Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
GRÓF DFSSEWFFY EMIL ELNÖKHÖZ
 
  Jelz.: OSZK. Arany-levelek.  
  Méltóságos Gróf, akad. Elnök Úr!  
  Az ide mellékelt 3 rendbeli tárgyat méltóztatott vala már jó régóta,
Csengery Antal
Csengery Antal
jegyző úr s az én véleményem alá bocsátani, de azóta más sürgetősebb ügyek háttérbe nyomták.  
  Az Archaeologiai bizottság kérelme iránt úgy vélekedtünk, hogy az Ügyrend illető (168-ik) szakasza elegendőleg gondoskodott ugyan a dolgozótársak ingyen példányairól, a mennyiben azonban e bizottságnak sokszor tétetik oly külső segítség idegenek részéről, melyért egy-egy példánnyal kedveskednie illő: csupán erre lehetne egy kisebb számot, pl. 10-et megállapítani. Egyébiránt megjegyezzük, hogy példányok szűke nincs, nvomtatván az illető közlöny 500 példányban s jelenleg kiosztás és eladás által mintegy 200 használtatván fel. A szerint, ha Méltóságod a 300 példányt engedélyezi is, fogyatkozás nem lesz.  
  Petheö Dénes bizonyítványát illetőleg: ez kényes tárgy annyiban, hogy a nevezett egyén, normális állapotában eszes, ügyes és hasznavehető irnoka volt az Akadémiának, de jöttek rá szakonkint szenvedélyrohamok, midőn italnak adva magát, teljesen hasznavehetetlenné lőn. Ajánlani tehát bajos; nem adni bizonyítványt szintén méltánytalan volna, de ebbe az igazat belé írni megint nem lehet, mert akkor nem kapna szolgálatot. Egyébként az óta nem is sürgette, talán nincs is nagy szüksége rá.  
  Ami végre Takács István folyamodását illeti: úgy vélekedünk, hogy miután az eddigi könyvkötőre semmi panasz, ettől, Takácson segítni akarva is, csak azon esetben vehetné el az Akadémia kiadványai befűzését, ha szakértők vizsgálatai nyomán bebizonyulna, hogy a kérelmező képes e munkát oly jól és pontosan véghez vinni, mint az előbbi. S erre nézve döntő határozat már nagyon is szükséges volna, miután
T.
Takács István
úr a kötendők egy részét már tettleg kézhez ragadta s némely munkái árának utalványozását sürgeti is; másfelől Dobocsányi, az eddigi befűző, nem szünik kérelmekkel, folyamodásokkal, ügyességi bizonyítványokkal ostromolni a titoknokot, hogy minden úgy maradjon, mint eddig. Egyébiránt alulírt titoknok nem mellőzheti el megjegyezni, hogy a Méltóságodnak bejelentett sikkasztási kísérlet óta nincs tisztában az alárendelt személyzet némely tagjaira nézve; mit azonban, miután bizonyítékokkal elő nem állhat, csak óvásul érinte meg.  
  Maradván teljes tisztelettel  
  Méltóságodnak alázatos szolgája  
 
Pest
Budapest
en, jun. 17. 1865.