Tompa Mihály – Aranynak

Édes barátom!

Nagyon megörűltem valóban szomorú hiren kezdödö tudósításodnak;

n

Jegyzet

szomorú hiren kezdődő tudósításodnak;

–

Tisza Domokos

haláláról.

s erösen követelem: hogy te is örűlj meg jelen válaszomnak; nézz meg benne minden betűt, forgasd meg előre hátra, jobbra balra, mert ez a levél az, mellyet én csak egy kicsibe mult, hogy neked soha meg nem irok. T. i. bolondságból majd meghaltam. Junius 17-én anginám támadt, rögtön tizenegy pióczát vettünk rá s minden párgolást, füstölést, gurgulázást elkövettünk vele, de mind hasztalan. Ez keddi napon volt, az azt követő szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton vasárnap reggelig nem ettem, nem ittam, nem aludtam. Akkor t i. vasárnap éjjel a homeopathiához folyamodtam

n

Jegyzet

anginám támadt, … homeopathiához folyamodtam

– szívtáji szorító fájdalmát, esetleg torokgyulladását – „hasonszenvi” gyógymóddal kezelte. Erről lásd

Tompa

Tompa Mihály

1854. okt. 21-i levele jegyzetét.

s reggelre tullettem az életveszélyen. Torkom baloldalát foglalta különösen el, ha a jobb oldalra is olly mértékben átjön s lélekző müszeremet tökéletesen bezárja: okvetlen megkell halnom, az orvos véleménye szerint is, de éreztem ezt magam is. Ha nem volnának, kikért élnem és kinlódnom kell a világon, s egy két jó ember s barát is nem akadna, kiktől roszúl esnék elszakadni: bizony, bizony nyugodt lélekkel behunyni birnám akár még ma szemeimet; de gyalázatosan, egésséges testtel megfulni sokkal kinosabban mint a kit felakasztanak, s elveszni gonoszúl: még akkor sem akarnék. Azóta semmi bajom testikép, de kedélyem megromlott; lelkemnek mindkét oldalon anginája van; melly olly nehézze teszi neki a lélekzést. Undorodom az élettől, haragszom mindenkire; másra, magamra.

Tehát szegény geszti poéta csakugyan megholt? Én nem láttam soha személyesen, csupán tűkörböl mint az irás mondja,

n

Jegyzet

nem láttam … csupán tükörből mint az irás mondja,

– Biblia, Mózes IV. 12. 6.

s általad ösmertem, de mindenesetre szívemből sajnálom; annyival inkább mert két szomorú példa épen illyen csak mostanában történt nálunk, 22, 23 éves fiúk mell-bajban vesztek el; de ollyan remek fiúk, hogy valóságos veszteség az emberiségre nézve. Nem tarthatta hát meg az afrikai lég sem szegényt? s még némi nyomorú szerencse: hogy ott nem halt el.

Jól van édes barátom! ha nem jöttök: hát maradjatok otthon; én többet nem mondhatok! Sehova se mentek,

Szalontá

Nagyszalonta

ra nem mentek; de azért ide se jőjetek, mert az indiscretio lenne. Persze az! attól nem félsz: hogy a világ megitél, nem is gondolsz vele mit sem; tehát köztetek és köztünk van az ok: miért nem jöttök. Hiába indiscretio! ez pedig nagy szó.

Miután pedig itthon senki sem maradhat velem: megengeded hogy veled is veszekszem egy kicsit, mint a fenebbi sorokban már tevém is, s hogy beléd akadok e pontban melly igy kezdődik: az emlekezetből sat én ezt így tapasztaltam mindig: az emlékezetből hamar eltünik az, a mi tán édes volt, s a keserű megmarad. (Hogy aztán áldás-e ez vagy átok az emberi nemzetre: azt nem vitatom.)

Örülök hogy bajod enyhűl, majd csak elmarad csendesen, ezzel biztatom én a feleségemet is; azzal biztatom: hogy ha vénül, baja enyhülni fog, s szinte ohajtom – a mi különben természetelleni – hogy csak vénűlne hát mentűl-elébb. Kedves komám asszony pedig hagyja otthon az öreget a

Szilágyi Sándor

szárnyai és felelőssége alatt, s jöjön a gyermekekkel Gömörbe s illetőleg Hajnácskőbe, gyogyitsák meg fájos lábaikat. De Kecskemétre csakugyan ne menjetek; tartsának

[!]

[sic!]

velem ki azt mondom: mindenütt rosz nincs mit válogatni.!

A verseket

n

Jegyzet

A verseket

–

AJ.

Arany János

kisebb költeményeinek, kötetét.

és kéziratot kaptam, igen köszönöm mindkettőt édes

János

Arany János

kám,

Heckenast

Heckenast Gusztáv

tal is tisztában van a dolog, minden jól van; csak az van roszúl: hogy névjegyes papírod még sincs kezem közt. Tennap volt itt

Palóczi

Palóczy Ábrahám

,

n

Jegyzet

PalócziPalóczy Ábrahám ,

– lásd

Palóczy Ábrahám

, ADATTÁR

rutúl összeszidtam (erre van egy kevés tehetségem) ő pedig szidta a gyárnokot és papiros fábrikát s imé – a papír meg sincs készen. de légy nyugott! még tovább tart.

Mi verseidet s a birálatot illeti:

n

Jegyzet

Mi verseidet s a bírálatot illeti;

–

Greguss Ágost

bírálatát lásd PNapló, ADATTÁR.

illyen dologról, tudod hogy mi nem igen szoktunk beszélgetni. Minek is az? De most még is minthogy eléhoztad : pár szót. Verseidre minden kétségen kívül büszke lehetsz; az lehet az irodalom, az is; a kiemeltetést megérdemled, annak mi kik tégedet nem csak ösmerünk de szeretünk is: a legöszintébben örülünk. (A mi alatt magamat értem s azon másokat kik ugy éreznek mint én, s kik nem szoktak critikát írni.) De a

Greguss

Greguss Ágost

bírálata nekem, – furcsa! bár igazat mond, – még is csömörletesnek látszik; a hang a mint tartja azt, csömörletes; s azon marhaság, hogy egy emberből akar irodalmat alkotni, a mások teljes lenézésével. Emlekszem jól rá, midőn valakit bántottam előtted, ezt irtad: Egyikünk sem olly nagy hogy egy maga legyen minden mindenekben, és senki sem olly kicsiny hogy használható ne lenne. Én tábornak nézem az irodalmat; lovasság, gyalogság, tüzérség, utászok, mérnökök sat mindenki a maga helyén! de ezek a barmok a generalis nyakába dobot akasztanak, kezébe zászlót adnak, hátára ágyút kötnek hogy ő maga legyen egy tábor. Aztán az a forçirozás, mellyel

Gr

Szerkesztői feloldás:

Greguss

Greguss Ágost

beszél, az az igen kötése a publicum szivére annak hogy

Arany

Arany János

millyen költő, az boszant engem; tudja azt mindenki; ebben a nagyon kinálgatásban sok ember étvágyat veszíthet. – Édes barátom! légy lelkedben meggyőződve hogy én barátságunkat többre becsűlöm iróskodásunknál, s engem a mellőzés többé nem bánt; szinte megijednék mint az egyszeri hires szónok, ha valaki tapsolna, megijednék: hogy nem mondtam-e valami bolondot. S épen barátságom s irántad igaz indulatom jogosít arra, hogy verseid birálata felett kimondjam öszintén véleményemet. Mi pedig azt a szavadat illeti: kisérlet egyben … másban: annak ellene mondok, s kész vagyok veled rettenetesen összeveszni. Szerencséd: hogy ösmerlek s tudom: hogy a mit mondasz: öszinteséggel mondod, mert különben azt hinném: hogy értem akarod kevesbiteni magadat. Azonban halld tőlem, és hidd el: hogy nincs, épen nincs ebben igazad. Csak téged az isten sokáig éltessen!

Én már az maradok a ki vagyok, mint

Lisznyai

Lisznyai Kálmán

nagy költő, én kicsiny, ez a csillagzat dolga, ez ellen nem mehetünk; de tudom istenem hogy az a botrány nem fog velem soha történni a mi most legközelebb szegény

Lévay Jósi

Lévay József

val

n

Jegyzet

a botrány … Lévay JósiLévay József val

– a Pesti Napló jún. 25-i számában jószándékú közlemény jelent meg. Eszerint a

Lévay

Lévay József

költeményeinek II. kötetére közrebocsátott 9 előfizetői íven mindössze 35 előfizető szerepel. Azt is szóvá teszi, hogy

AJ.

Arany János

költeményeire sem gyűlt össze 500 előfizető. A Hgyf. jún. 26-i száma a

Tompa

Tompa Mihály

-jelzete címen hozta le a közleményt. – Utóbb a PestiN. júl. 3-i száma korábbi híradását helyesbítette, közölte, hogy

Lévay

Lévay József

nak 200-nál több előfizetője gyűlt össze. – A PNapló tudósítója Pompéry János volt, lásd

Tompa

Tompa Mihály

aug. 12-i levelét

AJ.

Arany János

-hoz.

történt; olvastad ugy-e? bepanaszolják a Naplóban, – a mint iratik, meghatalmazása után – hogy keveset adtak neki, hogy nem praenumeráltak, hogy nem méltányolják! Pfuj! ez iszonyú gyengeség! Arra a Hölgyfutár szegény

Kerényi

Kerényi Frigyes

után így kezdi ebbeli tudósitását: Holdvilág a koldus énekesnek! hisz ez barátom kéregetés! ezért a

Jósi

Lévay József

fejét kénytelen leszek megmosni. Aztán vigasztalásul azt mondják neki: Ime

Arany

Arany János

nak sincs több 500 nál vagy

anyi

Szerkesztői feloldás: annyi

se! Minő satyra! fényesen birálnak a tárczában s ugyanott a főlapban azt mondják: hogy ennyi s ennyi praenumeránsa sincs! Mindezek utálatos dolgok.

A hölgyfutárból olvastuk

Julcsa

Arany Juliska

szereplését,

n

Jegyzet

A hölgyfutárból olvastuk JulcsaArany Juliska szereplését

–

Kisfaludy Károly

: Csalódások c. vígjátékában. Lásd Hgyf. jún. 14-i sz., ADATTÁR.

örültünk és tünödtünk; nem kap-e a gyermek kedvet a szín-világhoz? tudj’ az isten! szép szó ez a müvesz és müveszet, de még is igen közel van ehet: czifra nyomorúság. Ez azonban csak felvillant nekünk, s reméljük az egész gyermeki kedvtelés s ha ugy van: szebb játékkal s hasznosabbal nem tölthetné el üres idejét.

Mi megvagyunk.

Géza

Tompa Géza

igen vékony sápadt legényke, de tele elevenséggel, humorral és hunczfutsággal. Sok örömünk van benne. Csak ti is látnátok azt. Jövő héten viszem őket Hajnácskőbe, magam is ott maradok pár nap. Remélem: hogy ha nehány nap lapot nem olvasok, szép – (???) irodalmat nem látok, előfizetesi ivet, és kalendariomi-sürgetéseket nem kapok, jó cseviczét iszom: lelkem felfrisül egy kevéssé.

Szemeré

Szemere Miklós

től mióta nála voltunk nem kaptam levelet. Beteg alkalmasint az orrára. Isten áldjon meg benneteket ölelünk, csókolunk

Hanva julius 4.

barátod

Miska

Tompa Mihály

AJOM16

Megjegyzések: