Elveszett. –
válaszát
Kolbenheyer Móric a
által
költőnkhöz juttatott
Toldi-fordításra vonatkozóan 1854.
márc. 30-án kelt levelében kérte. Hogy választ kapott, amelyben
a fordításra vonatkozóan
nyilatkozott,
nek egyik
későbbi,
hoz
1855. febr. 25-én írt levele tanúsítja.
nak arra a javaslatára,
hogy a
Toldi estéjének kéziratát is juttassa el
hoz, mihelyt elkészült vele
így válaszolt: „Herr
scheint mir nicht hinreichende
Billigkeit bei der Erwägung der Schwierigkeiten einer solchen Uebertragung zu besitzen und
dann auch mit dem Genius dér deutschen Sprache zu wenig vertraut zu sein.„ Azaz: ,Nekem úgy
tetszik,
úr nem eléggé
alkalmas egy ilyen fordítás nehézségeinek mérlegelésére s nincs valami bizalmas viszonyban a
német nyelv géniuszával sem.' (Közli
Németh Sára:
Kolbenheyer Móric.
1938. 82– 83. l.) Ezt a vélekedését csak
nak a Toldi-fordításról közölt,
elveszett levélbeli megjegyzései alapján alakíthatta ki. Sajnos,
irodalmi hagyatéka unokájának,
Brunner László evangélikus lelkésznek tulajdonában az
ausztriai
Neunkirchenben 1944 tavaszán
a háborús eseményék során megsemmisült. (
Németh Sára szíves
közlését
Pröhle Jenő közvetítésének köszönöm.) –
[szerkesztői feloldás]
közlése és jegyzete