Aranysárkány fejléc kép
 
Tisza Domokos – Aranynak Geszt, Oct. 1-én 1852.  
  Édes
Aranybácsi
Arany János
!  
  Szívemből sajnálom, hogy úgy kikerültem önt,
n
Jegyzet
sajnálom, hogy úgy kikerültem önt,
Tisza Domokos
Tisza Domokos
visszautazása előtt még szeretett volna mesterével találkozni. Lásd
AJ.
Arany János
okt. 6-i válaszát.XVI.409
mikor éppen előtte vitt el útam. De, a mint úgyan hiszem mondani sem szükséges, nem én voltam hibás. Csegődre menvén, vadászatra,
Kálmán
Tisza Kálmán
csupán az út jobbsága miatt jött a városon keresztül, s mint hogy már is sötét volt, megállásra kérő szavamra azt felelte, hogy sehol sem akar megállani. Hallám hogy
Kálmán
Tisza Kálmán
még Hétfőn haza jön, s megnyugvék. Jaj! de
Kálmán
Tisza Kálmán
lóháton jött haza, s így, nem levén paripám, kikerültem azt kihez úgy vágytam. Na! de ha még egyszer együtt leszünk, kipótolom e veszteséget.  
  További munkásságom jeléül küldök két verset,
n
Jegyzet
küldök két verset,
Egy költő elutazására és Fel a tetőre c. versek szövegét lásd e kötet 100-101. l. Ezeket
AJ.
Arany János
okt. 6-i levelében bírálta meg; lásd e kötet 101. 1. Utóbb mindkettőt felvette TDHV. közé (45, 35. l.).
és ha habebo elementum, többeket is.  
  Alig ment el
Arany
Arany János
bácsi,
Fekete
Fekete Mihály
úrral a kis szobába mentünk,
n
Jegyzet
Fekete
Fekete Mihály
úrral a kis szobába mentünk, stb.
Fekete Mihály
Fekete Mihály
volt
Tisza D.
Tisza Domokos
unokatestvéreinek,
Bethlen János
Bethlen János
gr. gyermekeinek nevelője. Vele keresték fel a geszti park „kerti lakját”, ahol
AJ.
Arany János
ottartózkodásakor lakott.
s néztünk egymásra… hosszú orral. Nem tudom miért, de engem egy baráttóli megválás, kivált ősszel, akaratlanúl a halálra emlékeztet, s az elszomorít.  
 
Fekete
Fekete Mihály
úréknak holnap kellett volna indulni, de haladt a terminus, minthogy Béla folyvást gyengélkedik, Domokos pedig nagyon beteg lett. Alkalmasint inláz lesz belőle ha még nem az. Most mentek doctorért.  
  Én egészséges vagyok, mint mindig, s maradok mint mindig,  
  szerető tanítványa  
 
Tisza Domokos
Tisza Domokos
 
 
Egy költő elutazására  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versekről lásd 101. l.
 
  Elrepültél zengő vándor fecske!
  Ember itt már hiában keresne;
  Puszta, rideg, kicsiny dalos fészked,
  Rá szemünk már csak bánattal nézhet.
 
 
  Gyorsan villan bús fekete szárnyad,
  Szívünk nyara ott repűl utánad …
  Itt jön, itt jön a virág ölő tél …
  Lesz-e tavasz melyben vissza jönnél?
 
 
 
Fel a tetőre … !  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versekről lásd 101. l.
 
  Fel a tetőre, mint a sas merészen!
  Jég s hófedettre! Felvágy kebelem,
  Alant, a zajt már már csak únva nézem
  Fent, széles kedvem újra föllelem.
 
 
  Alattam, felhő zúg nagy menydörögve,
  Felettem tisztán látom az eget
  Ledűlök az időt győző kövekre
  Kacagva függvén a világ felett.
 
 
  Alant a bűn. Itt nyílik a menyország,
  Félidvezűlve állok a tetőn.
  S a földön, hol dúl vétek és gonoszság
  Végigtekintek mint egy temetőn.
 
 
  Beszélek bátran magas fellegekkel,
  Az Úrnak arcát látom az egen.
  Tüzes ábránddal, forró képzelettel,
  Fel a tetőre, felvágy kebelem.
 
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt. 1899. 612. l. 764. sz. a.).