Aranysárkány fejléc kép
 
Heckenast Gusztáv – Aranynak
Pest
Budapest
, aug. 23. 1856.  
  Tisztelt tanár ur!  
  E napokban
Mikulás
Mikulás János
Ur
n
Jegyzet
Mikulás
Mikulás János
Ur
Mikulás János, a pesti kerület protestáns iskoláinak felügyelője, aki nemcsak a nagykőrösi gimnázium iránt tanúsít „tűrhető jóindulatot”, hanem
Arany
Arany János
nak is jóindulatú pártfogója. (Lásd Voin. AJé. II. k. 262. l., Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Szerk. Angyal Dávid.
Bp.
Budapest
1925. 537. l.)
ő nagyságával értekezvén, bátor vagyok Önt t. felszólítani, miszerint a munkában levő olvasó könyvet minélelőbb elkésziteni és
Mikulás
Mikulás János
urnak beküldeni méltóztassék.  
  Egy olvasó könyvnek hiányát
n
Jegyzet
egy olvasó könyvnek hiányát
– a kérdés tehát nemcsak
Arany
Arany János
nak okozott gondot tanári munkájában, aki a Nagykőrösön használt Lonkay-féle olvasókönyvet nem tartotta kielégítőnek és inkább
Toldy Ferenc
Toldy Ferenc
Példatárához fordult, az irodalomtörténet tanításához pedig a mohácsi vészig terjedő időszakra nézve ugyancsak
Toldy
Toldy Ferenc
nak A magyar nemzeti irodalom története c. kétkötetes művét (
Pest
Budapest
1851– 52.), majd innen kezdve a
Kisfaludy Sándor
Kisfaludy Sándor
ig terjedő időszakhoz ugyancsak
Toldy
Toldy Ferenc
nak A magyar költészet története c. munkáját (
Pest
Budapest
1854.) használta vezérfonálnak, végül pedig maga írt tanítványai használatára irodalomtörténetet. (Lásd Voin. AJé. II. k. 266. és 269– 270. l.). Mikulás János sürgető nyilatkozata, amelyet
Heckenast
Heckenast Gusztáv
közvetít
Arany
Arany János
nak, az olvasókönyv hiányát országos kérdésnek látja, pótlását ezért szorgalmazza.
a nevezett Ur legjobban érezvén, igen ohajtja, hogy olvasó könyvünk megjelenése tovább ne késsék, annyival inkább, mivel ő eddig minden egyéb ilyféle irodalmi vállalatot visszautasitott,
n
Jegyzet
eddig minden egyéb ilyféle irodalmi vállalatot visszautasitott,
Mikulás János tehát az elutasítás ellenére továbbra is folyamatosan elsőbbséget biztosított
Arany
Arany János
és
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
tervezett olvasókönyvének.
s így elég időt engedett, hogy Önök az e tekintetben létező hiányt pótolva
n
Jegyzet
Önök az e tekintetben létező hiányt pótolva
Arany
Arany János
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
ral dolgozott az olvasókönyv szerkesztésén. A két kötetre tervezett mű első részével 1854 végén készültek el. A négy ven ív terjedelmű kézirat egyrészt az epikus költészet ősibb műfajait: az eposzt, mondát, mítoszt és legendát, másrészt a történetírás műformáit mutatta be szemelvényeken és műfajonként közbeiktatott elméleti fejtegetéseken. (Lásd Voin. AJé. II. k. 267– 268. l.) A művet benyújtották engedélyezésre a tanügyi hatósághoz (lásd
Arany
Arany János
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
nek 1855. jan. 17-én írt levelét); de bár
Arany
Arany János
szerint a műből „teljesen ki volt zárva a politika és a szerelem, s épen ezért járt különös nehézséggel a gyűjtemény összeállítása”, az engedélyt nem kapta meg. (Lásd
Benkó Imre
Benkó Imre
: Arany János tanársága Nagy-Kőrösön.
Nagy-Kőrös
Nagykőrös
1897. 73– 74. l.) Ez idő tájt ugyanis a német nyelv szélesebb iskolai érvényesítésére törekedett az önkényuralom okt at áspolitikája.
– az olvasó könyv elkészitése által kivánságának eleget tehessenek.  
  Részemről ez előtt huzamosb idővel pénzbeli előlegezést adtam,
n
Jegyzet
pénzbeli előlegezést adtam,
– az előleg Összege ismeretlen.
Heckenast
Heckenast Gusztáv
ívenként 17 forint 30 krajcár tiszteletdijat ajánlott meg a szerkesztőknek. (Lásd
Voinovich
Voinovich Géza
id. 167. l.) –
[szerkesztői feloldás]
Sándor István
Sándor István
jegyzete.
s így bátor vagyok Önt sürgőleg felkérni: hogy a kézirat beküldését mielőbb eszközölni szíveskedjék, nehogy ellenkező esetben, ha t. i. valamely Concurrentia támadna e részben, – tetemes kárt vallani kénytelenitessem. – Megnyugtató szíves válaszát kikérve, teljes tisztelettel maradok  
  tisztelője  
 
Heckenast Gusztáv
Heckenast Gusztáv
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd
AJ.
Arany János
Ért. 1899. 597. l. 219. sz. a.).