Nem irok sokat, mondhatom semmit, azon felül hogy ha isten éltemet meg tartja, talán, de ezt
vedd bizonyosnak, augusztusban látjuk
egymást.
n
Levelem Várad
ról veszed.
Oka, mert leveleim a szigeti postán elszoktak veszni. Egy jó ismerősöm viszi odáig, ott ő
teszi fel. S igen remélem, megkapod.
Nagyvárad
S midőn olvasod: emlékezzél meg rólam, ki téged soha nem felejt, ki öleli kedveseidet,
csókolja szerettidet, ki borus napjai legjobbjai közé számitja ha bajait a rátok,
kedvesek! – emlékezéssel, vidámabbá varázsolhatja.
Lantolj! enyhítsd a keserveket! Én olly
fade
n
vagyok. De ha vissza emlékezem
„Letészem a lantot!”Jegyzet
fadekedélytelen.
n
soraira: tollat ragadhatnám. De a sziv olly teli,Jegyzet
„Letészem a lantot!”
Arany János
1850. márc. 19-én írt költeménye (lásd
AJ. kk. I. k. 433–434. l.) Arany János
Szilágyi Sándor
füzetes kiadványának,
a márciusban megindult Magyar Emléklapoknak küldte el közlésre. Ennek III.
füzetében, ápr. 10-én jelent meg
(
Szilágyi Sándor
Szinnyei Ferenc
:
A Magyar Emléklapok. It 1912. 113. l.), amely mint
„történeti és szépirodalmi közlöny az utolsó forradalom korából” keltett érthető érdeklődést
az önkényuralom napjaiban. Szinnyei Ferenc
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
Arany
t is munkatársul kérte (lásd
1850. márc 15. előtti elveszett levelét).
Arany János
Arany
először e költeményt
bocsátotta rendelkezésére. Arany János
Szilágyi István
tájékozottságára jellemző, hogy kevéssel a vers megjelenése után már
idézi azt a költőnek írt levelében – Mármarosszigetről.Szilágyi István
n
de teljességéből nem szólhat a száj…
Jegyzet
a sziv olly teli,bibliai vonatkozású mondat: „a szív bőségéből szól a száj”. (Máté ev. 12 : 34.)
SzI
Szilágyi István