JEGYZŐKÖNYV.
A néhai
Kazinczy Ferenc
kézirati hagyományai megvizsgálására elnökileg
kinevezett akadémiai küldöttségnek 1865
június 15-én tartott ülésében, jelen lévén, Kazinczy Ferenc
Toldy Ferenc
rendes tag elnöklete alatt, Toldy Ferenc
Csengery Antal
r. t. és akad.
jegyző, Csengery Antal
Gyulai Pál
lev. tag
és alulírt titoknok.
Gyulai Pál
I. Elnöki megbízatásához képest, a küldöttség lemenvén nagyságos
Lónyai Gábor
úr pesti szállására, ki néh.
Kazinczy Ferenc
nek, az elhunyt Kazinczy Ferenc
Kazinczy Gábor
birtokában volt,
erről pedig örökségül fiára Kazinczy Gábor
Arthur
ra szállott, kéziratos hagyományát szíves vala vidékről ide
felhozatni, – ottan, a rendelkezésére bocsátott címsor útmutatása szerint, a köteteket
és csomagokat rendre vizsgálta, e munkát mindaddig folytatván, míg az egész gyűjtemény
milététől kellő áttekintést nem nyert.
Kazinczy Arthur
A vizsgáló küldöttség meggyőződést szerzett arról, hogy a Lónyai Gábor úr lakásán talált gyűjtemény nem csak az A
alatti címsorban LXX tétel alatt elősorolt kéziratokat magában foglalja, hanem még
többet is, melyek alább elszámláltatnak. Az A., alatti címsorra
nézve megjegyzi azonban, hogy némi eltérést talált attól a csomókra nézve, jelesűl a
XXXIX számut a XLI számmal egy tokban találta meg. Az A. címsorban
föl nem jegyzettek a következők:
XIII. Varjas János Esedezése II. József császárhoz. Kézirat, másolva Kazinczy által, s az
első kiadás nyomtatásban.
XIV. Dessewffy Aurél levelei Kazinczyhoz. (Eredeti) s Kazinczy Ferenc levelei Dessewffy
Aurélhoz (másolat) s Vegyes.
2. E gyűjteménynek az Akadémia részére leendő megszerzését
illetőleg, elnök őmlga által hozzá intézett azon kérdés folytán: „mi lehetne az, mit ez
ügyben az Akadémia tehetne, azon kettős irányban, hogy a mi irodalmunk
érdekében kiadandó, napvilágot láthasson, és az egész hagyomány is ne
forgácsoltassék szét, hanem egy tömegben az Akadémia kézirattárát gazdagíthassa” – a
küldöttség mindenek előtt tudni kívánta, mily föltételek alatt volna hajlandó az illető
tulajdonos átengedni e gyűjteményt az Akadémiának; s Lónyay Gábor úrtól, mint ki öccse, Kazinczy Arthur ügyét felkarolta, azt a nyilatkozatot vevé, hogy ez boldogult
atyja jelen gyűjteményét kétezer forintért engedné át. –
A kettős kegyelet, mellyel az Akadémia mindenik
Kazinczy - Ferenc
és Kazinczy Ferenc
Gábor
– emléke iránt viseltetik, ohajtandóvá teszi
ugyan, hogy e gyűjtemény az Akadémia számára megszereztessék és együtt a mint van,
kézirattárában őriztessék: mindaz által a küldöttség a kívánt árt kissé magasnak
találja. Mert azon kívűl, hogy ez épen nem teljes gyűjteménye Kazinczy kéziratainak –
sőt a még kiadatlan érdekesb dolgok, mint
Fogsági
naplója
, – hiányoznak; a meglevők is nagyobb részt már ki vannak
adva; úgy hogy e gyűjteményt lehetne ugyan használni Kazinczy Gábor
Kazinczy
egy teljes, kritikai kiadásához: de
arra, hogy önálló, érdekes és így kelendőségre számolható köteteket lehessen belőle
közre bocsátani, immár nem nyújt anyagot. A küldöttség úgy véli tehát, hogy mind az
elhunytak iránti kegyeletnek elég lesz téve, mind a gyűjtemény értéke illő tekintetbe
vétetik, ha a T. Akadémia Kazinczy Arthurnak egy
ezer forintot felajánl, s el nem fogadás esetére sem vádolhatja magát azzal, hogy a
méltányosság határai közt meg nem tette, a mit tehetett, a gyüjtemény együtt maradása
érdekében.
Kazinczy Ferenc
n
Jegyzet
Kazinczy-kéziratok Bizottsága jkv.-e: lásd kéziratát az ún.
Vegyes Biz. Jkv. I. köt.-ében,
sok más között. Minthogy
A.
hasonló alkalmi biz.-ok ülésein mindig részt vett, és ő vezette
ezek 2–10–12 oldalas jkv.-eit, így a következőkben csupán néhány, fontosabb jkv.-ét
mutatjuk be.Arany János