Arany – Ercsey Sándornak

Kedves öcsém!

Azok után, a miket irtál, szó sem lehet róla hogy a házon olly gyökeres javitást tegyünk, tehát palliativ – még pedig tekintve a drágaságot – nagyon is palliativ eszközökhöz kénytelenítettünk

n

Jegyzet

szó sem lehet róla hogy a házon olly gyökeres javitást tegyünk, … palliativ eszközökhöz kénytelenítettünk

– csak mérsékelt, pillanatnyilag segítő javításokat tart lehetségesnek.

nyúlni. Igy például az utcza felőli keritést, minden korhadtsága daczára, sem képzelem olly rosznak, hogy toldozás foldozás által ne lehetne segítni rajta anynyit, hogy még egy pár évig szolgáljon, s ha ez áll, akkor nem kellene egészen újból csináltatni, most ez iszonyu drágaság idején. A kapu is, ha az ember a sarkát megigazittatná, legfölebb más kapufelet tetetne, talán még megbecsűlné magát valameddig habár csak egy évig is: én nem foghatom meg hogy ezeket (kivált a keritést) olly rövid idő alatt, minden ócskaságuk daczára, totaliter és végkép el lehetett volna viselni, szándékos rombolás nélkül. Tehát leginkább csak a házfedél náddali kitatarozására, s a hol (mint p1. hátul) nem lehet máskép segítni, újbóli megkötésére, az ól kijavítására és még a háznak (ha a mult őszi már lemállott) ujra kitapasztatására kellene szorítkoznunk, a kert keritését, miután már most vesszőt kapni ugy sem lehet, deszkával pedig igen sokba kerűlne, télre hagyván. Más mód nincs. Annál fogva szivesen felkérlek, hogy tégy meg a mit tehetsz a végpusztulás meggátlására. Ha megírod, hogy a házbéren felűl mennyi pénz szükséges, azonnal elküldöm. Valóban restelem, hogy ennyi alkalmatlanságot kell szereznem – na de legalább nem feledtek el bennünket.

Ujságot én még kevésbbé irhatok, mint te, miután az itteni ismeretlen emberek titeket nem érdekelnek. A császár, mint beszélik 11-én fog itten keresztűl menni Kecskemétre és tovább.

n

Jegyzet

A császár, mint beszélik 11-én fog itten keresztül menni Kecskemétre és tovább.

– A Pesti Napló a Magyar Hírlapból véve az anyagot általában elég szűkszavúan tájékoztatja olvasóit a császár magyarországi körútjáról. Jún. 5-én érkezett Budára. A „telegráfi tudósítások” szerint alföldi útja során Ceglédről ment Nagykőrösre, majd onnan Kecskemétre, ahová jún. 11-én délután érkezett. Mint a lap írja,

Kőrös

Nagykőrös

ön és Kecskeméten a polgármesterek magyar beszeddel fogadták. Kecskemétről Kiskunfélegyházára, onnan Csongrádra ment, majd a Tiszán hajóval Szentesre stb. (Lásd a PNapló jún. 12-i, 14-i, 15-i számait.)

AJ.

Arany János

jún. 19-én mindössze annyit ír erről

Tisza D.

Tisza Domokos

-nak, hogy az eseményen „keresztül estek.”

Iskolánkra – mint még egy protestáns tanintézetre sem – maig sincs kimondva a nyilvánosság,

n

Jegyzet

Iskolánkra – mint még egy protestáns tanintézetre sem – maig sincs kimondva a nyilvánosság,

– Bár a nagykőrösi ref. gimnázium a hazai protestáns iskolák közűl elsőnek kapta meg a nyilvánossági jogot, ez az okmány 1853. aug. 8-án kelt; így tehát csak az 1853-54. tanévtől volt érvényben. (Lásd Benkó, 61. l.)

jóllehet ez volt az első, és csak ez az, melly magát, a kormányi rendelethez képest, szervezte. Kecskeméten sinlik a gymnasium, hihetően el fog halni, aszkórságban. Itt a pénzalap nem hiányzik, ott épen az a főbaj. A mint hallom, még

Debreczen

Debrecen

sincs rendben, Szigetből nehezen lesz valami.

Szilágyi Pistá

Szilágyi István

tól, mióta itt vagyok, egy betűt sem láttam, se nyilvánosan, se privatim; nem tudom él-e, hal-e. A kecskemétiek azt remélik, hogy őszszel, igérete szerint oda megy,

n

Jegyzet

Szilágyi PistáSzilágyi István tól, mióta itt vagyok, egy betűt sem láttam…. A kecskemétiek azt remélik … oda megy,

–

Szilágyi

Szilágyi István

1853. jan. 1-én írt először

Kőrös

Nagykőrös

re

AJ.

Arany János

-nak. A hír ellenére nem ment Kecskemétre, hanem végleg Máramarosszigeten maradt.

ha t. i. lesz iskola. Examenünk s igy szünidőnk kezdetét is még nem tudjuk, miután ebbe felsőbb helyről is belészólhatnak; de hihetően 1. Augusti kezdődik a vacátio, mellyet azonban nálatok tölthetünk-e,

n

Jegyzet

Examenünk s így szünidőnk kezdetét is még nem tudjuk…. mellyet azonban nálatok tölthetünk-e, stb.

– A vizsgák júliusban voltak. A szünidő valóban aug. 1-én kezdődött s aug. 5-én

AJ.

Arany János

-ék elindultak Szalontára,

Ercsey Sándor

ifj. Ercsey Sándor

ékhoz. A költő „pár hétre” Gesztre is átment tanítványához,

Tisza Domokos

hoz. ( Benkó, 49. l.)

azt nem tudjuk, miután az még egy más körűlménytöl van felfüggesztve.

A nagyidai czigányokból egy példányt minden esetre fogok küldeni,

n

Jegyzet

A nagyidai czigányokból … fogok küldeni…. stb.

–

Ercsey Sándor

ifj. Ercsey Sándor

máj. 25-i levelében kért tiszteletpéldányt. Az

AJ.

Arany János

említette „utólagos censura” szerint, a megjelent műveket csak akkor lehetett terjeszteni, ha a megjelenés után bizonyos ideig a mű ellen nem merült fel kifogás.

de még várnom kell egy kicsit, mert ugy sejtem, hogy a lapok elébb hirdették, mint a szokott utólagos censurát kiállotta volna, annálfogva mármost mélyen hallgatnak felőle, pedig bővebb kritikáját is szándékoztak adni. Míg hát erről bizonyost nem tudok, addig nem küldöm kereszt kötés alatt.

Szerdán nagyszerű (úri, nem diákos) majálisra vagyunk híva, de azért, mint a Hölgyfutár mondaná, az europai sulyegyen nincs veszélyezve. Ad vocem Hölgyfutár: e lapban olly erősen grassál egy pár félreismert lángész,

n

Jegyzet

Hölgyfutár: e lapban olly erősen grassál egy pár félreismert lángész,

–

AJ.

Arany János

itt elsősorban

Tóth Kálmán

ra céloz s némileg

Tóth Endré

Tóth Endre

re is. Erre vall márc. 22-i levele, melyben

Tisza Domokos

: Kínvirágok c. versét bírálta. Tanítványa e versében

AJ.

Arany János

szerint „talpraesetten” pellengérezte ki a „Tóthokat”.

hogy becsűletes ember nem képes meg nem csömörleni tőle. Innen a jobb írók hallgatva a Budapesti viszhanghoz állanak,

n

Jegyzet

a jobb írók hallgatva a Budapesti viszhanghoz állanak,

– Erről máj. 11-én is írt sógorának.

s hagyják a Hölgyfutárt a maga dicsőségében. Ez nem pártoskodás, hanem olly szükséges lépés, mi épen az irodalom érdekében történik, miután odajutottunk hogy egy

Tóth Kálmán

, kit ostoba verseiért megczibáltak, el meri mondani, hogy az ő ellenségei az irodalom ellenségei (!)

n

Jegyzet

Tóth KálmánTóth Kálmán , kit ostoba verseiért megczibáltak, el meri mondani, hogy az ő ellenségei az irodalom ellenségei (!)

– Az Értesítő c. folyóirat márc. 16-i, 18-i és 20-i számaiban ismertette a Losonczi Phőnix c. emlékkönyvet s abban bírálta meg elsősorban Tóth Kálmán költészetét. Mintegy feleletül jelentette meg

Tóth Kálmán

a Hgyf. márc. 22-i számában Az én dicsőségem c. versét. Erről lásd még

AJ.

Arany János

márc. 22-i levelét

Tisza D.

Tisza Domokos

-nak és a levél jegyzetét.

az illy magunkféle emberekről fitymálva beszél, s ezt egy szépirodalmi lap nemcsak kiadja, hanem iróját (s csak ezt) díjazza is. Ennyit az irodalomról.

Ha Nagyék

n

Jegyzet

Nagyék

– Nagy János gazdálkodó felesége, testvére volt

Aranyné

Arany Jánosné Ercsey Julianna

nak és

Ercsey Sándor

ifj. Ercsey Sándor

nak. A búza árának megfizetésére

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

már az év elején felszólította őket (lásd

Ercsey Sándor

ifj. Ercsey Sándor

febr. 2-i levelét).

azt a nehány forintot megadnák (miután absurdum hogy a búzát el ne fogyasztották legyen), igen jó lenne a reparatio költség pótlására. Szólíttasd fel őket komolyan, az én szavammal, az ember tűr ameddig tűrhet, de én sem vagyok millionair, s ha a búza megvolna, most jó áron kelne el.

Hát a piacz rendezésével miben vannak

Szalontá

Nagyszalonta

n? S micsoda forrásból írtad azt, hogy házunk most többön kelne el? Ne gondold azonban hogy el akarom adni, míg lehet, isten mentsen!

Jani

Ercsey János

olly csókolni való fiú, hogy küldött levelemre még mostaníg sem válaszolt. Irj tehát legalább te valamit róla, és ismét ha érintkezel vele köszöntsd és csókold nevünkben, tudasd állapotunkat (melly se jobb se roszabb mint szokása) s tedd bizonyossá, hogy mi nem nehezteltünk,

n

Jegyzet

JaniErcsey János … még mostanig nem válaszolt … nem neheztelünk

–

AJ.

Arany János

másik sógorának,

Ercsey János

nak 1852. jan. 1-én írt.

Ercsey János

nehezteléséről

Ercsey Sándor

ifj. Ercsey Sándor

márc. 13-i levelében esik szó.

s nem neheztelünk, arra semmi rationabilis okunk nem lévén – de ő talán?

Mostanában itt is volt már eső egy párszor, s használt is a tenyészetnek: de ma este, midőn épen ezeket írom, olly czudar hideg van, hogy ha reggelig igy tart, aligha be nem fűtnek a kőrösiek. Gabonához még van reményök, de szénához már semmi.

Bevégzem érdektelen levelemet azzal, hogy mi mindnyájan egészségesek vagyunk, kivévén

Juli

Arany Jánoosné Ercsey Juianna

nak némelly nyakmirigyeit, mellyeket igen fájlal.

Julcsa

Arany Juliska

, ugy látszik, kiépűlt,

Laczi

Arany László

épen olly csóré,

n

Jegyzet