Aranysárkány fejléc kép
 
Tisza Domokos – Aranynak Geszt Oct. 11-kén 1853.  
  Édes
Aranybácsi
Arany János
!  
  Örömmel hallám hogy Toldiját utoljára csak bevégzé,
n
Jegyzet
Örömmel hallám hogy Toldiját… bevégzé,
AJ.
Arany János
okt. 3-án írta
Tisza D.
Tisza Domokos
-nak, hogy a Toldi „befejezéséről” a Délibábban megjelent hamis hír mennyire bosszantotta.
Domokos
Tisza Domokos
itt tehát aligha erről, hanem az új kiadásra kötött szerződésről ír, (bár kissé félreérthetően).
de megvallom nem igen merek gratulálni, miután a cudar
Eggenberger
Eggenberger Ferdinánd
piszkos viselete
n
Jegyzet
a cudar
Eggenberger
Eggenberger Ferdinánd
piszkos viselete
– aki a Toldi első kiadásából megmaradt példányokat megvetette
Arannyal
Arany János
(lásd
Heckenast
Heckenast Gusztáv
aug. 2-i levelet és jegyzetben
Eggenberger
Eggenberger Ferdinánd
ét).
jól tudom igen felbosszantá. És
Arany
Arany János
bácsi elfogadá ezt! Na de hogy is ne! Magyar költő, fia egy kétes létű nemzetnek, mely az irodalom pártfogása által akarja nemzetiségét fenntartani, de a mely nemzetnek anyaga zsidó, szelleme német kézben van.  
  Irtam volna már elébb is, de különben az unalmig termékeny múzsám nem rég feküdt gyermekágyba, s én minden levelemmel szeretek egy purdét küldeni „ha csak anyi is, mint az öklöm”. Saját két szülöttem
n
Jegyzet
Saját két szülöttem
Arcádia féle és Szerelmi dal c. versei; lásd e kötet 317– 318. l . , melyekre
AJ.
Arany János
nov. 22-i levelében küldte megjegyzéseit; lásd e kötet 337. l.
mellett küldöm az „Ősszel” ángolra fordításának egy töredékét,
n
Jegyzet
küldöm az „Ősszel” ángolra fordításának egy töredékét,
AJ.
Arany János
: Ősszel c. költeménye 1–3. versszakának fordítását mellékelte, lásd e kötetben 319. l. – A 4–7. versszakokét nov. 16-án küldte; az utolsó három vrsz.-ét nem is készítette el. Lásd dec. 8-i levelét.
melyet lassanként midőn rá ve
 [!]
[sic!]
nám lesz, egészre kipótolandok.  
  Isten áldja meg!  
  szerető tanítványa  
 
Tisza Domokos
Tisza Domokos
 
 
Árcádia féle  
n
Jegyzet
AJ
Arany János
kritikáját e versről lásd 337. l.
 
  Költő vagyok az angyalát no!
  Mondhatom derék hívatal
  Élve egy rosz krispin takar be
  Halva majd márványravatal
 
 
  Zseni villanytól borzosan szösz
  Hajfürteim szét lengenek
  S mint fészekbe, az égi szarkák,
  Az eszmék belé költenek.
 
 
  S ha eszmém nem mindig vadontúj,
  S mit zengek, már elzengte más,
  Sebaj! A legjobb tyúk alatt is,
  Akad egy egy kotlós tojás
 
 
  És éneklék megcsalt szerelmet,
  Hogy keblem mint a sír-üres...
  – Keblemhez mert gyomrom közel van,
  S hogy nem ettem, két napja lesz.
 
 
  Minden ruhafajtám lyukas de...
  Ezért ki ne nevessetek
  É lyukakon át a levegő-
  Éggel mert én beszélgetek.
 
 
  Cserép pipából füstölgetvén ...
  (Költőnek ez legdrágább kincs)
  Gondolkozom. Nem arról mim volt,
  Hanem inkább arról mi nincs.
 
 
  S ha ebéd nincs .. hát alszom egyet!
  Vagy a papkertbe elmegyek
  Nyughelyem lesz egy tő büdöske
  Lakomám egy taplós retek.
 
 
  Költő vagyok az angyalát no!
  Mondhatom súlyos egy teher
  Deákgyomornak egy retek, de ....
  Ha meghalok még e se kell.
 
 
  Pán. Mezei költő.  
 
Szerelmi dal  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versről lásd 337. l.
 
  A legszebbik barna lányt szeretem
  Szerelemtől szorúl a kebelem
  Nem csuda, mert szeme pillantása
  Az égből egy csillag esett rája.
 
 
  Csillaga egy sötét borús éjnek,
  Pillantása titkolt szenvedélynek
  Mely lassan kél mint zivatar éjjel
  S megindúlván pusztít szerte széjjel.
 
 
  Szíveink két völgy, melynek virága
  Lomb s patakja, utólsó fűszála
  Öszvesugni, öszvefolyni vágynék
  De közöttök nagy kopár bérc áll még.
 
 
  Nagy bérc, melyet akik nem szeretnek
  Világnak, meg érdeknek neveznek,
  Mely mind a két völgyre bút, árnyékot
  Vet, s tesz köztök örök választékot.
 
 
  Bár magasra nyuljék is e bérc fel
  Egészen még minket nem választ el
  Mert legfelsőbb csúcsát is átszállja
  Gondolatunk gyors galambpostája.
 
 
 
In autumn  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e fordításról lásd 337. l.
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
Arany János
Arany János
: Ősszel c. verséből
 
  A day of autumn, dull and chill …
  Odd weariness caught of me hold,
  Like the enprison’d sad bird’s thrill
  My song is silent, sad and cold,
  What can I do? Perhaps read now?
  Rest thou Homer with skies of light
  Rest, rest this time… Come Ossian thou
  With thy dark lay of mist and night.
 
 
  A cloudless sky should now but ache! …
  The placid smile of tranquil sea
  A lively country beansbespread
  O! this view now should painful be!
  … The blue veilon the mountains’ brow…
  Fair golden ships who running slit
  The purple waves … Come Ossian thou
  With thy dark lay of mist and night.
 
 
  There the blue hill of Zeus the seat…
  Here the green isle, which smiles in love
  Foliage above, foliage beneath
  Shadowy bow’r songful grove.
  A flood washed blooming rich meadow,
  With flocks of sheep and oxen white
  What landscape that! Come Ossian thou
  With thy dark lay of mist and night.
 
 
  (folyt. következik)  
  U.I. Irásom azért kétfele mert Geszten kezdett levelemet tegnap ide Váradra behoztam s itt végzém be. Az „Ősszelre” nézve a formába egy kis hiba van miután itt minden sor egyenlő, de ha különben jól lenne, ez talán nem volna lényeges hiba.  
 
T.D.
Tisza Domokos
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 613. l. 794. sz. a.). Válasz
Arany
Arany János
okt. 3-i levelére.