Aranysárkány fejléc kép
 
  1392/1863.  
 
Bunsen
Bunsen Róbert
(német),
Fábián
Fábián Gábor
Hoványi
Hoványi János
Imre
Imre Sándor
(magyar),
Baer
Baer Károly
(orosz),
Dussieux
Dussieux Lajos
,
Quetelet
Quetelet Adolf
,
Theiner
Theiner Ágoston
(olasz),
Valentinelli
Valentinelli József
olasz (francia nyelven) és
Gabelentz
Gabelentz János
és
Grunert
Grunert János
k. tagoknak (németül):  
  Uram!  
  Szerencsém van Önnek, mint a Magyar Tudományos Akadémia Levelező Tagjának még (
Theiner
Theiner Ágoston
és
Quetelet
Quetelet Adolf
nek:) 1859 (
Valentinelli
Valentinelli József
nek:) 1860. január 2-án aláírt, de tévedésből akkor el nem küldött Oklevelét ide csatolni. Fogadja ezt, mint tanúbizonyságát ama nagyrabecsülésnek, mellyel Ön iránt az egész Akadémia viseltetik, s méltóztassék engem a vételről értesíteni. Maradván legalázatosabb szolgája:  
  a MTA titoknoka.  
 
Pest
Budapest
en, május… 1865.  
  Monsieur! J’ ai l’honneur de vous envoyer votre Diplôme comme Membre Correspondant de l’ Académie des Sciences de Hongrie signé le 2 Janvier (1859, ill. 1860) mais par mégarde non expedié alors.  
  Recevez – le, Monsieur, en témoignage de la haute estime, que vous porte l’Académie toute entière, et veuillez en accuser la réception à votre très-obéissant serviteur:  
 
Jean Arany
Arany János
,  
  secr. de l’Acad etc.  
 
n
Jegyzet
A.
Arany János
maga fordította németre, franciára és angolra a kültagoknak küldött értesítőleveleket, megválasztásuk hirével. Ebben az évben azonban, az itt közölt francia szövegén kívül másféle nem került elő, de valószínűleg
Bunsen
Bunsen Róbert
stb. német tudósnak németül írt. – Mutatis mutandis hasonló szövegűek voltak ezek is, mint a későbbi évek idegen nyelvű levelei igazolják feltevésünket. – A három magyar akadémikus közül kettőnek (
Fábián Gábor
Fábián Gábor
nak és Hoványi Jánosnak) adatait l.: 38. sz. jegyzetünkben. Kaltenbrunner hzz, a bécsi államnyomda igazgatójához írt s egyenesen németül fogalmazott A.-levél fordítása a következő: „Igen tisztelt Uram! Március 30-i b. levele nyomán megkerestem Balassa János akadémiai tag, kir. tanácsos urat a művéhez tartozó korrektura-táblák sürgős visszaadása ügyében.
Balassa
Balassa János
dr. ápr. 18-i levelében azt felelte, hogy a rajzoknak dr. Elfinger váratlan halála miatt megakadt kiadását csak úgy lehetett megint elindítani és befejezni, ha a munkát ez utolsó stádiumában egy, az elhunyttal fölérő szakművész elvállalná, miután a figurák korrekturájából a legfontosabb rész: a színes táblák még hiányoznak. Ez utóbbira való tekintettel dr. Heitzmannt, ezt az Elfingerhez képességben és készségben legközelebb álló művészt kérte fel, hogy művén az utolsó símításokat elvégezze. Amint választ kap Heitzmanntól – ígéri nekem
Balassa
Balassa János
dr. – , akkor engem nyomban értesíteni fog.
Balassá
Balassa János
nak ily válasza után nem maradt más hátra, mint további tudósítását megvárni. Mivel azonban ez még nem jött meg és Méltóságod az Ak. elnökségét a táblák ügyében újra figyelmeztette, így kötelességemnek érzem Méltóságodat az ügy állásáról tájékoztatni. – Tisztelettel: titkár.”
 
 

Megjegyzések:

[szerkesztői feloldás]
Bunsen Róbert 1811–1899; ak. k. t.: 1888. Fizikus, a heidelbergi egyetem tanára, a mi Eötvös Loránd unknak, Thán Károly nak s több más magyar tudósnak tanítómestere volt.– Emlékb. Thán Károlytól: Eml. X. köt. 11. f.
[szerkesztői feloldás]
Imre Sándor 1820–1900; ak. vál.: 1858. Nyelvész és történetíró,
A.
Arany János
-nak egykori debreceni iskolatársa s haláláig jóbarátja. Debreceni tanársága után a kolozsvári egyetem hívta meg irodalomtörténeti tanszékére. Több akad. bizottságnak volt tagja s cikkeit nagy számban adta ki az MTA. – Emlékbeszédet elfelejtettek róla mondani!
[szerkesztői feloldás]
Baer Károly 1792–1876; ak. k. t.: 1846. Orvos és zoológus, a pétervári múzeum szervezője s igazgatója.
Reguly Antal
Reguly Antal
lal érdekes levelezése volt a finn–ugor nyelvészetre vonatkozólag. Lásd az ak. kézirattárban.
[szerkesztői feloldás]
Dussieux Lajos 1831–1894; ak. k. t.: 1846. Történész és geográfus, az École de Saint-Cyr professzora. – Emlékbeszédet nem tartottak felette.
[szerkesztői feloldás]
Quetelet Adolf 1793–1874; ak. k. t.: 1858. Belga csillagász és fizikus, a statisztika tudományának egyik úttörője, a nagy számok törvényét róla nevezték el. – Emlékb. Keleti Károlytól: Társtud. Ért. III. köt. 2. f.
[szerkesztői feloldás]
Theiner Ágoston 1804–1874; ak. k. t.: 1858. Német történész; a vatikáni levéltár vezetője lett s több magyar, középkori oklevél kiadója volt és az MTA történeti másolatgyűjteménye munkálatai irányítója.
[szerkesztői feloldás]
Valentinelli József 1805–1874; ak. k. t.: 1858. Híres kodikológus, a velencei Szt. Márk-Könyvtár igazgatója.
[szerkesztői feloldás]
Gabelenz János 1807–1874; ak. k. t.; 1852. – Az összehasonlító nyelvészet professzora volt Altenburgban; közel 80 nyelvet ismert, köztük a magyart is. Emlékbeszéd nincs felette.
[szerkesztői feloldás]
Grunert János Ágost 1797–1872; ak. k. t.: 1860. Matematikus, a greifswaldi egyetem tanára. – Émlékbeszédet róla sem tartottak.