CSAPLÁR BENEDEK – ARANY JÁNOSNAK

Igen tisztelt Igazgató Ur!

Gyűjteményem egy részét porozgatván kezembe akadt holmi, a minek itt ott mások is vehetik hasznát, mielőtt magam vehetném alkalmazásba azon czélra, melly végett gyűjtém vala. Igy

p.

Szerkesztői feloldás: például

a magyar genealogiat illetők

Nagy Iván

urnak Stemmatographiajához

n

Jegyzet

Stemmatographiajahoz

– Utalás

Nagy Iván

Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal című művére, amely 1857–1868 között 12 kötetben jelent meg.

szolgálhatnak némi adalékul, kinek már előbb is adtam át holmit az

Amade

Amade László

féle

n

Jegyzet

AmadeAmade László féle

–

Amadé Lászlóra

Amade László

(1703-1764) vonatkozhat

leveltárbol

[!]

[sic!]

szedett adatokbol, s ez úttal még több iránti vágyát nyilvánitá; mire nézve még szolgálni fogok holmivel,

[!]

[sic!]

mihelytt időm engedi gyűjtemenyemet

[!]

[sic!]

tovabb

[!]

[sic!]

felturkálnom. Most csak a kézutba kerülteket másoltattam le hamarjában. II Egy pár régi levélnek jócskán meg viselt eredetijéről van itt hű másolat, talán majd a jogi régiségek közt vagy valahol használható. –

III

Beszúrás

A gyermekjátékokat a szegedtáji népszokások sat gyűjteményéből kivonva a Kisfaludy társaság népdal gyűjteménye számára küldöm

n

Jegyzet

a Kisfaludy társaság népdalgyűjteménye számára küldöm

– Ott nem jelent meg, a népköltészeti gyűjteményről l. az 1588. sz. levél jegyzetét.

vagy ha ott nem kell:

Gáspár János

nagy enyedi tanár urnak, ki illyesek küldésére egykor felkért. IV. A Bethlehem járások egy pár mutatványát, ha a

Kisf.

Szerkesztői feloldás: Kisfaludy

társaságnál nem kellenek,

t.

Szerkesztői feloldás: tisztelt

Szilágyi István

M.

Szerkesztői feloldás: Máramaros

szigeti tanár Urnak kívánom átengedni, ki mint saját leveléböl tudom, e tárgygyal tüzetesen foglalkozik. Ezeket illetöleg azonban meg kell

jegyezn

é

[bizonytalan olvasat]

m

Szerkesztői feloldás: jegyeznem

, hogy az ide mellékelt közlemény az effélének legalantibb nemű salakjábol való, s mint illyen néhutt trágársággal szenyezett s bohoczkodásba csapongó productio a tárgykezelőnek méltányos itéletét kivánja, nehogy ebből egyéb valamire történjék követköztetés. – Ugyanis a hol rendes vallási oktatás van, ott, ha még dívik a bethlemjárás, már ujabbi szerzeményüd (

Tárkányi J. B

Szerkesztői feloldás:

Tárkányi József Béla

énekes könyvéböl

n

Jegyzet

Tárkányi J. BSzerkesztői feloldás: Tárkányi József BélaTárkányi József Béla énekes könyvéböl

– Tárkányi Béla József (1821– 1886) énekeskönyvei az 1840–1850-es években jelentek meg: így a Lelki manna, az az imádságos és énekes könyv, különösen a katholikus keresztény ifjuság számára (1853-ben először, majd több mint két tucatszor) vagy aKatholikus egyházi énektár (1854).

s másokbol vett)

[szerkesztői feloldás]

lapalji besz.

vallásos énekekkel történik ez, és a trágárságtol teljesen ment. Az ide mellékeltek a tanyai és alsóbb rétegi városi proletár nép közt lappangnak és ott is csak ugy improvisálva szövetnek közbe holmi piszkosságok, t. i. olly helyeken, hol a szereplök avval sikert (anyagi hasznot) aratni vélnek, a minthogy ezt czélzásaik is mutatják. Az okos kezelö tudni fogja mindezt igazi okára vissza vinni. Részemröl objectiv hüséggel közlöm, mint a hogy illyesminek közlését szükségesnek vélem. De hozzáteszem még a nép idösbjeinek azon megjegyzését is, hogy „ezt a piszkos beszédet vallásos dologba vegyítve csak az óta lehet hallani, mióta a német világ annyra divatba hozta az istenkáromló erkölcsöket”

[szerkesztői feloldás]

.

– Nagy kár hogy illyesmik gyűjtésére régebben nem ébredt nálunk a gondolat, s még most sem eléggé szemes a gyűjtés vágy. –

Bátorkodom ezennel fölemlítni, hogy a közmondások, tájszavak s egyéb efféléken kívül, mellyek összeállitására folyton ohajtom az idöt, meg van kézirattáramban az egész szegedi boszorkánypör [törölt]
« , »
másolata,

m̅ely

Beszúrás

saját felügyeletem alatt s nagy részben általam készült már 10 éve, s némileg

Ipolyi

Ipolyi Arnold

által is fölhasználva a M. Magyar Mythologia függelékében,

n

Jegyzet

a M. Magyar Mythologia függelékében

– Ipolyi a

Karcsay G.

Csaplár Benedek

, illetve

Karcsanyéki G.

Csaplár Benedek

álnév alatt is publikáló

Csaplár

Csaplár Benedek

ra hivatkozott, egyrészt a főszöveg jegyzetében („

Karcsay

Csaplár Benedek

feláldozó hazafiúsága és barátságának köszönök 12 szegedi 1728–1744

[szerkesztői feloldás]

közötti

boszorkánypört, lemásolva a város levéltárából (közöttök a

Palugyay

Palugyai Imre

nál töredékesen s néhol hibásan közlöttek kiegészítései s kiigazításai is)” ( Ipolyi 1929. II. 173.); továbbá a függelékben: „ezen boszorkánypöri kútfőkhöz kapok még azóta

Karcsay

Csaplár Benedek

tól 15 sürűn írt ívet, mint a helyén felhozott szegedi

b. p.

Szerkesztői feloldás: boszorkány pör

egy másik részét s pótlékát, melyek az előbbieknél még sokkal tetemesb s érdekesb részletekkel birnak, de melyekből itt csak keveset vehetek fel.” (Ugyanott 357.)

mert már nyomtatás alatt volt a

M. M.

Szerkesztői feloldás: Magyar Mythologia

midön ide kerültem. – A városházi levéltárban lévö boszorkánypör diribdarab papir rongyokon van szakadozott részletekben. Ezekről a lehető leggondosabb figyelettel vettem le másolatomat, mellyböl látható, hogy a Palugyai Imre által közölt mutatványok

n

Jegyzet

Palugyai Imre által közölt mutatványok

– Palugyay Imre (1818–1866): 1847-től az Akadémia levelező tagja. Az utalás talán a Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírására vonatkozik, amelynek második része Szeged szabad királyi városáról is szól.

sokban hibásak. Ezekböl látható az is milly mese a

Dugonics

Dugonics András

anyjának megégetéséröl és az ifju

Dugonics

Dugonics András

nak gyermekkorában e jelenetnél részvétéről szóló mendemonda, mint azt

Jósika M.

Szerkesztői feloldás:

Jósika Miklós

„Szegedi boszorkanyai”

[!]

[sic!]

után némellyek komolyan s történeti adat gyanánt kongatják. (1855 a Magyar Sajtó 36 ^ik száma Athenaeumaban

[!]

[sic!]

czáfolgattam már e végett

Sárváry B

Szerkesztői feloldás: Sárváry Bélá

-t).

[szerkesztői feloldás]

lapalji besz.

n

Jegyzet

1855 a Magyar Sajtó 36 ^ik száma Athenaeumaban [!][sic!] czáfolgattam már e végett Sárváry BSzerkesztői feloldás: Sárváry Bélá -t

– Sárváry Béla András (1816–1894): kegyesrendi tanár, többek között Szegeden is teljesítve szolgálatot. Szeged városát ismertette a Hírnökben (1843), Dugonics Endre síremlékét a VU-ban (1855. 22. sz.). Csaplár Benedek megjegyzése az Igénytelen jegyzetkék a „Vasárnapi Ujság”22-ik számában közlött Dugonics András siremléke s életrajzához c. cikkre vonatkozik ( MS 1855. 36. sz. aug. 11. ).

– Ha

Grimm Jakab

Grimm, Jacob

és

Vilmos

Grimm, Wilhelm

n

Jegyzet

Grimm JakabGrimm, Jacob és VilmosGrimm, Wilhelm

–

Jacob Grimm

Grimm, Jacob

(1785–1863) és

Wilhelm Grimm

Grimm, Wilhelm

(1786–1859) háromkötetes népmesegyűjteménye: Kinder- und Hausmärchen (Gyermek- és házi mesék)

szelleme hathatósabban megszállná hazai tudományosságunkat: gondolom a boszorkánypörök is méltatva lennének a hazai tudomány érdekében ugy, a mint kell. – Ha a

m. t.

Szerkesztői feloldás: magyar tudományos

akademiának volna kiadó szándéka: az én mintegy 22 ivre terjedö kéziratom lemásoltatása s rendbeszedése iránt szivesen teljesiteném rendelközését. Nyomtatásban mintegy 5–6 ivre menne ez. – Méltóztassék ezt az illető helyen, alkalmilág

[!]

[sic!]

érinteni, ha nem fölösleges. – Ide csatolom egy keserves ének másolatát is, mellyet a régi levelek közt találtam; nem tudom származását,

azt sem, hogy nyomtatásban van-e valahol

Beszúrás

.

Bocsánat! hogy ennyi kéréssel alkalmatlankodom: ugy hittem, hogy igy leginkább czélhoz juttatom ez apróságokat[törölt]
« , m »
. M áskorj más uton igyeköztem holmit közbirtokká tenni: de vannak még a választottak közt is, kik az efféle csekélységeket legfeljebb megmosolyogják, vagy félre vetik a szemétkosárba. Ha az idemellékeltek sehol sem használhatók: bátor vagyok kérni azoknak lepecsételten s nevem alatt T.

Csösz Imre

Csősz Mihály Imre

n

Jegyzet

T. Csösz ImreCsősz Mihály Imre

– Csősz Mihály Imre (1838–1916): teológiai doktor, kegyesrendi tanár a pesti főgimnáziumban 1863–1865 között.

kegy.

Szerkesztői feloldás: kegyes

rendi

Gymn.

Szerkesztői feloldás: Gymnasiumi

tanárhoz küldetését, valamint a „ Fásult kedélyről” irt czikket

n

Jegyzet

a „ Fásult kedélyről ” irt czikket

– A szellemi fásultság címen,

Árpádfi G.

Csaplár Benedek

álnévvel ( Ko 1864. I. 6–7. sz. febr. 7. 121–125., febr. 14. 145–149.)

is, ha a[törölt]
« z »

n

Beszúrás

nak tartalma a „Koszorú” elveivel kevessé

[!]

[sic!]

férne össze. Dilettans ir[törölt]
« ó »

o

Beszúrás

gató létemre nem kivánok tolakodó lenni, oda hol válogathatni az elme termékekben. A jótakarás bir csak holminek megirására. E

n

Beszúrás

[!]

[sic!]

a fásult kedélyről szólani nagyon alakalomszerűnek találtam most, midön e kórság

szinte

Beszúrás

divattá tolta föl magát. Legközelebbröl volt alkalmam tapasztalni egy illy divatos ifju oriást, ki jeles tehetségei s mindennemü adományozottságánál fogva roppant hazafi szolgálatokra volt képesítve; és szép tehetségeinek illö kimivelése helyett a fővárosi létet mint egyetemi polgár[törölt]
« ! »
arra használja, hogy egy pár hónap alatt egy ezer

s

Beszúrás

nehány száz forintot elkölt és az egyetemben be sem iratja magát, hanem folyton a kocsmákban hentereg. Pedig elmondhatja ám, hogy longus post me ordo idem petentium dedecus.

n

Jegyzet

longus post me ordo idem petentium dedecus

– longus post me ordo idem petentium decus – azaz: „mögöttem a hasonló dicsőségre szomjazóknak hosszú sora áll”.

Livius

Livius, Titus

A római nép története a város alapításától c. művéből (2. könyv, 12. fejezet);

Mucius Scaevola

Scaevola, Mucius

szavai a Rómára támadó Porsenna, clusiumi király előtt, miután sikertelen merényletkísérlete után az uralkodó elé kísérték (Livius 1982. 115.)

– S igy hát bizony van kire szoljon a dorgabeszéd. De ha a koszorúba kemény, – befér máshova. A propos a

Döderlein Lajos

Döderlein, Ludwig

nak

n

Jegyzet

Döderlein LajosDöderlein, Ludwig nak

–

Ludwig Döderlein

Döderlein, Ludwig

(1791–1863): német filológus, egyetemi tanár. Az ókori auktorok kutatása mellett iskolakönyvei is jelentősek.

alapul vett iskolai beszéde talalható e könyvben: „ Öffentliche Reden mit einem Anhange Pädagogischer und Philologischer Beiträge von Ludwig Döderlein Frankfurt am Mein und Erlangen 1860” 132 sat. lap. Akkor a nagy sietség miatt feledtem ezt följegyezni, pedig elvem a kútföt hüen idézni,

s

Beszúrás

nem szeretem a másét amugy magamé gyanánt felmutogatni. Kérem tehát ez idézet melléklését, ha netán megjelennék alkalmilag, mint a nyilt levélben érintve van.

n

Jegyzet

mint a nyilt levélben érintve van

– „

Cs. B.

Csaplár Benedek

urnak, Szeged. Köszönet. Alkalmilag használandjuk.” ( Ko 1864. I. 1. sz. jan. 3. 24.)

Bocsánat e hosszas alkalmatlankodásért. –

T. Igazgató Urnak

őszinte tisztelöje

CsaplárBenedek

Szerkesztői feloldás: Csaplár Benedek