KOVÁCS JÁNOS – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom!

Ha soha nem lettel

[!]

[sic!]

vólna völegény és újházas,

n

Jegyzet

Ha soha nem lettel [!][sic!]vólna völegény és újházas

–

Kovács János

1856. nov. 24-i levelében mutatta be menyasszonyát

AJ

Arany János

-nak ( AJÖM XVI. 854. 776–777. )

söt ha a’ házassági bóldogság utóbbi higgadt éveiben is meg nem esnék rajtad egy-egy kis –, legalább levélirásbeli hanyagság: (:az az két pont:): ’s most következik az apodosis:)

n

Jegyzet

apodosis

– utótag (gör.)

[!]

[sic!]

úgy nem is merném reményleni, hogy megbocsátasz, illy makacs hanyagságomért. De barátom! 8–10ig iskolában vagyok, 10–12ig itthon adok órát – még pedig az abécéből, hogy a nagy professori fizetés mellett megélhessünk, 2–4-ig ismét iskolám van, ’s a mi kevés idö hátra van aztán a [törölt]
« p »

n

Beszúrás

apból, milly észrevétlenül eltelik az egy szerető kedves nő óldala mellett. ’S bár illy kevés időm marad magamnak, én még sem irigylek senkit a’ világon, én magamat olly bóldognak érzem.

Én szegény megbóldogúlt

Domokos

Tisza Domokos

unk verseit mind letisztázva szerettem vólna hozzád elküldeni, de arra rá nem értem, ’s ime össze pakoltam mindent, a’ mit kaptam, használd fel belőle a’ felhasználhatót.

n

Jegyzet

Én szegény megbóldogúlt DomokosTisza Domokos unk verseit mind letisztázva szerettem vólna hozzád elküldeni

– lásd Tisza Lajosné Teleki Julianna

AJ

Arany János

-nak, 873. 1857. jan. 30.

Most Isten veled! hólnap indúlok Gesztre feleségemmel együtt, ’s talán az összel titeket is meglátogathatunk; addig is szives tiszteletemet kedves nödnek, s gyermekeidet veled együtt ölelve maradok

barátod

Kovács János

mk