Arany – Tisza Domokosnak

könyvtárának utolsó tulajdonosa volt, azt írja: „Jordanesnek nincs nyoma könyvei közt.” Grexa Gyula: Arany János Csaba királyfijának töredékei c. tanulmányában (Itk. 1917.) a források közt Jornandest is említi;

Voinovich

Voinovich Géza

szerint, „amit állítólag innen merít”, megtalálni Thierry Amadé: Histoire d'Attila c. munkájában, mely 1852-ben jelent meg a Revue des Deux Mondesban,

Szabó Károly

ismertette a Szépir.Lap. 1853. január 16-i számában. (Lásd Voin. AJé. II. k. 172-173. l.)

AJ.

Arany János

érdeklődését Jornandes iránt

Szabó Károly

nak: Attila. Francziából Thierry Amadé után c. közleménye kelthette fel. A francia szerző ugyanis azt írja, hogy „örömest” idézi Jomandest, „mert őszintén visszaadja a góth nemzeteknél fönmaradt benyomásokat,...” ( Szépir.Lap. id. sz., 68-69. l.)

– szóval a mi csak azon korra vonatkozik. –

De

Gyulai

Gyulai Pál

hoz különösen nagy kérésem van; nekem, a Nibelungent, új németben perse, hova előbb megkerítse és küldje ki dilizsánszon; máskép lesz hadd el hadd: opera még pedig nagyobb mint a Divatcsarnok boritékán.

n

Jegyzet

opera ... a Divatcsarnok borítékán.

–

AJ.

Arany János

elírása. A Nemzeti Színház képe a Délibáb borítólapját díszítette.

Ha

Garay

Garay János

nál az enyém fel nem található:

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál hoz... kérésem ... a Nibelungent .. küldje ki ... Ha GarayGaray János nál az enyém fel nem található : stb.

– A Nibelungen Nothra még 1847-ben

Szilágyi István

hívta fel

AJ.

Arany János

figyelmét (lásd márc. 12-i levelét, AJ. kk. XV. k. 68. l. ). Meg is rendelte barátjának s még az év őszén letette számára Telegdi Lajos debreceni könyvárusnál (lásd 1848. febr. 28-i levelét, AJ. kk. XV. k. 189. l. ). A Nibelungen Noth tehát 1847 óta megvolt

AJ.

Arany János

-nak. Utóbb kölcsön adta

Garay János

nak s most –

Tisza D.

Tisza Domokos

közvetítésével –

Gyulai

Gyulai Pál

t kérte, szerezze vissza. Hogy nem volt könnyű,

Gyulai

Gyulai Pál

Szász Károly

nak írt leveléből tudjuk: „

Arany

Arany János

Nibelunglied-ét elhoztam

Garay

Garay János

tól. Három napig kerestük a könyvek közt ... talán találni fogok alkalmat kezébe juttatni.” (1853. júl. 1.. GyulaiLev. 161. l.)

hát vegye meg a legjobb fordításban.

Eddigi soraimból is észrevehette már, hogy tehát itthon vagyok; itthon lettem már szombaton délre.

n

Jegyzet

itthon vagyok; itthon lettem már szombaton délre.

– Ez év pünkösd vasárnapja máj. 15-én volt;

Arany János

tehát 14-én érkezett vissza

Pest

Budapest

ről.

Azóta többnyire esik az eső: egyéb örvendetes dolog nem történt. Emlékeztetem Junius (vagy Julius) elejére, mit ugyan tán nem is lenne szükséges bevárni. Egy kis „kirándulás a zöldbe” nem ártana egy „szombati napon”.

Következik a savanyú alma:

n

Jegyzet

következik a savanyú alma:

– a küldött versek bírálata.

Kérlelés.

n

Jegyzet Lásd e kötetben 210. l.

n

Jegyzet

Kérlelés.

– E verset

Tisza D.

Tisza Domokos

máj. 6-i levelében küldte; szövegét lásd e kötet 210. 1.

„Birónak tenni” ez igen, járja; de kalitkás madárnak: ez más. Kár hogy a rím miatt ígazítani sem lehet: madárrá jobb lenne. telne: ikes. hajtsz ismét erő

[szerkesztői feloldás]

l

tetés.

Az ódon hang sok helyen, sőt többnyire jól van találva.

„De nekem nem volt jobb …

A füveknek magva … kegyetlen rárónak …

Végy fel jó asszonykám. –

mind igen jók, e nemben, –

Elválás.

n

Jegyzet Lásd e kötetben 211. l.

Méltó társa a másiknak: „ Kovácsiban ”

n

Jegyzet

Elválás KtólSzerkesztői feloldás: Kovácsitól – Méltó társa a másiknak: „ Kovácsiban ”.

– Az előbbivel egy levélben érkezett; – szövege a kötet 211. 1. – A

Nkovácsiban

Szerkesztői feloldás: Nagykovácsiban

c. versét

Tisza D.

Tisza Domokos

ápr. 12-i levelében küldte.

AJ.

Arany János

mindkettőt felvette TDHV. közé. (50-51., 53. l.) A vers címe

Tisza D.

Tisza Domokos

-nál: Elválás

Któl

Szerkesztői feloldás: Kovácsitól

helyett:

Kból

Szerkesztői feloldás: Kovácsiból

.

AJ.

Arany János

a versen semmit sem változtatott, csupán a központozáson, a hosszú és rövid magánhangzókon módosított: 1. vrsz. 1 és 3. sor végére vesszőt tett. 2. vrsz. 1. sor végére vesszőt tett. 3. sorban ,,... örűl” – helyett: ,,... örül ..” 4. sorban ,,... kiderül” – helyett: ,,... kiderül.” 3. vrsz. 1. sor végére vesszőt tett. 4. vrsz. 1–2. sor végére vesszőt tett. 5. vrsz. 1. sor végére vesszőt tett. 4. sor: „Szív szorító” – helyett: „Szívszorító” 4. sor: ,,... útamnak” – helyett: „utamnak”

Integet még füstöd, mint az utrakelő

Után lobogtatott fehér búcsúkendő –

Visszanéznék – mert hisz ha bálvánnyá lennék

Örökösen feléd – nézhetnék …

Igen szépek, előttem újak s így eredetiek is. De nem csupán e képek, hanem az egészen átvonuló hangúlat: a búcsú igazi érzelme az, a mi e versben megragad. Jobb költeményeihez méltán sorolhatja.

Szeretnék .

n

Jegyzet Lásd e kötetben 215-216. l.

n

Jegyzet

Szeretnék …

– E versét

Tisza D.

Tisza Domokos

máj. 18-án küldte. Szövegét lásd e kötet 215-216. 1. –

AJ.

Arany János

e verset is változatlan szöveggel vette fel TDHV. közé (54. l.) s itt szinte csupán a sorvégekről hiányzó vesszőket pótolta, így 1. vrsz. 1. sor végére vessző helyett: pontosvesszőt tett. 2. sor végére vesszőt tett. 2. vrsz. 2. sor végére vesszőt tett. 3. vrsz. 1–3. sor végére vesszőt tett.

Egy kis lyrai szójáték. Szabados, de ez mégis csak külsőség s eszünkbe hozza a hexametert:

„A kerekes kerekét kereken kerekíti kerekre”.

Néha megjárja, de óvatosan kell vele élni.

Csinos dal: de az érzés nem lehet igaz, ollyasmi iránt, mit nem ismerünk, nem lehet vágyunk. A képzelet alkothat ugyan magának „spanyolvárakat”, mellyek iránt vágy gerjed a kebelben is de azt mondani: „vágyom arra, mi iránt a vágy szivemben még nem él”, egy kissé absurdum. Pedig körülbelűl így van e dallal az eset.

Népdal.

[szerkesztői feloldás]

Kesergés

n

Jegyzet Lásd e kötetben 216. l.

n

Jegyzet

Népdal. [szerkesztői feloldás] Kesergés

– Az előbbivel

Tisza D.

Tisza Domokos

máj. 18-i levelében érkezett; szövegét lásd e kötet 216. 1.

Sikerült gyakorlat; elég könnyű forma, de perse reministentiák, mellyek nélkül már ma népdalt írni talán szinte lehetetlen. A népies phrasissal átvétetik forma, kép, minden. Eredeti népdal olly ritka, mint eredeti csárdás, melly minden tactusban más más régi dalra ne emlékeztessen. A forma könnyű kezelése, s az összeállítás ujdonsága már elegendő s az itt meglehetősen sikerült.

Fogadja szíves baráti jobbomat!

Arany János

.

AJOM16

Megjegyzések: