ARANY JÁNOS – KŐRÖSI MIHÁLYNAK
Kedves öcsém,
Mihály
!Kőrösi Mihály
n
Jegyzet
Kedves öcsém,– „Az egyik leveletMihály!Kőrösi Mihály
AJ
írta 1874-ben
Arany János
Pest
ről Kőrösi Mihály szalontai gazdálkodónak, aki oldalági rokona volt a
költőnek. Kőrösi Mihály 150 forint kölcsönt kapott
váltó ellenében Budapest
Arany János
tól, hogy a csip-csup adósságait rendezhesse és azután
nekilátva a munkának, uj életet kezdhessen. Azonban Kőrösi Mihály nem csupán amolyan szimpla parasztgazda volt. Neki passziói
voltak. Szeretett kártyázni és nem vetette meg a cigányozó heje-hujákat sem. Ugy
látszik, hogy a kölcsönbe kapott 150 forintból is ezeket az uri passzióit elégitette
ki. Uri módon fizetett a korcsmárosnak is, a cigánynak is, de Arany János
Arany János
nak egyáltalán nem
fizetett.” (
Mados 1932.
21)Arany János
Annak idején, amikor Balogh József főbiró ur ajánlása
folytán nehéz helyzetedben segitettem rajtad, leveledben igéretet tettél arra nézve,
hogy a tőlem kölcsön kapott 150 forintot négyes kamatával együtt fertály évenként
becsületesen törleszteni fogod a következő
esztendő őszétől kezdve, amikor is a termést már betakaritottad. Azóta már
három termést is betakarithattál volna, ha egyáltalában vetettél volna. De te, miként
Szalontá
ról értesültem, folytatod
ugyanazt az életet, amit a nekem tett igéreted előtt folytattál. A kötelezettséget nem
veszed semmibe, az adott szóról elfeledkezel és azt hiszed, hogy mások azért szerzik
nehéz munkával a garast, hogy a te hitvány örömeidet kiszolgálják vele.
nagyszalonta
Eddig türelemmel vártam, azt hivén, hogy a sors mostohasága akadályoz meg abban, hogy
eleget tégy kötelezettségednek, de most, miután értesültem életmódodról, nem lehetek
tovább kiméletes. A pénzre nekem október havára okvetlenül szükségem lesz, a kamatot már
nem is kérem, de a tőkét teremsd elő és fizesd le a főbiró ur kezébe, aki azt majd
máskülönben is szorgalmazza nálad.
Tudd meg, hogy a mi vérbéli rokonaink szorgalmas, becsületes, józanéletü emberek
voltak, ugy az egyszerü földmivelők, mint a sorukból kiemelkedőbb nemzetes urak,
akik tudták, hogy a pénz nem arra való, hogy másokat megkárositsunk vele, hanem arra
való, hogy tisztességes munkával megszerezzük és a nyugalmunkra forditsuk.
Engem szegény jó édesapám nem felejtett benne egy 80 köblös földbirtok közepében, miként
téged a te becsületes, dolgos édesapád, de mi lett volna én velem, ha amikor később
bővebben jött hozzám a garas, elvesztettem volna a fejemet és a kocsmaasztalnál vagy a
kártyázó helyiségekben kezdtem volna játszani az uri tempókat. Akkor százszor inkább
maradtam volna egyszerü földmivelő parasztnak, aki tisztességgel akasztja le nyakából a
tarisznyát, melybe a tulajdon verejtékes munkájával szerezte a kenyeret, mint olyan
urnak, aki a mások zsebéből szerzi önmaga számára az örömöket.
János
bátyád.
Arany János