Arany – Tisza Domokosnak
NKőrös
, jul.1. 1855.
Nagykőrös
Akaratom ellen, kissé megint elhuzódott válaszom, pedig még adós vagyok a
bírálattal,
n
melyet is, hogy kellően véghez
vihessek, felöltöm officiosus képemet, s azt a spleent,Jegyzet
még adós vagyok a bírálattal,– annak a tizenöt versnek bírálatával, melyet
Tisza D.
jún. 3-án küldött s melyet jún.
13-i levelében még hárommal kiegészített.Tisza Domokos
n
miből, tagadhatlan, nekem is jutott egy kevés, előveszem. Valóban a rosz világ nem igen téved,
ha állítja, hogy én nem mindig a legderültebb kedélyben vagyok; de önnel, ön irányába, kedves
Jegyzet
felöltöm officiosus képemet, s azt a spleent, … előveszem.– Félhivatalos, komor képet ölt.
Domokos
, ohajtok a régi
maradni – kivéve mikor ex offo beszélek, mint épen most, melly solemnis
alkalomTisza Domokos
n
minden tréfát elűz.
Jegyzet
mikor ex offo beszélek, … melly solemnis alkalom– ex officio = hivatalból, s ünnepi alkalomból.
Nem érzek ugyan magamban hivatást olly költemények megbírálására, mellyek Ausonia ege
alattam ehez
hiányzik a kellő pápaszem; mindazáltal, minthogy ohajtja, ám legyen!
n
születtek, mert nálJegyzet
Ausonia ege alatt– Az ausonok (auruncusok) Itália nyugati partján laktak, a Sorrentoi félszigetig.
AJ.
itt Olaszországot jelzi vele, éppen Arany János
Tisza D.
verse alapján: „Én a ki szép Ausonián … ” (Lásd
A határon c. versét.Tisza Domokos
[törölt]
« l »
Itéletem szerint nemcsak legmagasb, de legjobb is a
Velence
. egészen jó, dallamos, rythmusos egy valami – a nélkül hogy újat
mondana).
n
Ez már irodalmi szinvonalon áll. Utána mindjárt
Elba
. – Nem fogok egyes metaphorákat, egyes
rímeket piszkálni: Domokos e részben szintugy érzi mi a jó, mint én. A
Trieszt
keveset mond – mert sem új, sem valami
gyöngéd. Gyakorlatnak jó, de versnek még kevés,
Turin
, jellemrajz. Elég csinos.
Nizza
(„Nincs egy felhő)Jegyzet legjobb is a
Velence
– Az itt megbírált verseket
Tisza D.
jún. 3-i levelében küldte. Szövegüket lásd e kötet 541–
554. l. – E versek közül Tisza Domokos
AJ.
a következőket vette fel
TDHV.
közé: Trieszt
(84. l.) – Turin
(87– 88. l.) – Nizza. Okt. 21-én 1854.
(89– 90. l.) – Nizza. November 2-án, 1854.
(91. l.) –Savoyard-dal
(92. l.) – Nizza. Január 7-én, 1855.
(93– 94. l.) – Egy kép alá
(95. l.) – Elba mellett
(96– 97. l.) – Das ewige Lied
(98– 99. l.).Arany János
n
: nem új ugyan alapjában de a kidolgozás, alkalmazás igen jó. A forma is, nálunk
új s kedves.
Nizza
: („szeretlek”) – Anakreoni játék – kedves forma (:
Ἡ γη μελαίνα πινεῖ :)Jegyzet Lásd e kötetben 541– 546.
l.
n
annak, a mi igen jó.
Savoyard
dal
: Szinte csinos genre-dal.
Hozzá
: tüzes – igazán? egyébiránt, mintha
feltenné, hogy egyszer elfeledi a kedvest, s aztán úgy tér majd vissza
hozzá. Ez nincs írva praxisbol: felejteni, vagy más célt tűzni ki, más cél után
fáradni s megint visszatérni – az nem megy. S ez esetnek kigondolása a hő
percben, már hidegséget mutat. Majd, majd D-s, fog eroticumot is írhatni jót, de
azt hiszem, később. Forma különben igen jó. A
Köszöntő
bár véletlenűl kerűlt ide, előttem
nem érthetlen, de természetesen az lenne a publicumra nézve.Jegyzet
Anakreoni játék – Ἡ γη μελαίνα πινεῖ– A fekete föld iszik.
n
A tréfa eléggé
kedélyes; de közönség ugy volna vele, mint localis anecdotával, melly ismeretlenek közt
elveszti savát borsát.
Nizza
: („Hogy ne szeretne”) szinte elég jó
genre-dal: de a
Szív és ész
alig élvezhető. Miért kell a
széptől a jóért bucsut venni? nem férnek össze? –
Egy kép alá
. Csinos.
Cantico
!! ezt tegyük Elba mellé legalább is! –
Az öreg úr álma ...
nem sokat ér.
Das
ewige Lied
: jó forma. (Formán az ének v. dal
belformáját is értem, nem csak a rímet, v. mértéket. Azt hiszem, pélásd
hogy a Lied
Jegyzet A
Köszöntő
… előttem nem érthetlen, de természetesen az
lenne a publicumra nézve. – A vers a Kálmánnak c. tréfás köszöntő bátyja
huszonnegyedik születése napjára, amelyet
Domokos
– hangvétele miatt – „igen nagyon” restellett a verseit másolók
előtt. (Lásd jún. 3-i levelét.)Tisza Domokos
[törölt]
« egy »
Általájában, édes
D.
, ez a
kül- és főleg belforma az, a miben nagy haladását
tapasztalom. S ez nem kevés, – ez sok. A zengelmet rendesen tneg tudja
adni dalának, az emelkedést ódájának – s ritkán vét a hang, – az egység ellen. Ez az, a mi
ritka a mi magyar költőinknél: ők írnak verset – elkezdik elül és
folytatják, míg adja a kulacs. A forma igy véve, sokszor
azonos a költeménnyel; legalább én nem tudom, mi emeli, például az
Edward
balladát, vagy a magyar „Megöltek egy legényt”
(
Erd.: Népdalok I) költeménnyé, ha nem
tisztán a forma. – Most lássuk a geszti verseket:Tisza Domokos
n
Jegyzet
Most lássuk a geszti verseket:–
Tisza D.
jún. 13-i levelében küldött három verse: A
határon – Itthon – Az utolsó lovag; szövegüket lásd e kötet
570– 572. l. – Ezek közül a
TDHV.
közé beiktatta az Itthon
c.-t (100. l.), lényegében változatlanul. Bár bírálatában a 2. vrsz. utolsó
sorát: „Az öreg torony magosabb” – kifogásolta, a kötetbe mégis így vette fel. – A
„pirossabb”, „magassabb” szavak helyesírását javította: „pirosabb” magosabb”-ra s a „c”- ket
„cz”-vel közölte. – Az utolsó lovagot nem közölte a gyűjteményben, bár
megdicsérte; talán az alcím miatt: „A magyar aristocratia hattyúdalául.”Tisza Domokos
A határon
: Az érzés tiszteletre gerjeszt, mert
őszinte, de máskép az egész igénytelen dolog. Aszott,
között nagyon tinódias.
Itthon
: Az öreg torony
magosabb nem jó sor. Miért? mert ki utról jő haza, ὁς μαλα πολλα
πλαγγθη
n
az az öreg tornyot még törpébbnek fogja látni, miután
szeme nagyobb épületekhez szokott, maga is nőtt. A hangjában van valami kedélyesség, máskép
nagyon hasonló az előbbihez.
Az utolsó lovag
: erőteljes, a mellett
új is: egyike jobb verseinek. –
Jegyzet
mert ki útról jő haza, – ὄς μάλα πόλλα πλάγκθη– „ki sokfelé bolygott” (Az Odüsszeia 1. sorából,
Devecseri Gábor
fordításában). Vagyis: ki sok
viszontagságon esett átDevecseri Gábor
Ime, édes
D.
egyéni nézetem
ujabb költeményeiről, mit nem akarok ráerőszakolni, annál kevésbbé, mert már előttem
ismeretlen minták után is dolgozhatott, meg, a mint mondám, nincs kellő
pápaszemem az olasz földön termett versekhez. Talán szigorúnak fog
találni, de ne feledje, hogy én a mértéket minden évben feljebb srófolom, s most nem mint
gyakorlatokról, hanem mint irodalmi művekről beszéltem, melly eset a kezdőség korában nem
fordult elé. Nem tudom, mutatta-e Tisza Domokos
Gyulai
nak e darabokatGyulai Pál
n
– vagy
közülök egy párt? és ő mit szólt?