Kedves
János
kám! Valahára nyugodt
lélekkel irhatok; a sok mindenféle bajból szerencsésen kibontakoztunk. Nőm, kis fiam
meglehetősen egészségesek. Adja isten hogy titeket is legalább illyen állapotban találjon
levelem! Magam a korhelység legmélységesebb fenekére sülyedve vagyok; Pesten létemben fűnek fának, boldognak boldogtalannak igértem verset; szegények
ugyan várhatják! De nem tehetek róla; ezen a szép tavaszi napon, mint példaul ma is van, és
rendesen illyen van, inkább kivűl járkálok, mint iróasztalom mellett ülnék; a szép tavaszi nap
alatt érts: februári komisz időt, de én azt nem akarom hinni, hiszen Majus van.
Arany János
Jókai
val ismét zavarban vagyok;
mióta Jókai Mór
Teleki
feletti beszédem
kijöttTeleki József
n
(van-e neked? ha nincs adok;) nem voltam képes tőle levelet kapni; ugy maradtunk hogy eladja
könyvárusnak; adta-e Jegyzet
mióta–Telekifeletti beszédem kijöttTeleki József
Teleki József
gr. 1855. febr.
15-én hunyt el. A család Teleki József
Tompá
t kérte fel a temetési búcsúbeszédre, de a hatóságok nem engedélyezték.
így Mit örököl a haza nagy fia után c. búcsúbeszéde nyomtatásban jelent meg. (Lásd
TompaLev. II. k. 598– 590. l.
Tompa Mihály
[törölt]
« ne »Miskolcz
on régen kinyomták volna, de nem
adhatom, mig ő nem tudosit; ő pedig nem fog soha. Ezekre az emberekre gondolni sem
ohajtok.
Miskolc
Házunkat már építik, lesz benne 5 szoba, de azért ne örűljetek, mert abba csak egy év után
fogunk lakni; egyebaránt mostani szállásom is jó tágas, kényelmes; az idén itt is elférünk.
Adhatunk nektek egy külön szobát, elfértek benne; ugy is inkább együtt leszünk, mint külön.
Azért csak rendezd oh rest jó elöre a te dolgaidat; komámasszonyt s a gyermekeket nem féltem
hogy ki ne készüljenek. Hát titeket kivertek-e már a szállásról? csak ebben az egyben lesz
jövőre (eddig még nem volt) jobban dolgom, mint neked, hogy állando quártélyom lesz. Mondd meg
gyermekeidnek, hogy a méhek szépek, a legelső rajt megfogom nekik ölni, ha apjok elhozza őket.
Kérdezd meg, volt-e azóta ollyan jó szerencséjek a ferbliben? Igazán furcsa az emberi élet!
Szegény
Julcsá
t millyen
egésségesnek láttam mikor tőletek eljöttem, s pár nap alatt millyen beteg lett! Adja isten
hogy már el is feledtétek légyen akkori baját!
Arany Juliska
Látod édes barátom! az örömről és boldog napokról nem igen irogatunk egymásnak
reminiscentiákat, a szenvedésekről igen! mindegy! igy vagy ugy egyszer majd vége lesz
mindennek!
Most pedig isten áldjon meg benneteket! épen a kis Kálmán van itt fiammal ugyan
distrahálnak
n
a szobában egy fiatal galambot, mert kivül zug a szél és zivatar!
nem tudok irni, vagy nem akarok; ne keresd, csak azt hidd el hogy szivesen
öJegyzet
fiammal ugyan distrahálnak …– szórakoztatnak.
[törölt]
« l »[szerkesztői feloldás]
A levélpapír hátlapján Tompa
kisfiának krikszkrakszai.A levélpapír hátlapjánTompa Mihály