EÖTVÖS JÓZSEF – ARANY JÁNOSNAK
E sorok átadója B. Kroner titkár, azért küldetett megnézve, a delegatiok elfogadására a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Beust
által, hogy az Akademia
Beust, Ferdinand Freiherr von
[szerkesztői feloldás]
beosztásait
[bizonytalan olvasat]
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
n
Kérlek légy oly jó s mutasd meg neki termeinket. – Ülési helynek talán kisebb
termeink conferentia szobáknak, bizottmányi s Kisfaludi termeink, s ministeri
szobának, presidialisJegyzet
.
A Reichsrat küldötteknek, amikor 1868 őszén először
delegatiok elfogadására a szükséges intézkedéseket tegye meg– „A magyar politikai szóhasználat »közösügyes törvényeknek« nevezte az 1867:XII. tc-et, amelyen a közös ügyekre, a közös kormányra, a delegációkra vonatkozó törvények értendők.” – „Az összehívó irat páros évben az osztrák törvényt idézi elsőként, páratlanban a magyart, ha
Pest
en ülésezik a delegáció, a Reichsrat, ha Bécsben, a magyar képviselőket fogadja elsőként a császár.” – „A magyar
delegáció ülései számára Bécsben ott volt a magyar udvari kancellária Bankgassei barokk palotája
Budapest
[szerkesztői feloldás]
…Pest
re érkeztek, a Tudományos Akadémia Duna-parti neoreneszánsz
palotájában szorítottak helyet. A megoldás átmenetinek tetszett – mint akkor maga
a delegáció intézménye is. A következő években az osztrák miniszterelnök a pesti
ülések alkalmával rendre kölcsönkérte az Akadémia épületét, s a válaszok a
mérsékelt hivatali előzékenység stílusában íródtak – hogy ti. amíg megfelelőbb
helyről sikerül gondoskodni, az Akadémia az osztrák kormány rendelkezésére
bocsátja termeit.” (
Somogyi Éva 1994. 472, 482, 484.) „A delegációk a
kiegyezéses közjogi szisztéma, azaz a dualizmus hamisítatlan »találmányai«
voltak. Az 1867: 12. tc. értelmében minden második
évben a magyar főváros biztosított helyet a monarchia közös költségvetését
jóváhagyó két 60-60 fős parlamenti küldöttség tanácskozásának (32. §). Az
osztrák és a magyar bizottság azonban – a látszatát is kerülendő egy valamiféle
közös törvényhozásnak - szigorúan külön tanácskozott (35. §), még földrajzilag
is meglehetősen távol egymástól: a magyarok a Várban, az osztrák küldöttek
pedig a századfordulóig az Akadémián üléseztek.” (
Cieger
2004. 316.)
„Budapest
Pest
, nov. 11. – Budapest
Beust
közös külügyminiszter köszönő levelet intézett az akademia
titkárságához, a miért az akademia kis termét a delegáczió ülésezésének
átengedte.” (
PN 1868. nov. 12.)
Beust, Ferdinand Freiherr von
Eötvös József
életében a második ilyen alkalom 1870
novemberének vége volt: „(A király, a közös miniszterek, s az osztrák
delegátusok) fővárosunkba érkeztek s nov. 24-kén
a delegácziók – Eötvös József
Pest
en ezuttal 2-szor – megkezdték ülésezéseiket, az osztrák delegáczió
d. e. az akadémia kis termében, a magyar d. u. a nemz. muzeumban.” (
VU 1870. 48. sz. nov. 27. 622.) Keltezés nélküli levele
azonban – már csak részletekbe menő útmutatásai alapján is – valószínűleg 1868. nov. 11., tehát Budapest
Beust
válasza előtt íródott.
Beust, Ferdinand Freiherr von
n
szobáink használhatók. Magától
értetik, hogy míg a delegatiók tartanak az Akademia müködését felfüggeszteni
kénytelen
Jegyzet
presidiális– elnöki (lat.)
Eötvös
Eötvös József