Hogy igen igen kedves 2 leveledre csak most válaszolok, annak valóban materialis oka van,
de korántsem ollyan, millyet Te ugyan emlitesz,
n
de engedd
hinnem, hogy nem hiszesz felőlem. – Majdnem két hétig hon nem voltam, egy hétig meg
katona-executió ült nyakamon,
tegnap előtt hagyott csak el. Tegnap még pihentem, nem akarván
oy
kedélylyel, mellyre talán
még iménti környezetem légköréből valami ragadt vólt, leg kedvesebb foglalatosságaim
egyikéhez térni, t.i. hogy veled legalább levélben társalogjak. Igy írok csak ma. – A
tragédia kiálitása a’ lehető leg kedvesebb izlésemre is, s átalános vélemény szerént.
Változtatásaidért csak ujabb hálával tartozom, a nyomtatási hibák meg bámulatos gyérek.
Egyedűl a 39ik lapon a’ második sorban
„arra ítélt állata,
Szerkesztői feloldás: olly
mey
minden rendnek malmán húzni fog” nem coherealSzerkesztői feloldás: melly
n
talán egészen, itt nem tudom eredetileg már én
hibáztam-e el a’ constructiot s te észre nem vetted, vagy máskép jött bele a’ kis zavar,
– ez azonban olly semmiség, hogy épen felhozása álltalJegyzet
cohereal– nyelvtanilag egyezik (lat.)
[!]
az egész ritka
hibátlanságát emelem ki. – Egyet fogok csak örökké restelleni s
[sic!]
piruln
magam elött, hogy
ollyan szellemet mint tiéd, magasztos hivatásától én vontam el hetekre
Szerkesztői feloldás: pirulni
meanicus
munkára, hibák
igazítására e. a. t.Szerkesztői feloldás: mehanicus
n
A te oda engedő barátságod ’s készséged pedig e’
szégyenemet még inkábJegyzet
e. a. t.– stb. jelentéssel – az AJLI II. egyenesen át is írja „stb.”-re (399.)
[!]
növeli, pedig még ha levéllel kereslek is meg, akkor is
kétszer szoktam meggondolni, valjon vegyem-e időd[sic!]
et
, s úgy is
elfoglalt lelkedet illy haszontalansággal igénybe, máskép el hiheted, hogy többször
alkalmatlankodnám soraimmal. – Ami a’ tisztelet dijt illeti, arra azt mondom, ha a
Kisfaludy-társaság nem adott volna semmit, az többet érne nekem elismerése mellett, mint
a’ könyváros nagy díjazásai, de nem rendkívűli s valóban érdemem feletti díjazásban
részesítettBeszúrás
-e
már csak azzal is, hogy keblébe fel venni
érdemesnek itélt? – Azon kivül maga a’ nekem szánt öszveg is olly illedelmes, hogy egy
vadon-újan az irodalomba toppant ember mint én, alig ha a’ könyvárustól azt meg kapja; –
mert müvem jó nevét ismét csak a társaságnak köszönhetem. – Leg elejétől azonban az vólt
feltett szándékom, hogy első spoliaimatBeszúrás
n
a múzsák óltáráraJegyzet
spoliaimat– (hadi)zsákmányaimat (lat.)
[!]
szentelem s így e’
tisztelet dijból egy dupla alapitványt akarnék csinálni a Kisfaludy-társaságnál,
gondolom hogy az egyszerű alapítvány 60 frt, úgy 120 frtot kivánnék alapitani. A többit
200 frtig kiegészitve, az Akademia tőkéjéhez szántam. Itt falun nem tudjuk úgy a
cursusokat,[sic!]
n
mik mai időben mindég változnak, azért kérlek légy kegyes e dolgot helyettem el intézni
s nekem meg írni Jegyzet
cursusokat– árfolyamokat (lat.)
[törölt]
« hi »áalán
fogva. – Most ismét
egy új kérést!
Szerkesztői feloldás: átalán
– Te voltál az ki nevemet az irodalomba hoztad, ítéleted temethette volna azt el örökre.
– Azon sok után meg tennéd-e azt is még értem, hogy Te mutatnál be a
társaságba?
n
– Van-e továbbá rendes idejök a társaság üléseinek,
mellyekben székemet el foglalhatom? – Már készítek e’ czélra egy esteticaiJegyzet
Te mutatnál be a társaságba–
Madách
ot az 1862. jan. 30-i gyűlésen
választották a Társaság soraiba, székfoglalóját pedig márc. 27-én tartotta. A Kisfaludy Társaság márc. 27-i ülésének jegyzőkönyve
szerint: „Madách Imre
Arany János
Igazgató üdvözölvén s bevezetvén Arany János
Madách Imre
ujon választott tagot, az utóbbi ’Az aesthetika
és társadalom viszonyos befolyása’ czimű értekezéssel foglalá el helyét.”
(
MTAK Kt Ms 5767.) Madách Imre
AJ
bemutatását a SzF
is közölte:
Egy üdvözlő szó (II. I. 26. sz. 1862. máj. 1. 401–402.;
AJÖM XII. 369–371.,
774–780.)Arany János
[!]
munkát,
de minden esetre közölni szeretném veled, ’s kérlek mond majd meg el mondhatom-e, – mert
valami sületlent nem akarnék mondani, miután ugy is többet vár tőlem minden, mint
valóban bennem van, sok, érdemem feletti birálata miatt müvemnek. – Én kedves barátom
publicista voltam[sic!]
n
mielőtt az irodalomban fel léptem,
pártküzdelmekben, megyei caballákbanJegyzet
publicista voltam–
Madách
az 1840-es években a centralisták orgánumába, a
PH-ba írt.Madách Imre
n
vettem részt, azért ne hidd
hogy talán olly érzékeny vagyok a’ kritiJegyzet
megyei caballák– Kabale: ármány, intrika (né.) latinosított változata
[törölt]
« c »k
ában, mint
egy szűz lány, ki mindjárt el pirúl. Az én bőröm e tekintetben vastag, ’s beszélhetne
nekem sokat valaki míg sértve érzeném magamat. Szinte furcsán esik müvem irányában az a
selyem kritika mindenfelől, csak úgy ohajtom a’ daróczot, – nevetném nem fájna, ’s egy
olly ember becsülése mint Te, egyensúlyozna előttem ezer mást. De ismét bele jöttem a’
fecsegésbe. Engedj meg, s tartsd tovább is barátságodba Ki megnem szűnök lenni igaz
tisztelőd is
Beszúrás
Madách Imre
Madách Imre