ARANY JÁNOS – CSENGERY ANTALNAK

Kedves barátom,

Míg köröttem az egész világ háborog:

n

Jegyzet

Míg köröttem az egész világ háborog

– 1870. júl. 19-én Franciaország hadat üzent Poroszországnak, de a francia hadsereg sorozatos vereségeket szenvedett.

Moltke

Moltke, Helmuth Karl Bernhard von

Sedannál körülzárta a franciákat, így szept. 2-án

III. Napóleon

Napoleon, III., Charles-Louis-Napoléon Bonaparte

letette a fegyvert, s szept. 4-én Párizsban kikiáltották a köztársaságot. A poroszok 1871 januárjában elfoglalták Párizst s jan. 18-án a versailles-i palota tükörtermében a német fejedelmek bejelentették a Német Császárság megszületését. A végleges békét 1871. máj. 10-én írták alá: Németország megszerezte Elzászt és

Lotaringiá

Lotaringia

t, Franciaország ötmilliárd aranyfrank hadisarcot fizetett.

én nyugton űlök itt, Csehország szélső völgykatlanában,

n

Jegyzet

én nyugton űlök itt, Csehország szélső völgykatlanában

– „

Karlsbád

Karlsbad

nak e nyáron is számos magyar vendége van. Ott van a többek közt

Arany János

is, a ki a vendégek közt átalánosan kedvelt és tisztelt egyéniség. Az udvarias bérlő jeles hazánkfia költségeinek egy részét nagy titkon el akarta engedni, mely udvarias előzékenységét a magyar költő azzal viszonozta, hogy az elengedett összeget a karlsbadi szegényeknek ajándékozá.” S. L.: Karlsbad. VU 1873. 33. sz. aug. 17. 393.

vagyis nyugtalanul csak annyiban, mert ötkor kelnem, harmadfélórát, pipa nélkűl, sétálnom kell, és csak az után jutok reggelihez, hol egy csibuk és a lapok olvasása minden fáradságért kárpótol. A világ- és honrendítő hírek közt, megakadt szemem

Henszlman

Henszlmann Imre

[!]

[sic!]

indítványán,

n

Jegyzet

megakadt szemem HenszlmanHenszlmann Imre [!][sic!] indítványán

–

Henszlmann Imre

1870. júl. 26-án, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1870. évi kiadásainak fedezésére szolgáló póthitelről szóló törvényjavaslat vitájában a következő indítványt terjesztette be (részben megismételve Simonyi Ernő márc. 2-i javaslatát): „Az irodalom terén kiváló érdemeket szerzett hazai irók tisztességes, de mérsékelt jutalomban részesítésére 10,000 frt; magyarországi történelmi okmánytárak kiadására 10,000 frt; magyar és erdélyországi műemlékek kiadására 5000 frt.” (219. ülés, Nagy Iván 1870. X. köt. 304.) Az elfogadásra került1870. évi XLVI. törvény végül csak a „szükségben levő hazai érdemes írók és azok családjának segélyezésére” különített el 2500 forintot.

s gondoltam: no, a képviselőház valahára fog tenni egy magához méltót az irodalom ügyében is. Csalatkoztam. A mint a tárgyalás hirlapi közléséből látom,

a k. h

Beszúrás

képviselő ház nem birt menekűlni a táblabirói felfogástól.

Henszlmann

Henszlmann Imre

indítványa körülbelűl jó volt: „érdemes iróknak (nemzeti) jutalmul ennyi s ennyi”. Az országgyűlés „alamizsnát” dob, szeg

é

Beszúrás

ny vagy elszegényedett (!) iróknak, gondolom olyanoknak, ki azt a ministertől kérik, vagy elfogadják.

Erre nem volt szükség. Ott az irói segélyegylet.

n

Jegyzet

Ott az irói segélyegylet

– Vesd ösze T. Szabó 2008.

Mondták volna ki, hogy ennek részére fölveszik ez évben azt a harmadfél ezer forintot. Ez aztán fordította volna belátása szerinti segélyezésre. Most a ministerhez fognak folyamodni desperatus

n

Jegyzet

desperatus

– kétségbeesett (lat.)

correctorok, s afféle nép, kiket az irói segély-

egyl.

Beszúrás

egylet elkergetett, s a minister 50–60 ftjával

kiosztja

Szerkesztői feloldás: ki osztja

nekik, hogy a nyakán ne veszszen, ha már meg van szavazva. Nyer-é ez által az irodalom? nyer-e csak egy érdemes iró is ösztönt a munkára? kilátást a jövőre? versenyhevet a méltó jutalomért? Nem, a silányság, az erkölcsi és anyagi romlottság nyer új ürügyet, új czímet [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
„koldusfillérekhez”.

Nem [törölt]
« szü »
kell mondanom előtted: mire volt szükség. Pár ezer forintnyi nyugdij megszavazására, oly első rangu iróknak, kik nem elszegényedtek, hanem mindig szegények voltak, s azért az irodalom mellett valami (sokszor heterogén) mellékkeresetre szorultak, mely idejök nagy részét, munkakedvöket stb. elrabolja; azonban öregség vagy betegség miatt ohajtanának nyugalmasb napokat élni, tehát a mellék foglalkozástól szabadulni; de nem tehetik, mert az tisztes fentartásukra elkerűlhetlen. Érteni fogsz. Ott volt

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

,

Szalay

Szalay László

stb. Ha csak 1000 ftot húzhattak volna – oly czím alatt mely meg nem alázó – teszem nemzeti nyugdij vagy jutalom – az elsőnek végnapjai nem lettek volna oly keserűek, hogy egy parvenu protectiója alá adja magát; a másik nem [törölt]
« vitte »
egy nyűgös bureauban végezte volna életét s pazarolta volna nemesbre méltó idejét. De szegény, elszegényedett, koldús egyik sem volt: amannak csekély földhaszonbére, ennek munkái némi jövedelme nem engedé, hogy paupertatis testimoniummal

n

Jegyzet

paupertatis testimoniummal

– szegénységi bizonyítvánnyal (lat.)

birjon. Ha tehát az országgyűlés 1–2 jeles, [törölt]
« vagy »
kitűnő irónak (több úgysem igen van egyszerre) annyi nyugdijt szavazott volna meg, a mennyiből tisztes család fényűzés nélkül megélhet, vagy a mi, egyéb netaláni segélyforrásaival együtt, e czélra elegendő lett volna, de jutalom vagy efféle czím alatt: akkor lehetne mondani, hogy tett valamit az irodalom érdekében; így csak a szemtelenséget teszi még arczátlanabbá.

Bocsáss meg, hogy kellemes tudósitások helyett ily panaszszal terhellek: de nincs közelemben senki, a kinek ezt szóval elmondhatnám, s igen furja már az oldalamat. Nem „pro domo[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
mea”

n

Jegyzet

„pro domo[törölt] « [hiány] [hiány] Kiterjedés: 1 Ok: olvashatatlan Egység: karakter » mea”

– saját érdekemben (lat.)

beszélek: nagy kérdés, hogy e pártvilágban, az amolyat is elfogadnám-e? de bántott az irodalom e pellengérre állítása. Tehát a magyar nemzet ad, [törölt]
« érdemes »

[szerkesztői feloldás]

betoldás

iróinak is, egypár fillért, ha minden mellékfoglalkozásra képtelenek, ha roszul speculálnak, ha mindenüket megitták: de becsűletes, igazán érdemes

[szerkesztői feloldás]

betoldás

irónak, kinek teszem 1000 ftja van, s

[szerkesztői feloldás]

betoldás

ugyan annyiért gépi dolgot végez, nem ad másik ezeret, hogy nyugalomban, vagy még talán hivatásának, élhessen!

Én, a fürdő kellemetlenségeit alig éreztem az idén. Nem tudom, jő-e crisis hazatértem után: de itt alig veszek észre változást egészségi állapotomon. Az idő folyvást szép, néha rövid záporral, mely után a lég annál tisztább, az erdő annál zöldebb, a séta annál kellemesebb. Ide kellene jőnöd, míg nem késő: egy évi cura téged tökéletesen helyrehozna.

Laczi

Arany László

nak légy szíves megmondani, hogy levelét vettem, s megnyugvással iránta, de nem válaszoltam, várva ígért újabb tudósítását. Én már itt negyedik hetemet töltöm: hogy lesz-e ötödik? még nem vagyok elhatározva. Beszélnem kell a doctorral, várnom még a hatást, a hét végén majd határozok.

Kedves komámasszonyt és

Imré

Csengery Imre

t

n

Jegyzet

ImréCsengery Imre t

–

Csengery Imré

Csengery Imre

t (1819–1885), aki Bihar megyének három ízben is főjegyzője, a hosszúpályi kerületnek az 1865–1868. országgyűlésen képviselője, 1869-től miniszteri tanácsos a honvédelmi minisztériumban.

szivemből tisztelve, a gyermekeket csókolva, téged ölelve maradok

igaz barátod

AranyJános

Szerkesztői feloldás:

Arany János

U: i.

Gyulai Pali

Gyulai Pál

nak is szándékom volt irni; de már 5 óra, sétálnom kell: add át, kérlek, neki is üdvözlésemet.