ARANY JÁNOS – SZÉL PIROSKÁNAK

Széll Piroska

m! Te oly jó voltál, hogy már két levelet irtál nekem, meg is érdemelnéd, hogy nagyobb papirosra kezdjem válaszomat; de egy az, hogy már nagymamának megirtam a mit tudtam; más az, hogy elütötte az egy órát, és bár nem vagyok éhes, ebédre kell sietnem, hogy egyuttal a ti leveleiteket is postára adjam, s még ma elindulhasson.

Azt is észre vettem, hogy a levél-czimet most te irtad fel, nem is rosszul, édes babikám, csak a Karlsbad szóba nem kellett volna a magyar sz. Ha meglátta volna az itteni házi úr kis leánya Róza, a ki veled egy idős, és meg tudta volna, hogy te irtad úgy, bizony kinevetett volna, mint engem ma a nénje, mikor a házi sipkával indultam le a lépcsőn, és ki is mentem volna úgy a háztól, ha ő vele nem találkozom; a mint neki köszönni akarok, akkor veszem észre, hogy nem a kalap van a fejemen, hanem a

Kenessey

Kenessy Albertné Perlaky Ida

néni

n

Jegyzet

Kenessey

Kenessy Albertné Perlaky Ida

néni – Szül.

Perlaky Ida

Kenessy Albertné Perlaky Ida

; férje: Kenessey Albert (1828–1879), az Akadémia lev. tagja, a hajózási szótár szerzője, hajózási felügyelő (lásd VU 1879. 29. sz. júl. 20. 466–467.), akinek halála után

AJ

Arany János

A sors húmora c. versét írta. Lásd Scheiber 1979.

sapkája. Ezt pedig az esős idő miatti bosszuság okozta.

Édes apádról semmit sem irsz, mikor kaptál tőle levelet, és hogy van. Arról sem irsz, folytatod-e még a tanulást

Karacs

Karacs Teréz

nénivel, vagy sem. Azt nagymama jól teszi, ha csak jó meleg időben ereszt úszni, az ilyen hüvös napok, mint itt is járnak, nem valók a fürdésre hideg vizben.

Isten áldjon meg édes kis lányom, csókollak nagymamával,

Laczi

Arany László

bácsival,

Gizuská

Arany Lászlóné Szalay Gizella

val

n

Jegyzet

GizuskáArany Lászlóné Szalay Gizella val

Arany László

feleségével,

Szalay Gizellá

Arany Lászlóné Szalay Gizella

val

együtt; de átadd ám nekik, természetben! mindjárt!

szerető nagyapád

Arany János

.