Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
Arany – Lévay Józsefnek
Nagy-Kőrös
Nagykőrös
július 13. 1852.  
 
 
  Vettem poémáid és örültem nagyon,
  Mert mivelhogy abban sok szép munka vagyon,
  Immár válaszomat tovább nem is hagyom,
  Isten, neked Józsim, több erőt is adjon!
 
 
  Szebbel jobbal ujitsd aztat jövendőre:
  Látom a tomusnak ez még csak elsője,
n
Jegyzet
Vettem poémáid… Látom a tomusnak ez még csak elsője.
 – Lévay József Költeményei I. k. (
Pest
Budapest
, 1852.) Folytatása 1856-ban jelent meg Lévay József Ujabb Költeményei címen.
  Másikát te adhasd mához esztendőre,
  Lelki testi hasznot bőven húzz belőle.
 
 
  De rnit gondolál, hogy nekem dedikáltad?
  Szarva közt a tölgyét ugyan eltaláltad;
  Jobb szivvel ezután sem leszek erántad,
  Baksist meg nem adok, hiába is vártad.
 
 
  Ajánlhattad volna bizony inkább másnak,
  Valamelly nagy fülű, pohos Méczénásnak,
n
Jegyzet
De rnit gondolál, hogy nekem dedikáltad? |. . . Ajánlhattad volna bizony inkább másnak, | Valamelly. . . Méczénásnak,
 – valamiféle mai gazdagnak, aki tud és akar is áldozni az irodalomért, mint egykor Maecenas, Caius, Clinius (id. e. 8.), akinek neve ma is az efajta áldozatkész gazdagokat jelenti.
  A ki pártolója magyar Athénásnak:
  Talán meg tett volna számadó gulyásnak.
 
 
  Talám kegyességét megmutatta volna,
  Fejelés csizmádat kiváltotta volna,
  Nyakadról a sutort eloldotta volna,
n
Jegyzet
Nyakadról a sutort eloldotta volna,
 – a szegénység jármát. Sutor = csizmadia (lat.)
  Hogy nevét hirdesse Baranya és Tolna.
 
 
  De miért dorgállak? nem tetted vétségből,
  Sem hízelkedéssel, mohó nyereségből;
  Tetted hozzámvaló tiszta szivüségből:
  Tehát a jó Isten áldjon meg az égből.
 
 
  A mi pedig nézi a hozzám jövésed:
  Kár, nagyon kár, hogy az eddig is elkésett,
  Junius holnapra volt határtevésed,
  Mikor Kecskeméten gyujtottak sok mécset.
n
Jegyzet
Junius holnapra volt határtevésed, / Mikor Kecskeméten gyújtottak sok mécset.
 – Kecskeméten júniusban fogadták a császárt.
 
 
  Immár, jó barátom, szavaim meghalljad,
  Azoknak értelmét másra se csavarjad,
  Se az én szívemet hamisnak ne valljad:
  Tiszta vizét annak te fel ne zavarjad.
 
 
  Azt mondom először: okosabban tennél,
  Ha te a húsz naphoz hatot is még vennél,
  Huszonheted napján a hónapnak jönnél,
  Szives barátid közt, köztünk megpihennél.
 
 
  Akkor itten immár lenne vakáczió,
  Húzamosb ideig szép rekreáczió,
  Akkor ennénk, innánk, kiáltnánk: „zsivió!”
n
Jegyzet
„zsivió!”
 – „éljen” – horvátul
  Mert a collegatus jókedvü nátzió.
 
 
  Akkor átrándulnánk szomszéd Kecskemétre,
 
Losonczi
Losonczy László
,
Obernyik
Obernyik Károly
ő lakóhelyére;
  Találnál közöttük barátságos képre,
  Holnapod is lenne csak mához egy hétre.
 
 
  De hogyha érkezel 20-25 közben,
  Fogsz találni minket nyűgös examenben,
  Keveset lehetünk veled akkor szemben,
  Nem is mulathatunk
[törölt]
« akkor »
 osztán, mint különben.
 
 
  Mert az examentet ollymódon izélik,
  Hogy tartson regveitől a késő estvélig,
  Mit fognál csinálni egy magadban délig?
  Este sem lehetne lakoznunk éjfélig.
 
 
  De ha szándékodnak nincsen változása,
  S úgy hozza magával dolgaid állása,
  Hogy személyednek nincs
Pest
Budapest
en maradása,
  El sem is haladhat az ő indulása:
 
 
  Akkor vedd eszedbe, el se is téveszszed,
  Hogy a kijövetelt inkább siettessed;
  Emil, Fridrik napját ugy te felkeressed;
  Hol a Kalendárjom ír betűt, veresset.
 
 
  Ez napon nyugoszik mindenféle állat,
  Professor is ekkor enyhülést találhat
  Jó barátaival együtt iszogálhat,
  Üritvén egyszersmind barátságos tálat.
 
 
  Sőt azt is tehetem hozzá ráadásul:
  Még három egész nap lennék veled társúl;
  Dániel napjáig mind a tanitástul,
  Mind szabad leszek az examen adástúl.
 
 
  Mert e három napon, a hét első felén
  Három classis lészen ő próbatételén,
  Numero egy, kettő, három, szokott nevén,
  Többi professorok tanították, nem én.
n
Jegyzet
Numero egy, kettő, három, szokott nevén, / Többi professzorok tanítottak, nem én.
 –
AJ.
Arany János
az 1851-52-es tanévben az V., VI. és VIII. osztályokban tanított.
 
 
  Ime ezt kívántam adni most elébed,
  Azért dolgaidat fontolóra végyed;
  Azt azonban,
Józsi
Lévay József
, világért se tégyed,
  Hogy még be se toljad ide tisztes képed!
 
 
  Mert bizonynyal mondom, és ugyan állitom,
  Hogy lészel közöttünk, szivességben, itthon;
  Tiszta szeretettel neked ajtóm nyitom,
  Ha nem jösz, az apád lelkét is megszidom.
 
 
  De, hogy mulatásunk ne legyen hiános:
  Elek napon jőnöd még volna tanácsos,
  Szombaton délére sülne lepény, lángos,
  Kit veled megenne
 
 
  híved  
 
ARANY JANOS
Arany János
 
 
 
  Következik penégh itten utóirás:
  Tudod-e, hogy ki volt közöttetek primás?
  Kiért a magyarnak illenék nagy sírás,
  Mert a millyet ő irt, ollyat ma nem ír más.
 
 
  Ha tehát, barátom, kezedre ejtheted,
  Úgy, per sundám bundám, ha szerét teheted:
  Könyvét megszerezve,
n
Jegyzet
Tudod-e, hogy ki volt közöttetek prímás? / … Könyvét megszerezve
 – azaz a költők között a legnagyobbét,
Petőfi
Petőfi Sándor
ét. Sajtó alatt levő verseskötetét a rendőrség lefoglalta; csak nehány elcsent példány maradt belőle; „ezek egyikét
Lévay
Lévay József
csakugyan levitte
Arany
Arany János
nak” – írja
Arany László
Arany László
( AJ.LevIB. II. k. 10. l.)
kérlek, hogy zsebre tedd,
  A jó isten, és én, megfizetjük neked.
 
 
  Sőt ha lehetséges kettőt szerezz ollyat,
  Azaz egy kisebbet, ítem: egy nagyobbat;
 
100z Károly
Szász Károly
n
Jegyzet
100z Károly
Szász Károly
 –
Szász Károly
Szász Károly
úgy kiván neked, mentül jobbat,
  Ugy hiszem: megérted; nem kell írnom többet. –
 
 
  E levelet pedig, – inkább ma, mint holnap,
  Nyújtsad Váci utcán Goldner fő zsidónak;
  Csípje meg a végét mesteri ollónak;
  S Te hozd ki szülöttjét majdan a posztónak.
 
 
 
Ar
Szerkesztői feloldás:
Arany
Arany János
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából. (lásd AkÉrt. 1899. 600.1. 342. sz. a.)