Aranysárkány fejléc kép
 
MÉLT. ÉS FŐTISZT. SZABÓ IMRE ÚRNAK  
  a szombathelyi egyházmegye érdemes püspökének, a M.T.A tiszt. tagjának, mint a Berzsenyi-ünnepéyit rendező bizottság elnökének, teljes tisztelettel,  
  408/1876.  
  Ápr. 30-án kelt becses meghívó levelét az e hó 6-án Szombathelyt és 7-én E. Hetyén tartandó Vas-megyei Berzsenyi-ünnepélyre, május 2-án véve, – azonnal siettem, minthogy addig már akadémiai ülés nem tartatik, értesíteni róla gr.
Lónyai M.
Lónyay Menyhért
elnök urat, ki rögtön intézkedett is egy kisebb küldöttség összeállítása iránt. Többeket felszólítottunk, felváltva az illető I. vagyis nyelv- és széptud. osztályból, de a felhívottak nagyobb része körülményei által jelen pillanatban helyhez lévén kötve, e 2–3 napi idő csaknem eredmény nélkül telt el, úgy hogy most innen csak egy tagot, a legelőször is ajánlkozott
Greguss Ágost
Greguss Ágost
r. tag úr személyében küldhetvén, arra kell kérnünk, hogy a helyben lakó Nagy János kanonok úrral, mint az akadémiának rendes tagjával ketten tekintessenek az Akad. képviselői gyanánt.  
  Minden esetre sajnos, hogy e nagy nap jelentősége korábban figyelembe nem vétetett, sőt midőn valaki hírlap útján emlékezetbe hozta, akkor is az eltérő életrajzi adatok egyidőre kételyt okoztak. Az Akad. ugyan már az Alapszabályaiban tagjai emléke iránt vállalt kötelességnek eleget tett, midőn
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
emlékezetét oly férfi beszédével ünnepelte meg, mint
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
; azonban egy
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
szelleme, mely mint ő maga éneklé: „A koporsóból kitör és eget kér" – méltó vala, hogy országosan ünnepeltessék. Maradván teljes tisztelettel aláz. szolg.  
  Budapesten, 1876. máj. 4-én.