyekről kátrányos hordókat görgettek a partra. hallgatta a dícséretet, végül megszólalt : »Csak az a hátrány — Hogy büdös a kátrány«. — Mikor a kapcsos könyvnek híre ment, a szigeten sétálgató ismerősei közül egyik-másik megállította s megkérdezte, van-e újabb vers a kapcsos könyvben. Egyiküknek azt válaszolta : »Ha én énekelek, csak dunnyogok, — Mint e szép szigeten a szúnyogok«. III.-IV. Mindkettő magára az ülési meghívóra volt odavetve. — Először a HV. közt. V. Ezt a Budapesti Hírlap közölte, 1881. okt 22. De nem ülés alatt keletkezett, mint a lap írja. Thewrewk Emil úgy mondja el históriáját : » egy pénteki nap délután a Dunaparton sétált. Találkozott vele . Beszélgetnek s szóbajön Bálint Gábor, aki Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén c. munkája bevezetésében t és a többi finnistát durván megtámadta. humoros kedvében több epigramm-félét rögtönzött volt, de a Bálint Gáborra való nem igen akart sikerülni. Csak azután sikerült, hogy tól elvált. Másnap osztályértekezletünk volt az Akadémiában. Én és közt ültem. Ahogy et meglátja, áthajol hozzá, hogy ,megvan’ s elmondja bajusza alatt lappangó mosolyával. Én tüstént leirtam. Az öreg úr intett, ne tegyem : Nem kell azt bántani, — de én az írást zsebredugtam s azt feleltem, hogy elteszem emlékül«. ( Arany Jánosról, Nemzet, 1883. okt. 28. Onnan közölte a HV. ). Ez alkalommal beszéli , hogy mikor 1873. márc. 3. székfoglalóját tartotta a magyar zene ritmusáról, a felolvasás végeztével a költő figyelmeztette, hogy — amit az értekezés nem említett — csupa spondaeusból is van vers a magyarban, szintúgy Békéjében is a kötélhúzás festésénél, (454. sor). A legközelebbi szombaton egy cédulát adott kezébe, ez volt ráírva : »Egy népmesében van (meg is jelent valamelyik mesegyűjteményben) s csak ennyi (a medve mondja) : VI. Először a jelen kiadásban. VII. A Budapesti Hírlap közölte (1882. okt. 28.), Apróságok Arany Jánosról. — Innen vette át a HV. — Bálint Gábor sokat panaszkodott, hogy keleti útján kevéssé támogatta az Akadémia és a Közoktatásügyi Miniszterium. Ezért hevesen támadta mind a kettőt. VIII. Egy akadémikus emlékezett rá, hogy mikor Greguss Ágost mint képviselőjelölt Szontagh Pállal szemben megbukott, ezt a kis kádenciát rögtönözte. — Közölte : — én : Ujabb apróságok Aranyról. — Pesti Napló, 1893. május 14. — Szigetvári Iván Gregussról szóló tanulmányában ( It., 922., 37. I.) ebben az alakban közli : IX. A sült szárnyas felszelésének szabálya. Arany László az előbbiekhez sorolta, mikor a HV. -ben közölte. ban 1150-ben orvosi iskola alakult, mely a középkorban nagy hírre tett szert ; a XIV. századig virágzott. Ez volt a Schola Salernitana. Főkép gyakorlati vizsgálatokkal foglalkozott. A tanításokat a középkor szokása szerint versbe, tankölteményekbe foglalták, ilyen az itt közölt is.

Szövegforrások listája:

• Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás