Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – SZÁSZ KÁROLYNAK
[szerkesztői feloldás]
Buda-Pest
Budapest
, 1876. november 11.
 
  Kedves barátom,  
 
Gyulai
Gyulai Pál
– midőn betegségében meglátogattam,
n
Jegyzet
Gyulai
Gyulai Pál
– midőn betegségében meglátogattam
– Vesd össze:
AJ
Arany János
Gyulai
Gyulai Pál
nak, 2461. 1876. aug. 25.
olyat mondott nekem, hogy te késznek nyilatkoztál a Jakab István fölötti emlékbeszédet minél előbb elkésziteni.
n
Jegyzet
hogy te késznek nyilatkoztál a Jakab István fölötti emlékbeszédet minél előbb elkésziteni
Jakab István (1798–1876. október 18.) drámaíró, műfordító, dalszerző, újságíró, 1833-tól a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
Szász Károly
Szász Károly
1876. nov. 27-én mondotta el az emlékbeszédet.
 
  Mivel a novemberi összes űlésre megint nincs emlékbeszéd, igen kivánatos volna, ha akkorra készen lehetnél.  
  Becses válaszodat elvárva, kinlódom  
 
Buda-Pest
Budapest
1876 nov. 11.  
  vaksi barátod
n
Jegyzet
vaksi barátod
– Vesd össze
Tompa Mihályné
Tompa Mihályné Soldos Emília
1876. dec. 27-én
Szász Károly
Szász Károly
nak írt levelével: „Nem különben pár héttel ez előtt
Arany
Arany János
ról nagy megilletődéssel olvastam
Aranyné
Arany Jánosné Ercsey Julianna
leveléből a leverő hírt hogy szeme romolni kezd. Irtóztató csapás lenne az áldott emberre ha látását veszitené. Pedig félni lehet az olyan csillogó fekete szem mint az övé hajlandó a hályogra. Ha jól tudom édes atyaja
 [!]
[sic!]
is világtalanságban élte utólsó éveit. Őrizze meg a jó Isten! Egyebiránt a mít reánk mért, főhajtással kell fogadnunk.” ( TMLev II. 502–503.) „A szem látási gyengeségét a mindkét szemen képződött szürke hályognak tartottam, de azt magával
Aranny
Arany János
al nem tudattam. (Kezelő orvosa hosszabb ideig dr.
Hirschler
Hirschler Ignác
volt. Az utóbbi időben szemorvost nem consultált; félt a vizsgálatnál alkalmazott fény behatolásától, ami mindig irritálni szokta a szemét).” ( Farkas 1882. ) – Grósz Emil szerint
Farkas
Farkas Kálmán
„azon gyanujának, hogy szürke hályog képződik, nem volt tárgyi alapja, de az is ellene szól, hogy 1877 óta öt éven át a látás nem hanyatlott s utolsó napjáig rövid időre a legkisebb nyomtatást is elolvashatta.” ( Grósz 1900. ) Vesd össze még: Csapodi 1900. – „Minden jel szerint idősebb korában a sárgafolt tájékán (a legélesebb látás területén) sorvadásos foltok keletkezhettek az érhártyában és ideghártyában. Látását nem veszítette el teljesen, de az olvasás és írás nagyon nehezen ment.” ( Grósz 1939. 16.) – Az idézeteket lásd Scheiber 1962.a 195.
 
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János