ARANY JÁNOS – TÓTH ENDRÉNEK
Pest
, jul. 15. 1864.
Budapest
Betegség iránti tudósitásodat nagy részvéttel vettem: adja isten, hogy
mire soraim hozzád jutnak, javúlt legyen egészséged.
A nálam levő
Ez utóbbi iránt még nem igen tehettem lépést, részint a sok baj miatt, mely
igy félév táján legterhesebb rajtam, részint mivel a kiadók, kivált a pénzesebbek,
így nyárban nem igen tartózkodnak
en; aztán meg tudtam, hogy míg az aratás sikere által
lendűlet nem áll be, a könyvárusok vállalkozó szelleme minden oly műnél,
melytől nem remélik hogy „csak úgy elkapják” annyi mint = 0. Most, kivánatodra,
küldöm vissza a kéziratot, egy pár megjegyzés kiséretében.
k.
beszélyrőlSzerkesztői feloldás: költői
n
úgy tartottam, hogy azt nem kell visszaküldeni, hanem megkisérteni eladásátJegyzet
A nálam levő–k.beszélyrőlSzerkesztői feloldás: költői
AJ
Arany János
Tóth Endre
Férj és nő (nyomtatásban A férj) c. művéről
szól.Tóth Endre
,
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: .
[törölt]
« p »P
estBeszúrás
Budapest
kedvezöbb
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: kedvezőbb
A kidolgozást szépnek, emelkedettnek, s költőinek találtam, s annál
inkább méltánylom érdemét, mert nálunk az ily kisebb elbeszélések sehogy sem akarnak
meghonosodni: mind a világ csak apró lyrával veszkődik, holott lantos költőnek is
elég tere van, száz meg száz nemű lyrai elbeszélésre. Mondom tehát, az egészet
méltánylom és sok tekintetben sikerült szívtörténetnek itélem.
[törölt]
« nek »
De van egy nagy kifogásom az alap eszme iránt. Költői mű alapeszméje nem
jöhet összeütközésbe az átalános morállal. Értsük meg jól: az
, melyet a költő maga nyiltan vagy eltakarva,
befektet a műbe. A költő festhet szenvedélyt, ebben
ki leginkább ereje: a szenvedélyek összeütközhetnek a morallal, a
világrenddel: de a költő nem adhat azoknak igazat a
küzdelemben. Épen ebben áll a tragicum. És
alap eszme
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: alapeszme
tünik
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: tűnik
Sand
, minden jelessége daczára, ez ellen vét leginkább. Ha a költői nagy,
világszellemeket tekintjük: alapvonásúl látjuk mindenikben ezt a mély moralis
érzetet, melyet lehel akármely művök. A szép így marad harmoniában az igazzal és
jóval, melyek nélkül Sand, George
meg szűnik
létezni.
Szerkesztői feloldás: megszűnik
A fenforgó beszélyben ez erkölcsi alap eszme lehelletét nem érzi az
ember. Egy férj szerencsétlen, mert gyöngeségből nem azt
vette el a kit szeret, elannyira hogy végre megsemmisűl. Küzd a fenálló moralis rend
vastörvényei ellen, mig végre elbukik. A mellett boldogtalanná teszi azt, ki őt
szerencsétlen helyzetéből nem hagyja menekűlni, nem pedig
azért, mivel a nőnek nincs akarata vagy erélye áttörni a megszabott világrend (itt a
v
szerint
épen erény – e nőt, mondom, szintén bünhödésre kárhoztatja, annál nagyobbra, mert a
rokonszenvet eleitől végig elfordítá tőle: ezt költői, vagy tragicus igazságtételnek
el nem fogadhatjuk: ez vagy alanyi feljajdulás, vagy tendentiosus megtámadása a
fenálló világrendnek, de nem tragicum. Nem tudom, felfogtad-e, a mit ily röviden
kellett kifeje
[törölt]
« á »a
lláshoz ragaszkodás) korlátain. – Igen; ez tragicus helyzet,
tragikus kifejlés: méltó tárgya minden költői tollnak. De ha a költő mintegy igazat
ad a szenvedélynek, ha együtt jajgat hősévelh a moral törvényei ellen, ha ezt, hagyja
ugyan bünhödni, de tisztázza és mentegeti; ha a nőt, ki olyas módon okozza
szenvedéseit, maga is szenvedvén, a mi a fenálló moralis rendBeszúrás
[törölt]
« s »z
nem: de műved hatása rám ez volt.
Beszúrás
A mi a részleteket illeti, azok többnyire szépek, finomak. Talán a
descriptio
.
n
több benne a kelleténél.
EgykisséJegyzet
descriptio– leírás (lat.)
[!]
terhelő az olvasóra. Az a sok táj, s természet rajz, mely bár finom
részletekkel, annyiszor előfordúl: a kisded mű, a kevés elbeszélési tárgy arányában
sokacska. No de ez a költői módtól függ, s kivált a lyrai epicus ráér. Nyelvre,
képekre, verselésre csak nehány megjegyzésem van. Ezek a szövegben kékkel jelölvék, s
itt nehány szó magyarázattal [sic!]
kisérem
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: kísérem
1ső lap . „Nyár estenet? mondják-e igy?
vagy csak csinálva van. Amúgy helyes, így a rím kényszerét mutatná.
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
[szerkesztői feloldás]
”
-”- „Megszólamlik a buzák fürje” – nem tisztább volna
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
avers
: „Megszólal a vetések fürje.”?
Szerkesztői feloldás: a vers
2. l. „Naponta”,
a.
Szerkesztői feloldás: annyi
m.
nappal idején, mikor nappal van, nem pedig egy
értelmü a naponként-tel.
Szerkesztői feloldás: mint
9. l. „Nejetől nem háborgatott.” – Ez a
particip.
Szerkesztői feloldás: participium
n
oly idegen itt. háborgatva volna.
Jegyzet
– melléknévi igenév (lat.)particip.Szerkesztői feloldás: participium
-”- „Vagy a szalag” E szalaggal föntebb már
volt egy csinos kép. Ez annyiban mond ellent: mert amott a szalag akkor volt szorosb ha távoztak, most pedig szorosbra feszűl s azért közelednek. Értem én a distinctiót,
n
de a kifejezésben
kellene máskép adni.
Jegyzet
distinctiót– megkülönböztetést (lat.)
13. l. „A vadon lüktetése” egy magában alig
érthető. Az a vadoni csend vagy mi, sejtelmessége bajosan is fejezhető ki: de talán
ez: a „vadon lüktet” mégis szokatlan. Igen! ha
megszemélyesítve érlüktetést mondanánk.
-”- Mond vala”. Nem
[szerkesztői feloldás]
„a.
Szerkesztői feloldás: annyi
m.
monda.
Szerkesztői feloldás: mint
-”- „ki mennyet vélt elérni, s vak koczkája poklot vetett – t. i.
Dante
.” Mit tesz ez? Dante, Alighieri
Dante
élve, visióban száll a pokolba, s bejárja mind a purgatoriumot mind a mennyországot. Dante, Alighieri
ö
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: ő
[!]
csak tourista ott. A szövegből úgy veszi ki az
ember, mintha [sic!]
Dante
kárhozott képen szállt volna pokolra.
Dante, Alighieri
-”- „melyben szivünk legszebb tüzével az indulat hányszor cserél.” Nem tiszta kifejezés. Szenvedély
még nincs, de van szivünk legtisztább tüze, melylyel meg az
indulat (ép akkor) cserél?!
[törölt]
« „ »
-”- „Ki halni érté … tovább hozni áldozatot. Még latinban sem menne e
két infinitivus,
[szerkesztői feloldás]
”n
egyiknek ut kellene.
Jegyzet
infinitivus– főnévi igenév (lat.)
-”- „Meglőn jegedve
…. Megjegedt. (Es wurde)
[szerkesztői feloldás]
”n
Jegyzet
Es wurde– lett (a német szenvedő szerkezet eleme)
-”- „Mint partján”… nem jobb volna: mint parton. Nem is övé (a habé) a part, hanem az áré, a folyamé.
37. „Irányt” accusativusa
n
az irány szónak. Iránt =
irányában. adverbium.Jegyzet
accusativusa– tárgyesete (lat.)
n
Jegyzet
adverbium– határozószó (lat.)
41. – túl azon, ha bár mikép szólt.” Nehéz, az
incisák
[szerkesztői feloldás]
„n
miatt. Átalában a nyelv sokszor nehéz a mondat
részeinek nagyon szétvagdalása, elszórása miatt.
Jegyzet
incisák– tkp. incisumok (incisa: többes szám): közbeszúrások, közbevetések (lat.)
-”- „Setét gondok ködébe
ölté lelkének egész tengerét….
tengert ölteni ködbe; no jó: de ez: A multnak ködét meggyülöltté”… mi itt a verbum regens?
n
vagy azt is ölté? A multak képét meggyülölté ölté: ezzel nem
tudok megbirkozni.Jegyzet
verbum regens– az összetett mondat mellékmondatbeli igeidőit meghatározó ige a főmondatban (lat.)
[!]
[sic!]
Elég is ebből ennyi. A rövidségre törekvés, a mondat tagok szétszórása,
a szokatlanok keresése még másutt is idéz elő homályt, s nehezíti az olvasást.
De mind a mellett, egy kis símitás után, kár volna hevertetni. Nagyon
szűk az effélékben irodalmunk.
Sannyi
szép van benne, hogy bizonyosan becsűletére válnék irója nevének. –
Szerkesztői feloldás: S annyi
A „rováson” is lehet már valami: de oly veszett aratásunk van az idén, kivált nekem, hogy azt sem tudom: élek-e
vagy halok. Mihelyt számba veszem híveimet, és tisztázhatom pénzállapotomat, azonnal
rajta leszek, hogy tehetségem szerint eleget tegyek a mivel tartozom.
AranyJ
Szerkesztői feloldás:
Arany J
Arany János